Frekvenciaváltó

[svejk]

Ne tedd, könnyen elveszhet az autóvezetés érzése.
Persze hatásfoknövelés és fogyasztás csökkenés érdekében lehet berakni bonyolult algoritmusokat.
Ezen dolgoznak a ma mérnökei.
 

[000000000]

Elképzelhető, hogy a megában nem csak a frekvencia alapjelet, hanem a nyomatékot is lehet vezérelni 0-10V-al az analóg bemeneten keresztül? A 12-es, a C1-es és a V2-es terminálra ezeket lehet programozni:
0: None  
1: Auxiliary frequency command 1  
2: Auxiliary frequency command 2  
3: PID command 1  
5: PID feedback amount  
6: Ratio setting  
7: Analog torque limit value A  
8: Analog torque limit value B  
10: Torque command  
11: Torque current command  
20: Analog input monitor
Egy járműnél az lenne a praktikus, ha a kimenő teljesítményt tudnánk vezérelni, de lehet a nyomaték szabályzással is hasonló eredményt lehetne elérni. Úgy tűnik ha a nyomatékot szabályozzuk, nem is foglalkozik a frekiváltó a gyorsítási és lassítási rámpákkal, gondolom úgy állítja a kimenő frekvenciát, hogy a nyomaték megegyezzen az analóg bemenetre adott paranccsal. Áramkorlát nélkül, gondolom a lehetséges 74A-ig is felmenne a kimenő áram, az ólom aksik nem sokáig bírnának ekkora terhelést.
De lehet nem jól értelmezem a leírást, angolul se tudok, és a villamossághoz is csak nagyon alap szinten értek...

[000000000]

Ha jól látom a nyomaték szabályzást lehet ki-be kapcsolni a digitális bemeneten keresztül.  
23 (1023): Cancel torque control (Hz/TRQ)
 
Akár azt is meg lehetne csinálni, hogy egy kapcsolóval kiválaszthassuk, a pedállal a fordulatszámot, vagy a nyomatékot akarjuk szabályozni. Elképzelhető, hogy pl. induláskor praktikusabb a nyomaték szabályzás, utazó sebességnél meg hasznosabb ha a frekvenciát vezéreljük. De akár a frekiváltó is kapcsolhatná a szabályzást a frekvencia függvényében...

[svejk]

A belsőégésű motoros autóknál is gyakorlatilag a nyomatékot vezérled.
Azonos gázpedálállásnál ezért változik a fordulatszám lejtőn emelkedőn, netalán kinyomott kuplungnál.

[KoLa]

Nem találok magyar kézikönyvet Mitsubishi S500 FR-S520 inverterhez! van valakinek pdf, aki már megtalálta? vagy melyik tipus az, ami majdnem ugyanaz? Köszi!

[000000000]

Mindenáron nem akarom erőltetni, hogy hasonló legyen a villanyautóm vezetése, mint egy belsőégésű motorral szerelt kocsinak, mert pl. utazósebességnél kitünően működik a fordulatszám szabályzás. Gyakorlatilag egy pedállal szabályozható tempomat van most az Aixamban, amíg a motor bírja teljesítménnyel (nyomatékal) a sebesség gyakorlatilag nem változik emelkedőn vagy lejtőn. A km órán alig lehet észrevenni, amikor a felüljáróra az enyhébb emelkedőn megyünk fel, és lefelé is pontosan tartja  asebességet a járgány, csak a kimenő teljesítmény szalad fel az emelkedőn, és vált át negatívba, amikor lefelé gurulunk a másik oldalon.  
Egyedül az induláskor szokatlan a frekvencia szabályzás, mert a gyorsulást nem igazán lehet a pedállal szabályozni. A járgány a beállított rámpának megfelelően gyorsul, akár félig, akár teljesen benyomjuk a pedált. Lehetne ugyan variálni a 4 db felfutási rámpával, a különböző pedál állásokkal kapcsolhatnánk rövidebb és hosszabb rámpákat, de ennyire nem akartam bonyolítani a szabályzást. Na meg a 2,2-es motornál hiába állítanánk pl. 3 mp-es rámpát, beoszcillálna a motor, a 4 kW max. kimenő teljesítmény kevés a dinamikus gyorsításhoz.
 
Ha a nyomatékot valóban lehet az analóg bemeneten keresztül vezérelni, az nagyon jó lenne induláskor, kb. 50 Hz-ig, addig úgy is állandó a nyomaték, utána viszont már jobb a frekvenciát szabályozni. Csak kérdés hogy ez megvalósítható-e. Mert ha valóban lehet a nyomatékot szabályozni, és a Dinamic Torque Vector Control-t programozom be, amit kikapcsolhatok a digitális bemenetre adott paranccsal, akkor utána milyen vezérlésre vált a frekiváltó? Gondolom sima u/f-re, de az annyira nem szimpatikus, a vektoros vezérlést jobban szeretem...

[4d52ifwte]

Üdv!
 
A véleményeteket szeretném kérni egy frekiváltóval kapcsolatban.
Egy Yaskawa V1000-ről van szó 2,2kW. 230V-os bemenettel 2x230V kimenetet tud, amiről egy EMU250-es gépet szeretnék működtetni. (1,5-1,7kW)
A motort átkötöm deltába így ok lesz.
***
A forgásirány váltás ami érdekes számomra.
Melyiket lenne célszerű alkalmazni gondolva a menetvágásnál a visszaforgatásra:
 
1. Az eredeti irányváltókapcsolóval váltok és az esetleges terhelés, fáziscsere a frekiváltónak az irányváltáskor, nem okoz gondot?.
 
2.Használok egy digitális bemenetet az irányváltásra.  
  a.) Csak simán semmi lassitási paraméter
  b.) Megadott lefutási paraméterrel
 
Gépi menetvágásra kihegyezve a dolgot.  
(Fékellenállásom nincs)

[4d52ifwte]

Esetleg megszűntetni az eredeti irányváltó kar/kapcsoló madzagolását és onnan vezérelni a frekiváltót?

[svejk]

A frekiváltók kimenete és a motor közé áltzalában kimondottan tilos bármiféle kapcsolót rakni.
 
Az eredeti kapcsolót használd a vezérlés irányváltására, persze ez átvezetékelést igényel.
 
Jól beállított frekiváltóval, fékellenállással jobb fékezést fogsz elérni mint az eredeti irányváltásos "kontrázással".

[4d52ifwte]

Fékellenállás hogyan méretezzem?

[000000000]

Szükségem lenne egy AEG Microverter D sorkapocs kiosztásra. Van valakinek esetleg?

[000000000]

Fél évvel ezelőtt fix 8 kHz-re állítottuk be a vivőfrekvenciát, aztán úgy maradt. Ma kisérleteztünk kicsit különböző beállításokkal, pl. 15 kHz-el el sem bírt indulni az Aixam, egyből beoszcillált a motor. 2 kHz-el már emelkedőn is szépen indult a járgány, de akkor meg nagyobb sebessségnél nem ment jól. Ezért egy olyan beállítást választottunk, ami a frekvencia függvényében 2-10 kHz között állítja a vivőfrekvenciát. Bár még nem mértem ki pontosan, de mintha jobb lenne a gyorsulás, és nagy sebességnél kisebb lett a kimenő teljesítmény.  
8 kHz-es vivőfrekvenciával 50 km/h-nál 3 kW felett volt a kimenő teljesítmény, 10 kHz-el viszont csak 2,6-2,7 kW-ot láttam a kijelzőn, és érezhetően fürgébb lett az Aixam. Sajnos csak 2-10 kHz között működik a változó vivőfrekvencia, kíváncsi lennék hogyan alakul a fogyasztás 100 Hz környékén, ha a vivőfrekvenciát felvinném 15 kHz-re.

[svejk]

Minél nagyobb a PWM frekvencia, annál nagyobb a veszteség, cserébe kiméletesebb a hajtáslánc mechanikai elemeivel.

[000000000]

Lehet csak placebo hatás, de úgy érzem egyenletesebben "húz" most a motor gyorsításkor, és mintha nagyobb sebességnél is dinamikusabb lenne a járgány. A kimenő teljesítmény is kisebbnek tűnik, de nem volt nálam gps, lehet a km óra nem pontos, és ezért láttam kisebb teljesítményeket, mint a legutóbbi mérésnél.
 
Mikroverter D-hez nincs véletlenül sorkapocs kiosztásod? A neten nem találtam meg...

[svejk]

Nem ismerem a típust.