Elektronika

[s7manbs8]

Akkor jól emlékeztem kösz. Már amúgy sem árt ha jól meggondol valamit az ember mielőtt csinálja.

[000000000]

Rátapintottál a lényegre a kicsike korát illetően.
Megvan vagy husz.
Van benne trimmer a szenzorok munkapontjának beállitásához, saccra adunk rá némi korrekciót.

[Szalai György]

Szerintem: Mivel a mérő eszközök lényege eleve a megbízhatóság, ezeket olyanra is készítik. (Legalább is, amivel eddig találkoztam.) A régieket meg, de pláne. Ha nem félterméket vettél, vagy nem berhelted szét, akkor nem megy bele a kosz és nem is öregszik el.
Inkább külső hibát gyanítanék. Szerintem nem ő hibázik, hanem Te.
A jelvezeték zavart szed össze a hiányos árnyékolás, vagy a tápszűrés hibája miatt. Esetleg a jel feldolgozó elektronika zavart.

[000000000]

Szalai György,
jobban jártam volna ha lenne igazad és én hibáznék.
A megbizhatóségról csak annyit, hogy a profinak tekintett enkóder serlege alatt nincs gumigyürü.
Igy aztán belekerült a por is.(faipar)
Korát tekintve a tobb ezer órás üzemidő miattaz akkori gyártásu opto elemekről pedig feltételezhetem az öregedést.
Az enkóder a bibis, a koordinátákon történő enkódercserével a hiba költözik a hibás enkóderrel.
 
...azért kösz a felvetést.

[Szalai György]

Ma megfelelő volt a csillagok állása, hát megmértem egy darab nyáklemezt.
Nem tudom már, hogy honnan összeszedett, jelzések nélküli, régi lemezdarab. A méretét nem bántottam, 152 x 121mm nagyságú, és névleg 1mm vastag, ekkora ként került hozzám. A valóságban (kengyeles mikrométerrel megmértem) 0,93-0,95mm vastag, üvegszövettel erősített epoxigyanta lemez, mindkét oldalán 0,02mm vastag, gyönyörű veresréz bevonattal.
Nem a 0,93mm levegő átütési feszültségére voltam kíváncsi, ezért a lemez szélein, kb. 20mm széles, rézmentes, biztonságos szigetelősávot martam vegyileg. (A szokásos víz, sósav, hidrogén peroxid keverékkel.) A megmaradt, egymással szembeni, egyenként 9348mm2 területű rézfelületek közepeit kicsi rézdrót fülekkel ékesítettem, a könnyebb csatlakozás okán.
Rákötöttem egy tesztert és adtam neki, lássam, mit bír. Gondoltam pár kilovoltnál majd szépen átüt az epoxi a rézfelület valamelyik sarkánál, ahol a legnagyobb a térerő. Tévedtem.
A szemem majd kiugrott, ahogy a feszültség görbe felfut, a kis kondenzátorom töltődik, azután eléri a maximumot. Um = 15,0kV - 100%, (ennyit tud a műszer) I = 52nA (az elég kicsi szivárgó áram) és R = 0,26TΩ (hát nem kevés) Percekig is állta az 15000 volt feszültséget, eszébe nem jutott átütni, az ellenállása a két rézfelület között 260 gigaohm. Ki sem számolom az üvegszálas epoxi fajlagos, négyzetmilliméter ohm per méter ellenállását, mert tényleg gigantikus.
Volt még egy dobásom, másik műszer, ami 20kV-on is mér ellenállást, de nem digitális és terra ohm környékén már kissé bizonytalan is a leolvashatósága. Gondoltam, na, majd most átüt, de nem, a 20kV feszültséget is gyönyörűen megtartotta, öt percen keresztül.
Ha valakinek van elérhető magasabb feszültségű szigetelés vizsgálója, az esetleg átüttethetne egy darab ilyen lemezt, mert most már tényleg furdal a kíváncsiság, hogy hol a határ. Az máris látszik, hogy a panel átütési szilárdsága 20kV/mm felett van, tehát akár tízszer jobb szigetelő a levegőnél.
http://cnctar.hobbycnc.hu/Szalai_Gyorgy/Panelmeres/1.jpg" TARGET=_fnew>Kép 1. http://cnctar.hobbycnc.hu/Szalai_Gyorgy/Panelmeres/2.jpg" TARGET=_fnew>Kép 2. http://cnctar.hobbycnc.hu/Szalai_Gyorgy/Panelmeres/3.jpg" TARGET=_fnew>Kép 3.

[s7manbs8]

Nem semmi.

[svejk]

Az egyik RT évkönyv szerint nyákból csináltak nagyfesz kondit nitrogén lézerhez.
 
Én is FBS-el bekent NyÁK lemezt használtam kidurrant monitor sortrafó gányolására. (27 kV)
De néha nem bírtam így se vele.
 
Valamelyik alállomásotokon nincs ilyen műszer vagy labor?

[s7manbs8]

Olyat én is bekentem párszor, volt amelyiknél bevált, máshol meg nem.

[Szalai György]

Az igazság már megint odaát van. Kecskeméten.
A nyáklemezemet rátettem ma egy gumikesztyűket vizsgáló eszközre, ami 30kV-ig feltekerhető. Egy toroid az egész, utána meg egy nyagfesz trafó, védelmek és földelés. a feszültséget is csak a toroid tekerőjének beosztásából lehet következtetni.
(Ezzel feszítik a vízzel feltöltött kesztyűket egyesével, miközben a feltöltött kesztyű maga is vízbe merül. Nagyfesz a belső vízben, földelés a külső vízben, és átütés vizsgálat. Ha átüt, akkor kuka, ha nem, akkor mehet dolgozni még hat hónapot, azután következő vizsgálat. Persze a 240V-on használatos kesztyűket nem 30kV-al tesztelik, de ilyet is tud a készülék.)
Hát kb. 26-27kV környékén csattant. Pont a réz sarkánál, ahol a térerő csúcs van, erre jól számítottam. Ha kerek lenne a réz, vagy volna potenciál vezérlése, akkor bírhatta volna tovább is, de már ez is szép egy ilyen paneldarabtól.
http://cnctar.hobbycnc.hu/Szalai_Gyorgy/Panelmeres/4.jpg" TARGET=_fnew>Kráter.

[mxjj54gxi]

Szerintem ez teljesen rendben van.
Az lyen anyagoknak 250kv/cm körül szokott lenni az átütési szilárdságuk.

[Szalai György]

De hol lelhető ilyen adat, mert nekem nem talált a Google.

[Szalai György]

http://cnctar.hobbycnc.hu/Szalai_Gyorgy/Panelmeres/5.jpg" TARGET=_fnew>Nem volt egyszerű, de sikerült egy rendesebb kép az átütött sarokról.

[svejk]

Pedig ha te nem találod, akkor az nincs is
 
Elvétve egy két műanyagnak van adata, de táblázatost én sem láttam még. Meg kellene nézni a Quadroplastnál, ott elég sok infó van.

[Rabb Ferenc]

Ebben szerintem benne van minden, amit a NYÁK-okról tudni illik. Csakhát sajnos kölcsönadtam (
 
http://t0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcT3-_AnpXyqgGx-Wk59YMdXmufG4VYMvzUkooHpHEGQxKSBIjhw" border=0>
 
Még az alapkérdésre is benne van a válasz, amit már mindenki elfelejtett (#11348)  
 
Szóval a vezetősávok közötti betartandó kúszóáramutak és szigetelőközök mérete is, különböző feszültség értékeknél.

[Szalai György]

http://hasznalt-konyv.vatera.hu/szamitastechnika_internet/programozas_fejlesztes/dr_szalay_miklos_nyomtatott_aramkorok_tervezese_1644173729.html" TARGET=_fnew>Akkor én azt elolvasom. Köszi.