Hagyományos forgácsológépek

[Motoros]

"A fogásvételi problémát nem értem hiszen van az asztalnak kereszt irányú mozgása."---írod arra válaszolva, hogy az asztal emelését ajánlottam fogásvételhez.

Azért gondoltam így mert javarészt az asztalemelésnél jóval finomabban tudnál fogást venni, hiszen kis furatoknál pár mikron...max 1 század szükséges csak. És a Z iránynál egy osztás jellemzően 0.01 mm míg az X nél 0.02 mm, vagy több.
Nem beszélve még arról az előnyről, hogy a Z esetében a gravitáció kiveszi a holtjátékot is, ha rendben van a gép. Na de nem ez a lényeg.

A köszörű tengelynek a merevsége és felszerelése biztosan megoldható, még a fordulatszámmal sem lesz gond ha nem cél a túl pici furatátmérő, gondolom javarészt a 20 mm körüli méret lesz a jellemző, mert mondjuk egy 6 mm-es furat már magasiskola.
Gond a nyomásos folyadékhűtés megoldása illetve megoldhatatlansága egy élköszörűnél ..ezt most nem ragoznám.
Marad a száraz köszörülés ami nem lehetetlenség, de akkor itt bejön az, hogy egy kínlódássá válik az egész.
Ugyanis, ha bentmarad a forgács (köszörűpor) akkor jön a rezonancia, tengely kihajlás, felületi hiba stb.
Kiszívni a port egy zsákfuratból...hát nem tudom.
A kifújás sem lehetetlen ez még a hűtést is javítaná, na de akkor a kiáramló porral kellene megküzdeni valahogyan.
Szerintem ezekért is meg még sok egyéb gond miatt is a furatköszörülés jóval nagyobb gond, mint a palást vagy síkköszörülés. Elég egy rossz kőválasztás, vagy bármelyik paraméter tévesztése a sok közül és annyi.
Az is egy alapgond, hogy a kő nagyobb hosszon érintkezik a munkadarabbal relatíve mint a palástköszörülésnél, ráadásúl a kis átmérőjű kő egy vékony tengelyen hajladozik..aminek már csak a leszabályozása sem egyszerű. Rutint és készüléket igénylő feladat
Ezekről egyébként pár oldalban elég jól ír Óhegyi Albin is.
Egy mondattal utal is arra, hogy furatköszörülés fokozottan problémás.
A könyve végén ott vannak a hibák okozta eltérések is...nagyon tanulságos, szreintem ez mind be fog jönni első alkalommal.
Hidd el nem akadékoskodni akarok, csak én legalább is nagyon aggályosnak tartom a furatköszörülést élköszörűn.
Ez nem olyan mint mondjuk amikor az esztergára készül egy maró-osztó készülék mert az igen hasznos tud lenni még annak is akinek egyébként van marógépe, mert gyakran használt segédeszközzé válik.
Viszont a furatköszörülés--hacsak nem valami szériamelóról van szó--igen ritka feladat, és ha még is kell akkor azért csak lehet találni valakit aki megoldja.
Jó pár éve egy patronházat kellett körbeköszörülni, kivül belül kúppal-vonóval. Valahol Árpádföld környékén bukkantam egy nyugdíjas köszörűsre aki profin megcsinálta.
Egyetemes furat és palástköszörűje volt, meg egy házilagosan készült kis esztergaszerű gép a kis furatokhoz. Fizettem 3500 forintot és kész.

[Csuhás]

Sok igazságod van abban amit írsz. Sajna eddig csak néhány alkalommal dolgoztam síkköszörűn, gyakorlatilag betanított munkásként. Szóval nincs semmi gyakorlati köszörűs tudásom. Még a szerszámélezést is csak most próbálom kitapasztalni. Volt olyan maró amit vagy ötször átszereltem mindig máshogy elrendezve a befogást támaszt korongot és még mindig nem vagyok biztos benne hogy helyesen próbáltam.

Nagyon jó volna találni valami öreg szakit aki két három hétvégén tartana egy kis gyorstalpalót. Azt hiszem itt a fórumon is akadna egy féltucat jelentkező akiket érdekel annyira ez a téma hogy ilyen rövid idő alatt is sokat tanulnának, és így a költség is szétosztható volna.

A fogásvétel a z iránnyal nekem két okból tűnik problémásnak: Ha kúpot köszörülök akkor nem szerencsés elmászni a tengelyvonalból. A másik a gépem furcsasága: Az oszlopot fogasléc emeli. Pucolás és olajozás után már valóban nincs holtjáték mert a oszlop súlya kiveszi azt. Igen ám de ha rögzítem az oszlopot akkor a rögzítést feloldva egy letapadt oszlopot találok, ami csak egy megmozgatás után működik normálisan. Ha nem rögzítem akkor ugyan nem mászik el függőlegesen, de volt rá példa hogy elfordult a fej. Sajnos egy rögzítő fogja a z irányt és a fej z körüli forgását is. Nem vagyok kibékülve ezzel a megoldással, mert pl síkköszörűként vagy kilazított oszloppal lehet dolgozni vagy félig rögzített helyzetűvel amikor lefelé is húzni kell az oszlopot. Máshogy nem megy mert a döccenő oszlop miatt beleharap a kő az anyagba.

[KoLa]

Próbáld meg előfeszíteni!és jó lesz!

[Csuhás]

Ezt fejtsd ki bővebben légyszíves mert nem értem. Hol, mit, hogyan?

[KoLa]

Valószínűleg a rögzítéskor, tol egyet a rögzítendőn a csavar, ha szánt rögzítesz!változó az erő fogásonként!
Ha, egy előfeszített orsót fékezel meg, az egy másik kategória, az előfeszítés legyen nagyobb a várható ellenerőnél, és a fékezés nem befolyásolja a méretet.

[grekon]

Van a hosszirányú asztalnak szögbe állítási lehetősége a mozgásirányhoz képest ? Mert ha nincs ( nem làtok )akkor nem működik . .

[Motoros]

Na ez a helyes kifejezés: "döccen" ez a szó nem ugrott be ezért az egészet elkentem azzal, hogy  "ha rendben a gép".
Letapadhat szorítás nélkül is csak úgy, ha hiányos a kenés, vagy az asztal súlya miatt befeszül, vagy tudom is én.
Mindegy--ugorjunk--jó a másik keresztelőtolás is hiába kissebb a "felbontás" fel lehet oda tenni egy mérőórát is, és a tekerése mindenképpen könnyebb.
De a másik a kővágás, na itt jön be az " öreg szaki" szindróma. Ha nincsen aki elmondja akkor az életbe nem jön rá az ember, ráadásúl egy rendkivül veszélyes mozzanat, mondhatni életveszélyes.
Albin bátyó ír erről is tán két mondatot, az egyiket ötször elolvastam mire megértettem valamit. A gyémánt szemcsenagysága, fajtája, a szöge--nehogy beübereljen mert robbanhat a kő, a simítás hogyan megy, a fogások nagysaága.
Na és akkor ott van hogy hogyan vágjuk fazonra a követ, vagy hogyan kell rá tenni egy rádiuszt.
Negatív rádiusznál pl egy megfelelő méretű asztalra fogott hengeres acélrúddal rámorzsolják.
Kis vékony csapoknál a küzdelem a rezonanciával--pl munka közben egy kis fa pálcikával el kell vezetni a rezgést a megfelelő helyen megtámasztva a munkadarabot.
Aztán ott van a gyémánt tárcsás történet, annak kiválasztása, felszabályozása azaz morzsolása--ezek sehol nincsennek leírva és ha kihal az utolsó mohikán akkor nem tudom mi lesz.
Mert a 100 milliós Valter köszörű gép lehet nem is nagyon igényel efféle tudást, hanem másfélét.

Akik ezeket tudják azoknak fizetni kellene és videókat készíteni egy-egy fázis végigviteléről, és közkincsé tenni.

[Csuhás]

Van Ez a gép nagyon közeli rokona a magyar ksu, a tos vagy a sztanko gépnek, és ha jól gondolom mindnek a cincinnati a közös őse.

[n9ugdfyrv]

Sziasztok,

pár napja azon töröm a fejem, hogyan tudnék 1 max. 2 fajta egyszerű (pl. modul 1-es 25 és 50 fogas) poliamid/nylon anyagú fogaskereket gyártani, ha úgy alakulna, hogy szükségem lenne néhány 10 párra... már összeállt a fejemben a dolog, mikor megtaláltam ezt a videót egy nagyon jópofa kis szerkentyűről, ami szinte hajszálpontosan az amit kigondoltam* :

SMALL GEAR HOBBER  

Mit gondoltok, mennyire lenne nehéz megépíteni egy ilyen kis gépet, ill. mik lehetnek a fő buktatók? Ha jól gondolom, a lelke a dolognak, hogy a marószerszám forgási sebessége legyen összekötve- és hangolva a munkadarabéval, ami a fogaskerekekkel szépen megoldható...


* a mechanikus előtolást én külön, elektromosan (léptető) terveztem megoldani - ahogy a videon van elegánsabb, de bonyolultabb is talán...

[ANTAL GÁBOR]

Küldtem a témával kapcsolatban egy magán üzenetet ( itt)

[n9ugdfyrv]

Ment válasz - köszi!

[jani300]

Szia !
Most lenne jó ha ki lenne töltve az adatlapod !
Ez a lefejtő marógép  egy megoldása .
Elektronikus osztófej néven , közölt valaki videót egy általad is említett megoldásról .
Szégyenlem most , de most nem ugrik be a név
Kíváncsi vagyok mit írt Antal Gábor .
Lefejtő eljárásra próbálj rákeresni .

[n9ugdfyrv]

Szerintem Ő is ezt írta... Sajna viszont nekem nincs elég ismeretem ehhez, ezért gondolkodok a régi iskola szerinti gépben...

[jani300]

Én csak a régi iskola szerint ismerem
Az öregebbek , akiknek legalább középszintű műszaki végzettségük van , szinte biztosan tanulták is .
Csuhás Úr könyvtárát tudom javasolni megint csak .
Lefejtő marás , fogazási eljárások olvasgatása . Régi marós könyvek . Egyetemes marógép , osztófej , cserekerék készlet mindenképpen kell hozzá . Maga a szerszám az drága .
Esztergán is készíthető ütőkéssel hasonló módon menet például . Azt örvénylő menetvágásnak is hívják .
Gép készítésének , azzal az ismerettel ami most itt látszik , még nem kellene nekiállnod , szerintem .
Nem sértésnek szánom , de gépi forgácsolónak sem a legegyszerűbb feladatok közé tartozik ez .

[n9ugdfyrv]

Az elmélet megvan, a régi iskola alatt arra gondoltam, hogy nincs ismeretem a programozás stb. terén, hogy CNC jelleggel oldjam meg... Vertikális manuális marót gépi előtolásokkal "építettem már", ez a kis gép a videón nem tűnt bonyolultabbnak, ezért is kérdeztem! Amúgy plusz felügyelet mellett az esztergámon egy magassági szán közreműködésével vagy a marógépen is meg lehetne oldani amit ez a kis gép csinál (ha a marószerszám saját maga tudja forgatni)és akkor a szinkron forgás nem lenne szükséges (?) - láttam pár ilyen videót a neten, mondjuk az kifejezetten csigakerékre volt... és mindegyik esetben ott volt a "primitív jelző"... Na majd látjuk, még nem tartok ott, csak gondolkodom... De ehhez a géphez szinte minden lenne itthon, egyedül a fogaskerekeknek kellene jobban utánakeresnem, de van egy komplett műszerész eszterga cserekerék szett, abban van azért pár darab...