Frekvenciaváltó

[df7vv4ry9]

az indulásnál ezt csinálja,kissé ciripel,de ezek igy mennek

[000000000]

 
Ez a frekvenciaváltó alapban 4.5kHz-es carrier frekvencián van, ezért lehet hogy jobban "cicereg".  
Ha nem több 10 méter vezeték van a hajtásszabályzó és a motor között és az normális LiYcY kábel akkor nyomd fel maximumra (14kHz-re)
Minél idősebb az ember annál jobban a magas frekvenciákhoz közeli hangokat egyre rosszabbul hallja.
Ilyen kör körül már 16kHz-nél annyia hallásodnak, így talán nem lesz annyira zavaró.
 

[vjanos]

Kösz, kipróbálom.
1 méter van köztük, bár csak sima nem árnyékolt négyeres kábel.

[000000000]

Ezt írja viszont a user manual  
 
Lehetőség van megváltoztatni a vivőfrekvencia a 2 és 14 kHz között.
A hátrányok a magas vivőfrekvenciánál a következők:
- Csökkentett folyamatos kimenő áram
- Csökkentett hatékonyság
- Magasabb kapacitív szivárgási áram
- Fokozott Rádiófrekvenciás sugárzás  
 
Tehát valamit valamiért.
 
 

[000000000]

Fuji frekiváltót programozott már valaki? Mennyire bonyolult?  
A  yaskawa V1000-rel kínlódtam vagy 2 hétig, de az volt az első frekiváltóm, az alapvető fogalmakkal nagyjából már tisztában vagyok...

[svejk]

A logika ugyan az, csak más hivatkozáson találod a paramétereket.
Talán  Mitshubisi a kilógó kicsit a távolkeleti logikából.

[000000000]

 
Van nekem is valahol egy Fuji frekvenciaváltó , de azzal 20-25 paraméterével nem egy bonyolult valami.
Sőt inkább azt mondanám hogy egy elég butuska hajtásvezérlő.
Viszont ez legalább 20 éves, azóta lehetett néni fejlesztés.
 

[svejk]

Akkor tekints rá mondjuk a http://www.ctiautomation.net/PDF/FUJI/FUJI-FRENIC-Mega-Manual.pdf" TARGET=_fnew>Fuji Frenic sorozatra.

[000000000]

Akkor szerintem nem vadászok tovább Yaskawa V1000-re, jó lesz az a 11 kW-os Frenic a 4,7-es Elte motorhoz.
Még azon gondolkodok, nem kellene-e áttekertetnem a motort 110V-ra, akkor a 230V elég lenne 100 Hz-nél. Talán egyszerűbb lenne, mint 600V-os akkupakkot építeni.

[svejk]

Szerintem egyelőre pihentesd a pénzköltést.
Ha a 2,2 kW majdnem elég volt eddig, akkor a 4,7 kW-al biztos jobb lesz.
A motor deltában 220 V-on 50Hz-en leadja a 4,7 kW-ot, de mint az adattáblából látható a vasmag és a konstrukció garantáltan használható 100 Hz-en.
Én most az 50 Hz-hez választanám meg az áttételt, hogy itt tudja a 40 km/h sebességet, aztán a freki növelése már csak nyereség lesz a sebességben, majd valahol beáll az egyensúlyi állapot a mostani DC bus feszültséggel.
 
A mostani frekiváltód hány Ampert tud a kimenetén?
Ezt az Elte motort szerintem rövid ideig deltában meg lehet küldeni 20-25A-el, ha 17,9 A van ráírva.
 

[svejk]

Arra azért figyelj majd a hatásfok méréseidnél hogy most jobban fog gyorsulni az autó, ergo többet is fog fogyasztani.
Lehet érdemes lenne a gézpedálhoz egy meredekségszabályozót csinálni, mely mindig optimálisan gyorsít, és lenne egy turbó kapcsoló vész esetére.

[svejk]

Végletekig lehetne bonyolítani, nem véletlen dolgoznak ezen a témán a mérnökök már évtizedek óta.

[000000000]

Most egy 2,2-es V1000 van a járgányban, a névleges árama 11A, gyorsításkor 14A körüli kimenő áramokat szoktam látni. Amikor a mélygarázsból jövök fel, felmegy a kimenő áram 20A-re is, de akkor még 50Hz alatt van a freki.
 
A fogyasztást egyenletes sebességnél a DC betápnál fogom mérni lakatfogóval. Legutóbb 12 km-t furikáztam a reptéren, oda-vissza, és átlagoltam a mért adatokat.

[svejk]

Még az jutott eszembe, ha egyszer tekercselésre kerül a sor akkor kérjél un. koszorútekercselést, annak állítólag 30%-al is nagyobb az indítónyomatéka.
Bár azt nem tudom, hogy kétpólusú motornál is megoldható-e, de a régi ipari hűtőkompresszorok motorjai mind így vannak tekercselve.  
Anyag és időigényesebb, emiatt drágább, de itt az előnye vitathatatlan lenne.

[jani300]

Még erről se hallottam .
Ez azt jelenti hogy nem tekercs csoportok vannak , hanem a lehető legnagyobb lépésszámú tekercsek vannak sorba kötve pólusonként ?
Tehát a lépésrövidítés csökkenti az indító nyomatékot ?