Lézer

[000000000]

Még annyit ehhez a kézzel csiszolt új kilogram etalonhoz, hogy a legnagyobb eltérés 0.3nm (0.0000003mm) kézzel kitapogatva nem is rossz ! [#finom]
Ezt szemléltetve ha a gömböt felnagyítanánk a föld méretre akkora a legnagyobb hegy és völgy között 12-15mm lenne az eltérés.
Ez lett a világ leggömbölyűbb tárgya amit ember valaha is készített !

[keri]

Így van. Szerintem is amatőr körülmények között ez a megoldás.
Nem Hubble űrtávcsövet építünk...ja bocs azt pont elcseszték [#hehe]

Amúgy meg itt vannak a házi praktikák.

[mex]

Rákerestem a névre, még mielőtt linkelted volna, és az "atomic feeling" azért macskakörmök között szerepel...
Talán utánanézhetnél, mikor is indokolt a használata.

[GPeti1977]

Erről több értelme beszélgetni mint a 2000Ft os lézer tükörről, van egy 70mm es Newton távcsövem saját készítésű, a tükröket vettem, ahhoz hogy lássunk is benne valamit ahhoz legalább 200mm es tükör kell, vagy megfelelő infra kamerával meg arany gőzöléssel infra távcső is készíthető akár.

[000000000]

Valamivel rászolgált a névre ha még macskakörmöm között is van ![#crazya]

[keri]

Én csak azt nem értem, hogy ha megfogja a kezében, akkor nem kopik le pár atom? Aztán lőttek is az atom pontos etalonnak [#hehe]

Biztos tudják miért így csinálják, de én tuti nem 1 kilós szilicium golyóval próbálnám pontosítani a mértékegység rendszert. A kofának mindegy hogy mennyire pontos az a golyó, mert a régi etalon is pontosabb mint szükséges. Akinek meg kell, az nem mesterséges etalonokat fog használni, hanem jól ellenőrizhető stabil természetest.
Pl, ahogy az időt az atomi rezgésszámhoz hasonlítják.

[keri]

Én ugyan nem tükröt, de szelephézagoló pogácsát csiszoltam hasonló méretben és módszerrel. Századokat csiszoltam belőle (rohadt kemény anyag) úgy, hogy nem keletkezett mikrométerrel mérhető hiba.

[000000000]

A szilícium nem kopik tapizásra mint az eredeti francia Grand K
Abból a legóvatosabb és körültekintőbb kezelés ellenére is hiányzik 50 µg.
Ezért a méterrudat is leváltották és 1983-ban elfogadott meghatározása a következő: az a távolság, amit a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt.

[keri]

sokat szenvedett vele feleslegesen, mert nem lett sík. Látszik hogy a szélein torzít.

[keri]

Az eredeti súlymérték simán párolog, mint a fémek általában.

[keri]

Amúgy arra kíváncsi lennék hogy honnan tudják hogy csökken a tömege, amikor ahhoz kell hasonlítani minden mást [#hehe]
Vagy akkor legyen az az etalon amivel lemérték azt az etalont.

[000000000]

Tudod mi a kg másik meghatározása ?
Na azt meg egy pontatlan méterrúddal egy nem megfelelő hőmérővel csinálták akkor meg lehet b.szni az egészet.
Ahogy egy tanult barátom mondta "a rosszt mérjük egy fossal" !

[PSoft]

"Sajnos N ismeretlenes, tényezős témakörről van szó..."

Ebben, egyetértünk.
(Te tudod, én...sejtem)

Kb. három hete használok egy darab, általam csiszolt/polírozott vörösréz tükröt.
Utolsó tükörként, a fejben.
Néztem már előbbre is, de tegnap, mikor adatokat kértél, újfent kivettem a tartóból.
(nem emlékeztem pontosan az állítócsavarok osztókör átmérőjére)
Ezalatt a kb. három hét alatt, próbáltam úgy intézni, hogy kapjon az a tükör rendesen.
Tegnap, más eszközeim nem lévén, megint csak sajátságos optikai vizsgálatnak "szemmelverésnek" vetettem alá a tükröt.

Előbbre is szóba került már a vörösréz természetes oxidációja...
Látható nyoma nincs a felületen oxidációnak, mattulásnak.
Foltosodás, a használatra, vagy hőhatásra utaló nyomok sem láthatóak.
Mondhatom azt, ugyanolyan a felület, mint három héttel ezelőtt.
(persze, három hét, nem hosszú idő...)

Jól gondolom a következőt?
Minél simább/finomabb a felület, annál nehezebben, vagy  később alakul ki azon a természetes oxidáció?

A használt réz összetételéről, megint csak nincs pontos információm.
Annyit tudok róla, hogy a villamosiparban használt vörösréz, amit valamikor régen, "négykilencesnek" mondtunk.
(ami ugye, a tisztaságára utaló elnevezés volt)

Mint írtam, egy réztükör van jelenleg a rendszerben, így a réztükör-réztükör viszonyról, nem tudok mit mondani.

A legerősebben befolyásoló tényezőként, én pillanatnyilag, a felület minőségét, a csiszolás/polírozás milyenségét látom.
Arra kell koncentrálni, és ha az sikerül, akkor már...meg is érte a "kisnyulas játszadozás".

[sasi]

Egy gondolat a fémtükrök egysíkúságának vizsgálatához.

A mikrométereknél fontos, hogy a mérőfelületek egysíkúak és párhuzamosak legyenek. Ezt a vizsgálatot panparalel üvegkészlettel végezzük. A sík üveglap és a kevésbé sík, azaz hézagot tartalmazó mérőfelület között a visszavert fény interferenciája következtében  szivárványszerű csíkok jelennek meg, melyeknek alakjából az egysíkúságtól való eltérés jellegére, számából a mértékére lehet következtetni.

Jobb minőségű, legalább 5 mm-es üveggel is eljátszható a jelenség.

Kicsit bővebben a témáról, a 8-9 oldalon.

[RJancsi]

Nemrég volt valamelyik tv csatornán, hogy különböző országok okos emberei hogyan akarják a kg-ot "meghatározni". A szilícium (és nem szilikon, mint a TV-ben) golyóbis csak egy a lehetséges módszerek között.

Egész más oldalról közelítve: azon elmélázott már valaki rajtam kívül, hogy SI-ben miért a kg a tömeg alapegysége? Merthogy az alapegységnek a "gramm"-nak kéne lennie, a kilogramm mivel prefixum van előtte már képzett mennyiség. Vagy ha mégis a kg az alap, akkor a "gramm"-ot szabályosan millikilogrammnak kéne hívni, hiszen szabály szerint a mértékegység az alapegységből és az elé biggyesztett prefixumból áll.