Elektronika

[Szalai György]

Sajnos melegedő elektronika is zavarhatja a környezetét. Sőt. És maga is lehet zavarérzékeny.
Árnyékolni pedig szükséges. Mágnesesen is. Erre a nyáklemez alkalmatlan, mert nem vezeti a mágneses erővonalakat.
Szerencsére az árnyékoló rétegnek itt nem muszáj légzárónak lennie, mert a házi építésű motorvezérlésben nincs mikrohullámú áramkör. Még.
Lehet likacsos is, akár rácsszerű. Ventillátorral mozgatott léghűtés, vagy függőleges hűtőtorony esetén pedig légcsatornaszerű.

[0gbwyh99]

Ha már így beleméljettönk , mi a jobb ha a ventilátor húza ki a levegőt vagy ha fújja rá a bordákra ?

[0gbwyh99]

Szerintem jobb ha húza kifelé

[000000000]

Attol függ milyen a levegő várható hőfoka és milyen a kialakítási lehetőség?! Egy biztos, a ventill ne akarjon a természetes kéményhatásnak (alulról-fölfelé áramló levegőnek) ellendolgozni!
Ha a felmelegedett levegő + a ventillátor motormelegedése bitonsággal az üzemi max. hőfok alatt lesz, akkor szívhatja is (mert ugye ilyenkor saját magát is melegíti a ventillátor), külömben inkább fujja rá (így a ventillátor motzorja jobban hűl).

[Szalai György]

Ha csak azt tudjuk a hűtendő szerkezetről, hogy hűteni kell, akkor szerintem mindegy, hiszen a ventilátorlapát két oldalán egyező az áramlási sebesség és a szállított levegő mennyisége. Ami be, az ki.
 
Mégis, mivel a ventilátor motorja többnyire a lapátkerék közepén van, és áramot fogyaszt, melegszik, a kilépő oldalon valamelyest melegebb a léghőmérséklet, mint a belépő oldalon. (Ez csak akkor igaz, ha nem egy önmagában álló ventillátorról beszélünk, hanem falba vagy csatornába építettről. Mert az önmagában álló, több levegőt keringet saját magán körbe körbe, mint amennyit a hűtendő tárgyra fúj. Ezért annak mindkét oldalán közel egyenlő lesz a hőmérséklet.) Ha pedig a kilépő oldali levegő melegebb, akkor célszerű nem azt fújni a hűtendő tárgyra, hanem inkább rászívatni a hűvösebb szívó oldali levegőt. Kis pár wattos ventilátor veszteségi teljesítménye is csap pár tized watt, de az elektronikában a bajok mindég akkor történnek, mikor a terhelhetőségi határértékek közelében járunk. Ha messzire kerüljük a határértékeket, akkor a hűtésnél a kilépő és belépő oldal hőkülönbsége elhanyagolható érték.
 
Gyakorlatiasabb szempont a léghűtés kialakításakor, hogy a ventilátor és a légszűrő (már ha tervezünk ilyet) egymásra épített, egy blokkot alkotó legyen. Akkor már el is dőlt, hogy a szűrőnek a ventilátor szívó oldalán, a tiszta levegővel hűtendő tárgynak pedig a ventilátor nyomó oldalán kell lennie. Másképp nincs értelme, vagy nem kerül egymás mellé a ventilátor és a szűrő.
 
Itt a fórumon azt látom, hogy Hobby körülmények között ezekre a meggondolásokra már nem marad szellemi energia. Fel is bukkan néha egy-két elképesztően alacsony hatásfokú hűtési megoldás. Szerencsétlen összefüggés, hogy a Hobbyista pont a határértékek kitolása céljából, és csakis akkor tesz ventillátort, amikor már végképp szükségét látja. Akkor pedig pont nagyon kéne a jobb hatásfok.

[0gbwyh99]

Köszi fiúk , megint csak okosabb lettem [#vigyor2]

[robroy007]

Sziasztok!
 
a ventilátoros témában első kérdésem: mekkora az a többlet hőmennyiség amit a venti motorja állít elő?
 
egyik szakmámból adódóan (épületgépészet) véleményem szerint ha a venti szív akkor max -1 bar nyomás jöhet létre ha nyom ennek többszöröse is
 
én a házba pumpálnám a levegőt
aminek a mennyiségéből sajnos  a szűrővel csökkentünk de legalább kevesebb port mocskot juttatunk az elektronika hőleadó felületeire
 
ezért is nem értem soxor a PC táp gyártóit akik mind húzzák a levegőt a házból amit a proci már jócskán megmelegített
 
mondjuk mivel sok résen keresztül jut be a levegő elég kis sebességgel, így a por szállítása is csökken valamelyest

[SquirrelTech]

Viszont az összenyomott levegő hőmérséklete nő, ritkítva csökken.
Másrészt átszívásnál nagyobb levegőmennyiség áramlik készülékházon át, míg befújásnál valamivel kevesebb (+ valamennyi lehetősége van ugyanannak az átmelegedő levegőnek körkörösen keringeni megnövekedett nyomáson - de hozzáteszem, hogy szerintem ...

[Szalai György]

Véleményem szerint a ventilátor mérőszámai a max. szállított légmennyiség a két oldal nulla nyomáskülönbsége esetén, meg a szívó és nyomó oldal közötti max. nyomáskülönbség nulla szállított légmennyiség esetén. Akkor pedig mindegy, hogy melyik oldalán van a hideg és hol a meleg, a szállított légmennyiség azonos nyomáskülönbség esetén ugyan annyi.
 
„mekkora az a többlet hőmennyiség amit a venti motorja állít elő?”
Az pont annyi, amennyi a ventilátor veszteségi teljesítménye. Tehát az összes felvett elektromos teljesítmény és a hatásos leadott teljesítmény különbsége. A ventilátor gyártója által megadott százalékos hatásfok alapján közelítőleg számolható. (Ha megadja.)
 
Ne a hitvány PC-k hűtését nézd, az gyárilag elfuserált! Nézd meg egy öreg IBM serverét, ami még rendesen melegedett és kellett neki a nagyon jól kitalált hűtés.

[robroy007]

IBM nincs de HP serverem van 25 kiló duál proci
 
táp hűtés szokásos, a proci hűtés 1 db 12 centis légcsatornázott venti
 
Tamás ez nem kompresszor hanem venti
 
egy átlag pc venti 12 cfm légszállítású ami kicsivel több mint 20 m3/óra
ha ehez hozzávesszük a venti teljesítményét mondjuk 100 % veszteséggel hővé alakítjuk
12 volton 0,12-0,15 A áramfelvétel 1,8 Watt fűtés ami azt jelenti, hogy 1 m3 levegőre 0,09 watt jut szóval szerintem ezt a részét nem is érdemes tovább firtatni
mert a szállított légmennyiséghez képest igancsak elenyésző a venti fűtése
 
a venti közel azonos nyomásokkal bír szívó nyomó oldalon (nem azonos félreértés ne essék van néhány 10 pascal) ugyanis nincs jelentős folytás nyomó oldalon (ha lenne nem bírna szállítani)  
 
és abban a pilantban hogy hűtésről beszélünk át kell térni más mértékegységekre levegő esetén (tömegáramra pontosabban)
 
a térfogat nyomás hőmérséklet  kapcsolatát Boyle–Mariotte-törvényt, a Gay-Lussac-törvény és a Charles-törvény leírja
 
 
http://upload.wikimedia.org/math/1/d/7/1d7555a0f7406f6fc7ecc7f3037c99ff.png" border=0>
 
mivel jelen esetben nincs állandó érték (térfogat) így igazából csak a szűrő és a ház által létrehozott nyomás ami szerintem igazán befolyásolja a szállított szellőzettő mennyiségét
 
a tévedés jogát fenttatom az okasbbak kijavítását szivesen fogadom, mert abból tanulok én is  
 
Robi

[keri]

Azért PC esetén nincs szó jelentős nyomáskülönbségről. Másik hogy amit István is mondott, amit beszív az ki is jön.
Tehát amatőr körülmények között teljesen mindegy melyik oldalára megy a hűtőborda, csak az a lényeg hogy minél nagyobb friss levegő áramlást keltsen rajta és ne a természetes áramlások ellen dolgozzon (lehetőleg)
 
A fújásnak az az előnye hogy jobban fókuszálható a légsugár ezért több/gyorsabb levegő jut a bordára mintha jól tervezett légterelők nélkül szívnánk a meleget.
Tehát ha külön álló alkatrészeket kell hűteni pl. egy áramköri lapon hűtőborda nélküli tranzisztorokat elszórva akkor fújni jobb, mert a gyors áramlás javítja a hőcserét.
 
A én PC-mben csak a táp ventillátor dolgozik.
A többit kiszedtem és papírból ragasztott légvezetékekkel sorban átszívja a bordákon a levegőt. Az egyes eszközök hőmérséklete még sem emelkedett jelentősen, mert a hűtés hatásfokát javítottam, mivel nem belül keringeti nagy zajjal a meleg levegőt, amit aztán kizárólag a táp ventilátor szívott ki előtte is a házból.
 
Amúgy én a passzív hűtések híve vagyok. Régen több száz wattos disszipációjú erősítőket építettünk úgy hogy kizárólag passzív hűtése volt. Szabvány videomagnó méretű alu doboz teljes hátulja hűtőborda volt, erre jöttek rá a végfok tranyók, meg a tápegység szeleptranzisztorai. Gond nélkül bírta a maximális kihajtást házibulin egész éjszaka, igaz hogy az egész doboz meleg volt, de soha nem melegedett 40fok fölé.
 
Nem volt nagy jelentősége régen a hűtésnek. Megkapta mindenki az előírt hűtőborda méretét és ennyi. Manapság divatcikk lett a hűtésből, ezért egy kicsit túl van misztifikálva.

[keri]

És ez már a szőrszálhasogatás csúcsa
 
Ha meg tudod mérni mekkora a hőmérséklet különbség egy 10W-os ventillátor 2 oldalán akkor igazán jó műszereid lehetnek, mert nekem a 0,1C° pontosságú laser-es infrahőmérő nem tud különbséget kimutatni.

[pa0n9mw]

Üdv
Minden komolyabb (hütéstecnikai) gépeknél mindig elszivják a hőleadó felületről a levegőt.
Sokkal egyenletesebb légáram keletkezik a hőleadó felületeken, azaz jobb  a hűlés.
A kifujt levegőnek meg már mindegy hogy kavarog.
 
végyé

[keri]

Ne a régi IBM szervert nézzétek mert az is egy kalap .....  
A mostani HP G szériás szerverek az igen. Ott szépen van megoldva a hűtés...igaz hogy a minimum 6db ventilátor elég nagy zajt csinál, de szervernél ez nem szempont.

[SquirrelTech]

Hát... Ha szőrszálhasogatónak tűnik, akkor elnézést kérek, amiért indokoltam néhány dologgal, hogy én miért tartom előnyösebbnek az átszívást. Nem  látnám értelmét én sem, mérni a venti két oldalán a különbséget. A hűtött rendszer hőmérsékletét, fordított venti esetén viszont már igen (esélyesebb, hogy kiértékelhető különbség lesz a kijelzőn)...