Hegesztés, forrasztás

[B.Zoltán]

Megpróbálom röviden összefoglalni az eddigieket.
Az volt valamikor a kérdés, hogy kell-e egy egyfázisú CO2 hegesztőbe kondenzátor. Erre a válaszom: az enyémbe mindenképpen kell, ott van a hegesztési varrat, ami tanúsítja, anélkül nem tudnék vele hegeszteni.

Mint írtam, hegeszteni nem tudok, ezért én igazából nem is tudom, hogyan kell indítani egy varratot. Nekem az a vélemény, amit egy minősített főállású hegesztő mondott, hogy K jó ez a hegesztő, úgy gondolom, minősítette, hogy nem rossz ez a hegesztő, az hogy én nem tudok hegeszteni, más napra tartozik.

Nyilván, hogy nem ez a világ legjobb hegesztőgépe, és az is egyértelmű, hogy nem dísznek rakják a gépekbe a nagy méretű fojtókat. Főleg, ha nincs mellette kondenzátor.

Amint írtam, első alkalommal majd hanyatt estem, amikor megláttam ezt a gépet belülről, és főleg ezt a kis méretű primitív fojtót, arra gondoltam, hogy minek raktak bele. De mint kiderült, nála nélkül nem jó. Ha kiiktatom, nem hegeszt jól, egyértelmű, hogy hiányzik belőle.

Én nyilván lemezelt fojtót csinálok a másik készülékembe. Most méregettem, a 30 menet egy 47mm*47mm keresztmetszetű lemezkötegen 0.18mH-t ad. Ez egy darab vassal 0.02-0.03mH, sőt mérés alapján, még ront is rajta a közönséges vas. Ez a lemezelt fojtó értéke azonos a Dr.GodMan fojtójával (gondolom ő is nem uH-t hanem mH-t akart írni). És mint írta, az ő hegesztője is kitűnően működik ezzel a fojtóval. Bár neki dupla kapacitású kondi van benne.

Ez a lemezelt vas már ki lett próbálva a készülő másik hegesztőmnél, és szintén jó eredményeket adott.

Nincs vita abban, hogy a lemezelt fojtó a jó, és csak halkan jegyzem meg, hogy ennek ellenére használnak még váltó áramon is tömör lágyvas vasmagokat, pl. a KR11 kisrelékben. Nyilván ez sokkal kisebb teljesítmény, és ezzel újra nem azt akarom mondani, hogy igazam van, és a lágyvas az jobb, mint a lemezelt vas, hanem nekem is az a véleményem, hogy lehetőleg ne használjuk még egyenáramra se, főleg hegesztéshez, ahol előfordul (cseppzárlat) áramingadozás a kondenzátor ellenére is.

[jani300]

https://hegesztescentrum.hu/hasznalt-feluj-gepek/awi-mig-mag-mma-gepek/mig-mag-traf-co2-gepek/bmax-mm161-co-hegesztogep-kompakt-230v-35-hasznalt-h08189.html
Megtaláltam a neten , az enyém ütött kopottabb ,nem fényképezném .
Ezt használom .
Ha nem akadozik az előtolás, és kontakthiba sincsen ,igen jó kis gép .
Ez is inkább a közönségnek szól ha már írtam róla .

[svejk]

Nincs véletlen lehetőséged megmérni az induktivitását?
Jóval nagyobb értékűnek tűnik mint amit itt a fórumtársak mértek.

[svejk]

Van egy cirka 10 éves Trakiszos 160 A-es gép a látókörömben, hétfőn megmérem én is a fojtóját.

[fn47xk7ei]

Óhhhh... már régen eladtam a főtrafót és a fojtó tekercsét is. Ennek a dobozába építettem az első CO2 hegesztőmet. De ez eredetileg egy AWI-s AC-DC  gép volt így nem mérvadó a CO2 hegesztőgép fojtónak.

[fn47xk7ei]

No készítettem a Karcagi gépről pár fényképet de addig-addig forgattam, nézegettem míg végül megkegyelmeztem neki. Jó kis 4 görgős előtolóm van hozzá amihez van alu-s görgőm is. Ami figyelemre méltó a fojtón, hogy nincs szorosan a vasmag ( ami 55x50 mm-es) a cséve testben hanem két oldalt 10-10 mm-es hézag van. Anno láttam már olyan CO2 hegesztő kézkészüléket melyben vasmag nélküli fojtó tekercs volt ami azért előnyös mert sokkal gyorsabb reagálású mint a teli vasmagos.

        

[fn47xk7ei]

A bekarikázott rész nem a hegesztői tudásodat vonta kétségbe hanem a kondenzátorok okozta egyenetlen kezdés jellegére utal. Van erre az indítási problémára az Esab-nak egy saját fejlesztésű külön tirisztoros elektronikája.

    

[jani300]

Szia Lajos !
Ezt most itt feladtam , még belekérdezni sem tudok .
3 fázisú gép , kondenzátor nincsen benne ha jól értelmezem a rajzot .
És kiküszöböli a kondenzátor okozta indítási problémát .
A tiéd nagyobb , meggyőztél (hegesztőgépekre gondolok) .

[fn47xk7ei]

Nem csak a kondenzátor okoz indításnál erős fröcskölést illetve erős áramlengéseket hanem akár a fojtó is ezért találták ki ezt az elektronikát. Nekem már a harmadik fojtó van a saját "barkács" gépemben. Azért tettem idéző jelbe a barkács szót mert valójában ipari hegesztő gépek alkatrészeiből raktam össze. A főtrafó egy Esab LKB 260-as és az eredeti fojtója egy öklömnyi volt(lásd at első fénykép). Elégedetlen voltam vele és meggyőződésem, hogy a fojtónak nagy vasmag keresztmetszetűnek kell lennie ezért már másodiknak egy kis menetszámú de nagy keresztmetszetű fojtót tettem (lásd a második fényképen lévő tekercs csak telibe lemezelve vassal). Végül most egy magyar THE-300-as hegesztőgép fojtó tekercsét feleztem meg és az egyik felét használom most a gépemben. Jobban szeretek vele hegeszteni kisebb áramoknál (80-200 A) mint az inverteres Kemppi géppel melynek elektronikus fojtója van.

    

[svejk]

A fojtótekercsek általános jellemzője a légrés, szinte mindig kell, e nélkül hamar telítődne a vas illetve a légréses tekercseknek lineárisabb a B/H karakterisztikájuk.
Sajnos ezeket anno csak tanultuk, de őszintén szólva most sem nagyon értem én ezeket.

[svejk]

Nekem igazából a két fórumtársunk mért értékei nem férnek a fejembe.
Cirka 20 uH mindkettőjük mérése...

Ezek a kis értékek összemérhetőek lehetnek akár a testkábel elhelyezkedésével is, 50-60 cm átmérőjű 1-2 menet már több uH.
Ez akár magyarázhatná azt is hogy egyszer jobbnak véljük a hegesztőgépünket egyszer meg rosszabbnak.

De valami másról lehet itt szó, jó lenne tisztán látni.

[fn47xk7ei]

De itt nem légrésről van szó hanem arról, hogy nincs telibe rakva a csévetest keresztmetszete ill egyáltalán nem volt vas a fojtótekercsben ( a gép nevére már nem emlékszem).

[svejk]

Ja, most látom a képen...
Meglehet 1 fajta tekercset használtak több helyre és a vas mennyiségével állítotték be az induktivitás értékét karakterisztikáját.

Mivel eleve "I" a vasmag így ez kevésbé telítődik  és a linearitásai is jó.

[fn47xk7ei]

Én nem méregetem a fojtó induktivitását de a leírt értékeket én is kevésnek tartom.Nálam a gyakorlat a lényeg. Az eredeti fojtó mint írtam egy öklömnyi méretű volt így valószínűsítettem, hogy (mivel 70-200 A-es rövidzárlatos ívről beszélgetünk) az ív rövidzárlati ideje alatt a vasmag telítődik hamar emiatt a hegesztési tulajdonsága az ívnek nem megfelelő. A harmadik fojtó tekercs vált be nekem. Ez a 2. fényképen látható THE-300-as hegesztőgép fojtó tekercsének a megfelezéséből, azaz az egyik tekercsét használtam fel nyitott lemezelt vasmaggal ami kb. 30 menet és komoly vaskeresztmetszet. Persze mindennek ára van! Az áramerősség minden kapcsoló fokozaton csökkent de ellenben szép "zümmőgő" hangja van az ívnek és jó vele hegeszteni.

    

[B.Zoltán]

Nekem sem fértek!

Próbáltam utána járni a méréseknek, főleg hogy magánba is kaptam erre javaslatot, egy komoly szaktekintélytől.

Az a 0,02uH az lehetetlen, arra jutottam.
Mégis csak megtréfált ez a Ebay-es teszter, mert 30 menet légmagosan is szinte duplája.
Lehetséges, hogy Dr.GodMan mérése is  mH nem uH, de Ő ezt jobban tudhatja.
Nincs igazán megbízható mérő eszközöm.

Lemezelt vassal 0,18mH, hogy ez is mennyire valós.
Ez a hengeres lágyvas, vagy kitudja mi, bekavart a mérésbe.
Azért amit Csikarc írt légmagos fojtó sem túl nagy értékű lehetett, és ha jól értem ezzel is lehet hegeszteni.

Lehet érdemes lenne a vasmagot mozgatni a tekercsbe a megcsapolás helyett, és így szabályozni?
Bár a mechanikus mozgatás sem lenne annyira egyszerű.