Elektronika

[jani300]

MÁSFELES FŐLDKÁBEL .
Szerintem réz MBA

[szf]

De szép!
Sajnos nem rakhatok fel képet, a bagázs másik fele ebben a jó kis időben trafót telepít. Úgy mennek szét a 300-as földkábelek mint a polip karjai. Jellegzetes sátorral nyomulunk. Gondolhatod , hogy hajlanak a kábelek. Az első órákban káromkodtunk végül már röhögtünk kinek nagyobb a bakancsa.

[PSoft]

Nem értem mi a bajotok az alu kábelekkel.[#nemtudom]
Tudod hány évtizeden át volt egyeduralkodó kábel, több száz amperes terheléseknél is, gondok nélkül?

Mert egy manapság menő, meg mindent egy tollvonással eldöntő papírtigris ficsúr azt mondta hogy...fúúúúúújjjj, aludrót, nemjóóóóó!
Ugyan már!

Sokan telepítenek manapság is alu kábellel 0.4 kV-os erőátviteli hálózatot.
De, pld. szerinted a primer középfeszültségű távvezeték hálózatok oszlopain milyen drótok lógnak?

[PSoft]

Ha réz, akkor nem lehet MBA...a neve.

[J-Steel]

Amit én tudok az alukábelről mint negatívum:
- Nincs neki rugalmassága, ha meghúzom a csavart, akkor hő hatására kitágul (feszül) majd visszahűléskor összemegy, és már nincs is jó kontaktus
- Az alun lévő oxidréteg keletkezése nagyon gyors, és sajnos rosszul vezet
- Az oxidréteg miatt az összekötési pontban nagyobb ellenállás alakulhat ki, ami melegedést eredményez
- Vezetési ellenállása nagyobb, tehát ugyanakkora áram terheléshez vastagabb kábelt kell fektetni


 Most olvasom, hogy a repülőgépeken a mai napig használnak alu kábelt a súlycsökkentés miatt, de ott a minőségellenőrzésre nagy hangsúlyt fektetnek.

[000000000]

Mai napig a betáp földkábelek 70% alu mert olcsó és meg bízható megfelelő kötéssel szerelve!
Ami a rézen keletkezik oxidáció nedvesség/pára okokból az mai napig nagyobb probléma (ez szinte szigetelés szerűséget képez) mind ami az alun jön létre kevesebb probléma!

[Szalai György]

-   Speciális kötőelem kell hozzá, de az ma már hétköznapi.
-   Ezt oldja meg a kötőelembe belenyomott kontaktpaszta, az oxidréteg áttörésével és a további oxidáció akadályozásával.
-   A kötési pont átmeneti ellenállása nem nagyobb a vezeték saját ellenállásától, nincs pluszmelegedés.
-   Hiába nagyobb az alumínium ellenállása, ugyanakkora vezetőképességet kevesebb árért nyújt.

[svejk]

A középső képen mi az az a havannabarnának kinéző szigetelés a kötésen?

[J-Steel]

Nem teljesen a hozzászóláshoz tartozik, de meg kell említenem, hogy tegnap egy fórumon, ahol egy villanyszerelőnek tűnő posztoló azt írta egy nagyon jól összeszedett kommentje végére, hogy a sordrott vezeték az a skin hatás miatt sodrott.
 Nekem nagyon furcsa volt ez a kijelentés, mert ez két dolog miatt nem lehet igaz. Egyrészt azért, mert nincsenek egyenként szigetelve a szálak, másrészt az 50Hz-nek elég kevéske az mágneses kiszorítása.
 Viszont elíndított bennem egy gondolatlavinát:

 Vajon mekkora az a keresztmetszet, ami felett már a skin hatás miatt hiába növeljük a keresztmetszetet, nem tudunk több áramot átvinni?

[Szalai György]

Kérek holnapig[#nemtudom] határidőt.

[jani300]

Az első mondatra csak annyit kérdeznék hogy kötöttél e be már valaha 240 es tömör erű földkábelt ?
Az utolsó mondatra pedig azt javaslom hogy használj cső keresztmetszetet .
A szakmai tartalomhoz most nem fűznék semmit

[jani300]

Lenne egy kérdésem ,ezt tudod értelmezni ?
 "Vajon mekkora az a keresztmetszet, ami felett már a skin hatás miatt hiába növeljük a keresztmetszetet, nem tudunk több áramot átvinni?"
Ha igen akkor velem van probléma .

[jani300]

Ezen a keresztmerszet dolgon elgondolkodtam kicsit .
Az ember könnyen rávágja hogy a végtelen keresztmetszetet már nincsen hova növelni .
De kíváncsi vagyok kisül e ebből a kérdésből valami érdekes okfejtés .

[Rabb Ferenc]

A távvezetékek valóban nem a skin hatás miatt sodrottak, hanem gyárthatósági és szilárdsági okokból. A vékony szálak sokkal jobban elviselik a hajtogatást amit a szél okoz. Az Erzsébet híd kötelei is lehetnének 30 centis acélrúdból. Csak azt nehéz lenne legyártani és a helyszínre szállítani...

A valóban "nagyfeszültségű" távvezetékek viszont nem véletlen vannak 2-3-4 párhuzamosan futó sodratból. De ott 220-750kV fesz rohangál rajtuk. Ezeknek már igen nagy lenne a sugárzása kis átmérőjű (nagy görbületű) vezetékeknél. De két szál esetén egy - a két vezeték köré rajzolható ellipszis, három és négy szál esetén pedig az ezek köré írható kör átmérője a mérvadó amit a sugárzás szempontjából figyelembe kell venni.

De fél évszázad távlatából tőlem már ne kérdezd, hogy mekkora az akkora...

Nagyfeszültségű távvezetékek

[J-Steel]

Közben megtaláltam. A lenti képen a wikiről származó szkinhatás és behatolási mélység ábrát.

 50Hz az az alsó skálán a 0,01 feletti vonal mellett jobbra lévő vonal (0,02). Mivel Alu/réz kábeleket használnánk, ezért a szürke és narancs színű vonalakal való metszéspontját keressük.
 Ez kb. mondjuk kerekítsük lefelé, így 10mm. Ez körkeretmetszet esetén a felülettől befelé számít, tehát lehet duplázni D=20mm.
 D20-as kábel keresztmetszete kb. 314mm2. Efelett már nem lineáris a kábelkeresztmetszet kontra terhelhetőség.

 Szkinhatás szempontjából mindegy hogy tömör vagy sodrott, mert az erek egymáshoz érnek és nincsenek leszigetelve, tehát olyan mintha tömör lenne.