3D nyomtatás

[KBalázs]

Vagy egyszerûen csak elbakják az asztalfûtést tervezéskor, és a túl nagy ellenállása miatt nem is képes felfûteni ennél jobban. Mint a K8200-ban, ahol a táp is csak 150W-os, de így nem az a szûk keresztmetszet.

[vjanos]

Érintve érzem magam a táp gyanánt így hozzászólok

Az érintett tápegység pontos tipusára már nem emlékszem, de valószinüleg egy HP vagy Compaq szerver-beli 550W-os darab. Szerintem összességében nehéz ennél jobb minőségű tápegységet találni...

Eredetileg erről ment a 12V fűtött asztal is, amíg át nem álltam 230V-osra.
Akkor én is filóztam, hogy kisebbre cserélem, de se a találkozókon, se pl Lonewolfnál nem találtam alkalmas darabot.

Lehet ugyan venni led-tápegység néven olcsó fémházas noname darabokat, de azokkal nincs valami jó tapasztalatom, pl ciceregnek, sípolnak...
Márkásat boltban pedig az ára miatt nem vettem.

Ja a szervertáp annó talán 3000 Ft volt a hardveraprón. Lehet, hogy a különbözetet utána be is fizettem a villanyszámlába, de azért ez is csak fontos része a mateknak

[Kelepeisz Lajos]

Úraim, a transzformátoros megoldást senki nem is említette pedig az csak annyit fogyaszt amit kivesznek belőle, és azért egy trafót lehet combosan terhelni, mindenki attól fél hogy ingadozik a feszültsége holott biztos vagyok benne hogy a vezérlő elektronikának van saját belső fesz stabilizátora, a motoroknak meg ott az áramgenerátor, akkor mi a gond?[#nemtudom]

[ajpwg6jrn]

Nem rosszakaróan írtam. Csak ezeket mértem ennél a nyomtatónál.
Azt hiszem készítek majd pár alap mérést videóval Nema23-as 2Nm-es, 5A-es motorokról. Mekkora az átlagáram, amit felvesznek. (Most egy 24V 5A-es tápról kergetek 5 ilyen motort, igaz kb. 10000uF-dal fel van pufferelve hogy az impulzusszerű áramcsúcsokat is ki tudja elégíteni.)

[vjanos]

Nem is úgy vettem, a méréseidet, a számokat nem lehet vitatni.
Csak azért írtam, hogy teljes legyen a kép...

[000000000]

Megérkeztek az Igus Drylin csapágyak. Felemás eredménnyel zárult a beépítésük. Kinyomtattam pár kalibrációs teszttárgyat. A hangja valami elképesztő lett a nyomtatónak, szinte semmi viszont a kinyomtatott tárgyak erősen betorzultak sajnos.

Nem tudom mi az oka, de kicsit "tapadósak" a csapágyak azaz indulásnál kicsit nagyobb erő kell, mint menet közben, gondolom ez okozza, hogy a szíjak indulás előtti nyúlása miatt a kör az konkrétan inkább egy felfújt négyzetlaphoz hasonlít... :/

Sajnos nem lesz csönd, mennek vissza a zörgős csapágyak...

Lehet, hogy le kellet volna mosni a tengelyeket benzinnel beszerelés előtt, hogy teljesen szárazak legyenek???

[ykt6caawj]

De eszünkbe jutott, csak rögtön el is felejtettük! [#nevetes1]

Szerinted mekkora egy 250W-os, 50Hz-es trafós táp, és hány kiló? Egyébként a kapcsolóüzemű tápokban is van trafó, de mivel nem 50Hz-en, hanem sokkal nagyobb frekin, (jellemzően 20kHz fölött) működik, maga a trafó, a szűrőkondik, és induktivitások is sokkal kisebb méretűek, könnyebbek, összességében olcsóbbak.

A trafónak is van üresjárási vesztesége. Ebben a mérettartományban a névleges teljesítmény 3-5%-át is elérheti. Az ohmos veszteségi teljesítmény pedig itt is ugyanannyi: P = I*I*R.

Tévedsz, a vezérlő elektronikának pl. a RAMPS-nak nincs semmilyen feszültségstabilizátora. Az ARDUINO MEGA 2560-on lévő feszültség-stabilizátor max. 12V-ig bírja.

Vagyis feszültségszabályozásra szükség van. Az pedig vagy analóg, és akkor rossz hatásfokú, vagy kapcsolóüzemű, és akkor már jobb kihagyni az 50Hz-es trafót is.

[Kelepeisz Lajos]

A mérete és súlya ügyében vitatkoznék mert egy 300VA körüli trafó már igazán nem nagy kb 110*50mm és 3kg, de ha a vezérlők nem alkalmasak arra hogy az ingadozó feszültséget stabilizálják akkor csak a kapcsi táp jöhet szóba, ezt aláírom.[#eljen]

[4ybj8h3c8]

Ha jól van méretezve egy trafós táp, akkor röhögve elviszi a készüléket. Semmi jelentősége nincs a táp "hullámzásának", sem a motorok, sem az alaplap fűtése nem fogja észrevenni, vicces lenne, ha egy lassú reagálású, elvileg eleve valami PWM-el, vagy más szaggatással meghajtott fűtőszál megbolondulna mert valami néhány milliszekundumra megrántotta a fűtőfeszt.

[Kelepeisz Lajos]

Az  tiszta sor a fűtésbe nem tud beleszólni a hullámosság, itt az a gond hogy az elektronikának nem e zavar be, habár furcsállnám hogy egy 5V, 3,3V csipszett ami külső 12V kap abban nem lenne stabilizátor, ha meg már legalább egy 7805 stab ic van benne akkor mindegy milyen a bemenő feszültség.

[4ybj8h3c8]

Erről van szó. Egy stabi lazán elviszi az egészet, az elektronikát meg alapból szűrni kell a zavarok ellen. A proci 100 nanója meg nem azzal foglalkozik, hogy a tápfesz milyen tip. tápból jön, hanem szűri a zavarjelet ami érkezik.

[Kelepeisz Lajos]

Most néztem utána, minden ilyen vezérlőnek kapcaüzemű tápja van, aminek teljesen mindegy hogy stabil vagy ingadozó feszültséget kap, szóval én szívbaj nélkül kötnék rá egy egyenirányított pufferelt feszültségű toroid transzformátort.

[keri]

Nem a feszültség ingadozás a gond, hanem a táp túlterhelése.
Kapcs.tápot is lehet terhelni...a névleges értékével, trafósat sem méretezünk kisebbre mint a szükséges teljesítmény.
Trafós táp dupla annyiba kerül azonos teljesítményre.
Annyira azért nem jó hatásfokú a trafó. Terhelés nélkül is vannak veszteségei. Meg ugye a kapcsoló üzemű táp is trafóval működik, csak más frekvencián.

Ezen felül a feszültség ingadozás a fejben hőmérséklet ingadozást is okoz, ami meglátszik a  nyomaton, mert a PID nem megy utána olyan gyorsan, legalább is Elektron küzdött ilyesmivel, és nálam is sokat javult a minőség amikor nem esett be a feszültség.

Nekem üresjáratban csak Arduval 17W a táp. Csúcsterhelése fej és asztalfűtéssel 230W, vagyis elhanyagolható a vesztesége.

[Kelepeisz Lajos]

Mindenesetre a tápos dolog is egy opció, de ha egyszer a kapcsüzemű táp vált be akkor nincs mese azt kell alkalmazni.

[keri]

Eleve lassú PWM-el kapcsolgat a fűtés, tehát elég jól beleszól.

De persze meg lehet oldani trafóval is, csak a trafó drága, el kell menni érte. A kapcstáp meg kínából jön töredéke áron, ingyen postával, és nincs vele macera. [#vigyor]