Hegesztés, forrasztás

[jani300]

Azért javasoltam a diódák ellenőrzését mert írtad hogy segített a plusz simító kondi .
Az át tudja venni az esetlegesen rossz dióda szerepét .
Egy jó háromfázisú egyenirányító hídnál én nem látom nagy jelentőségét a simító kondinak .
Persze nem javítottam még háromfázisú CO t így ez csak egy feltevés .
A fázisjavító kondit én a mágneskapcsoló elmenő oldalára kötöttem .
Előbb is ezt írtam ,csak komplikáltabban .
De két gépnél gyanús lenne az egyforma hiba .
Még valamelyik fázisban egy kicsi kontakthiba is  lehet , akár időszakosan . Egyszerűbben valahol melegszik egy kötés . még a gépek előtt .

[Szalai György]

Nem teljesessen ok nélkül kérdeztem.
A fázisjavító kondenzátor korrekt kapcsolgatása kicsit körülményesebb, mint a többi fogyasztóé.
Erre speciális tudású mágneskapcsolók léteznek, előtöltő érintkezőkkel és ellenállásokkal.
A hétköznapi mágneskapcsolók érintkezőit a kondenzátor kapcsolgatás hamar kinyírja és a kondinak sem használ a sorozatos, nagyáramú kapcsolgatás.
De hátha akad itt valakinek olyanja is, hobby áron.

[d46hvfrdr]

Csak beleolvasgattam a beszélgetésbe, valahogy képbe került az MMA (pálca elektródás) hegesztés is, ami igencsak eltér a co2 gépektől.
Bár MIG MAG hegesztéssel kapcsolatosan írtam és ezen belül is próbáltam a lényegre törekedni. Előmelegítéssel is lehet hegeszteni de gyanítom ha problémás egy laikusnak már önmagában a hegesztő beállítása is, akkor az előmelegítés nem fog sokat javítani a helyzeten...
Az előmelegítés a vetemedési problémákra és a rideg varrat problémáira ad megoldást, de a hegeszthetőségben is segít.

Tágabb alapismeretek nélkül nincs értelme belemélyedni, mert a hegesztési ismeretek nem csak annyiból állnak, hogy bekapcsoljuk a gépet és "fröcsköljük" a huzalt.
Megfelelő varrat készítéséhez szakmailag orientált anyagismeret, mechanika és kémiai ismeretek kellenek, pl. hogy legyen fogalmunk a hőhatás övezetben történő kémiai változásokról, kristályszerkezetben történő változásokról és a varrat kémiájáról. Ugyan így a védőgáz használatáról is!
A bevont elektróda esetén, a védőgázt biztosító salak bevonat összetétele is fontos a hegesztendő anyag miatt, mert hegesztés közben kiégnek az ötvözők az acélból, Pl a széntartalom pótlása is nagyon fontos! Megfelelő védőgáz és huzalösszetétel hiányában a varrat bármennyire is szép, sok esetben mégsem lesz megfelelő!
Mint ahogy a védőgázas gépek esetén ha Co2-vel hegesztünk, akkor az ívenergia jelentősen erősebb mint kevert gázzal! A varratkép és a korona viszont az alacsony ionizáció miatt nem lesz olyan szép mint a kevert géz esetén!
Tovább rontja a helyzetet, hogy a csak Széndioxid védőgázt használók esetén a varrat nagyon rideg a védőgázból származó többlet széntartalom miatt, visszaeresztés nélkül a varrat törete nem lesz megfelelő! Kevert gázzal (Corgon) az ívenergia kisebb, így a beolvadás mértéke is kisebb, de cserébe nagyon jó ívtulajdonságokat kapunk és szépen terült varratfelszínt eredményez. A kevert géz széndioxid tartalma segít pótolni a hegesztés közben kiégő széntartalmat a varratban és környezetében, az argon ionizációban segít, hogy az ívtulajdonságok ideálisak legyenek, mellette semleges védőgázt biztosít a varrat számára.
Szóval nagyon sokat befolyásol már a megválasztott védőgáz is, mint ahogyan az elektróda összetétele.
Az a baj, hogy ha belemélyed az ember, akkor érdemes az alapoktól kezdeni, mert így belecsapni a lecsó közepébe nem sokat segít ha nincsenek alapismeretek, ezért is írtam inkább csak a lényeget le.

[fn47xk7ei]

Csak egy kis "szösszenet" még a fogyós védőgázos hegesztéshez. Írják, hogy hogyan kell az áramot szabályozni. No én még életemben nem tekergettem a huzaltoló potméterét olyan indokkal, hogy növeljem vagy csökkentsem az áramot. A gép alapból fesz. generátoros, egyenes jelgörbével rendelkezik. Valamely fokozaton hegesztek vele és a huzaltoló potméterével egyszer beállítom az adott feszültséghez , huzalhoz,anyagvastagsághoz,pozícióhoz, fojtóhoz,stb. tartozó ideális ívet amely csak egy beállítási ponton létezik. Ha emelni akarom a leolvasztási teljesítményt ( vele az áramerősséget)akkor feljebb kapcsolom a fokozatkapcsolót( vagy lejjebb ha csökkenteni akarom)és megint megkeresem azt az EGYETLEN EGY PONTOT ahol ideálisnak találom. A további "tekergetést" meghagyom másnak, gyerekjátéknak. Ergo, hiába írják rá, hogy "A" szabályozás! Én a hegesztő áramot nem szabályozom, hanem az adott hegesztő feszültség és körülmények eredménye nyomán "kialakul".

[d46hvfrdr]

Nem olvastam vissza minden bejegyzést, de ha jól vettem ki , hegesztőgép okozta problémáról van szó.

A háromfázisú hegesztők esetében ha mind a 3 fázis jelen van, akkor a hegesztő áramnak kellően simának és egyenletesnek kell lennie, ha kevés az ívteljesítmény vagy rossz a varrat, akkor eredményezheti az ha egyik fázis hiányzik vagy nem azonos a többi fázis teljesítményével. Ez lehet trafó hiba, menetzárlat stb...
Sok esetben találkoztam olyannal, hogy a huzaltovábbító motor a hegesztő kimenetéről kapta az áramot, ez nem az igazi mert a hegesztő beállítása és a hegesztés közbeni feszültségingadozások befolyásolják a motor nyomatékát és fordulatát. Egy ilyen felállást nem nagyon lehet normálisan használni.
De két és egyfázisú hegesztő esetében a kimeneti feszültség egyenlőtlensége miatt mindenképpen simítani és fojtani kell a hegesztőáramot. Minél tökéletesebb egyenáramról beszélünk, annál jobb lesz a hegesztési tulajdonsága a gépnek.

Ha egy egyenirányító dióda elszáll, az már oda is vág a kimenő feszültség egyenletességének.
Viszont sok problémát okoz az is ha nincs leszűrve a trafó által létrehozott meddő áram! Leverdesheti a biztosítékot, teljesítményvesztést okozhat, sok más probléma mellett erősen pörgetheti a villanyórát is.

Ha jó gépről beszélünk akkor a fojtótekercsre érdemes nagy figyelmet fordítani!
A fojtótekercs hatalmas energia tárolóképessége miatt jelentősen képes növelni a hegesztő eredeti kimenő teljesítményét, mint egy akkumulátor ami mágneses térben pufferálja az energiát, simítja a kimeneti feszültséget.
Természetesen ha elektrolit kondit használunk az is sokat javít a hegesztőgépen de a fojtótekercs lesz az ami a megváltást hozza majd!
Persze túl nagy fojtó sem jó! Túlfojtva nem lesz elég kimeneti feszültség.

Egy jó hegesztőt megfelelően szűrni kell a meddő áramtól, megfelelő diódákkal kell ellátni, tovább kell simítani a kimeneti feszültséget, és megfelelő fojtótekerccsel kell ellátni! Természetesen a megfelelő trafó is nélkülözhetetlen! Ha rossz a trafó karakterisztikája akkor nehéz lesz jó gépet csinálni de ugyan ez igaz mindegyik alkatrészre...

Ez is egy szép téma, el lehetne vesézgetni kis ideig, egy hegesztőberendezés készítése topikot megérdemelne...

[ajpwg6jrn]

Amikor itt plusz fojtó és pufferkondi beiktatásáról van szó a szekunder oldali körben, akkor azt ha jól sejtem sima 50Hz-es, trafós (1-3fázisú) gépekhez javasoljátok.
Inverteres gépnél, ha jól sejtem nincs szerepe pluszban hozzátenni a nagy áramú részhez. (Mivel ott a visszacsatolás a kimenetről van és elég gyorsan szabályoz.)
Ezen felül, gyárilag van bennük nagyfrekis fojtó a kimeneten.
Jól gondolom?

[d46hvfrdr]

Így is meglehet közelíteni a dolgot de ez csak egy bizonyos mértékig működik!
A megfelelő hegesztőbeállítás függ a huzal előtolási sebességétől, kimeneti feszültségtől, munkadarab távolsága a pisztolytól, pisztoly előtolási sebességétől, pisztoly mozdulatoktól, alapanyag tulajdonságaitól stb...
A hegesztő a pisztoly elhelyezkedésével és mozgatásával  sokmindent tud befolyásolni. De minden esetben a fentebbi tényezők megfelelő együttállása esetén lehet csak jó végeredmény.

Viszont sok esetben nem elegendő az amit írsz. Pl.  ha nem módosítod a huzal mennyiséget, akkor a bevitt energia mennyisége egy bizonyos határon túl nem csökkenthető és nem is növelhető, mint ahogy a hegesztési sebesség sem. Fix huzalmennyiség mellett csak egy bizonyos tempót tudsz diktálni egy bizonyos tartományon belül, a beolvadás mértékének növelése miatt feszültséget növelsz, de így nagyon lassan tudsz csak haladni ha nem növelsz huzalmennyiséget! Emiatt sok a munkadarabba bevitt energia! Az ötvözők kiégnek, nagy a vetemedés stb...  De vastaglemeznél töltővarratot is nyögvenyelősen  lehet kialakítani kellő tömegben ha nem állítod az előtolást!
De persze ha ráálltál egy bizonyos lemezvastagságra és nincs nagy eltérés a munkadarabjaid közt, működik a dolog.
De L3 - L10 és L20 vastagság esetén nem lehet megúszni előtolás állítása nélkül a dolgot. Persze sok múlik a hegesztőgépen is de ez már nagy tartománykülönbség bármelyik gépnek.
 10mm-es lemezt is meglehet hegeszteni egyszeri nekifutásra, de 20 sor töltővarrattal is... Mindegyik módnak lesz előnye és hátránya, Nyilván mérlegelni kell mi fér bele az elvárásokba.

Valahol azért van egy ideális tartomány minden lemezhez és pozícióhoz, ettől eltérve rengeteg hegesztési problémát kapunk.  Pl. Függőleges sarokvarratnál ha nincs elég feszültséged, nincs beolvadás és csak hidegkötést kapunk. De ha a szükséges feszültségre állítod a gépet és nem módosítod az áramot (huzaltolás) akkor csak lepötyög az olvadék, ha jól belenyomod az anyagba a pisztolyt, felrakódik ugyan az olvadék de nincs varrattömeged.
És ez lemezvastagság függően igaz a legtöbb esetben ha csak fix előtolást használsz.

[d46hvfrdr]

Amit én írtam azt természetesen hagyományos trafós gép esetén írtam.  
Az invertereknél, sem kizárt, hogy tud javítani  valamit de mivel aktív szabályozásról van szó, igencsak valószínű, hogy nem örülne pl egy izmos kondinak az inverter, nem kizárt, hogy tönkre is teheti a gépet. De ettől függetlenül a kimeneti áram utóalakítható, ez biztos, csak kérdés, hogy van-e értelme vagy egyáltalán haszna.

[fn47xk7ei]

Röviden- pont erről beszéltem![#eljen]

[fn47xk7ei]

Nekem túl "hosszú" az írásod ezért inkább csak este reagálok.Az idő drága píz!

[fn47xk7ei]

" ha nem módosítod a huzal mennyiséget, akkor a bevitt energia mennyisége egy bizonyos határon túl nem csökkenthető és nem is növelhető, mint ahogy a hegesztési sebesség sem. Fix huzalmennyiség mellett csak egy bizonyos tempót tudsz diktálni egy bizonyos tartományon belül, a beolvadás mértékének növelése miatt feszültséget növelsz, de így nagyon lassan tudsz csak haladni ha nem növelsz huzalmennyiséget! Emiatt sok a munkadarabba bevitt energia! "...Akkor olvasd el még egyszer a hozzászólásom és próbáld értelmeztni!Sehol nem írtam ilyent már mint, hogy nem növelem a huzalmennyiséget meg "FIX HUZALMENNYISÉG!A beállítás ....de ne kelljen már magyarázkodnom! Semmi kedvem valaki miatt hosszú litániákat írni meg magyarázkodni.

[fn47xk7ei]

"A fojtótekercs hatalmas energia tárolóképessége miatt jelentősen képes növelni a hegesztő eredeti kimenő teljesítményét,"- no ez nem igaz! A fojtótekercs semmivel sem növeli a gép teljesítményét  sőt mindig "elvesz" belőle.De kárpótlásul az áramlengéseket (NEM A HÁLÓZATI 50HZ EGYENIRÁNYÍTÁSÁNAK SIMÍTÁSA A LÉNYEG)korlátozza ill. a cseppátmeneti zárlati áramokat is lekorlátozza.Fojtó nélkül hamar leégne a főtrafó! De ha túl van méretezve akkor viszont jelentősen csökkentheti a teljesítményt.Bár én híve vagyok a fojtó túlméretezésének de azzal a feltétellel csak ha van vele párhuzamosan kötve szabályozó egység is .

[jani300]

Látom figyelsz ,én ezt nem vettem észre .
De lehet hogy csak rosszul fogalmazott .
Az induktivitás a változás ellen dolgozik (lehet reakciós )
Az átfolyó áram felépít egy mágneses mezőt , de ha csökken az áram vagy megszűnik ,az visszadolgozik .
Na ezt nincsen most szándékomban kifejteni , de valaki megtehetné ,érdekes téma .
Az általad beépített párhuzamos ellenállás lehet ezt söntöli , ez most ugrott be .
Co hegesztés kapcsán ezen nem igazán gondolkodtam még , de most kezd érdekelni .

[fn47xk7ei]

Az egy jól érthető kerek mondat.De a fojtót folytatva mert nagyon lényeges része a MIG/MAG-nak. Nem azon múlik a hegesztési varrat minősége mennyire sima a hegesztő áram hanem én inkább úgy fogalmaznék mennyire stabil. Mivel barkács kategóriában vagyunk (100-200 A) lásd a mellékelt ábrát. Érdemes elgondolkodni rajta. A Koreaiak fejlesztették a legjobban az impulzus hegesztés e válfaját és itt szó sincs a "sima" áramról. Persze régóta ismert az impulzusos hegesztés a MIG/MAG technológia körében is de én csak arra akarok utalni, hogy nem kell annyira erőltetni a "simaságot", főleg nem kondenzátorokkal.Azt is tudom, hogy nem barkács gépeken használják viszont pont ezért lenne érdemes elgondolkodni rajta mivel már sok mindent meg lehet építeni házilagosan is. Lásd még inverteres hegesztő gépeket is elő tudnak állítani otthoni körülmények között jó páran.Egy egyszerűbb impulzusos szabályozó elektronika sem lehet egy nagy vasziszdasz annak aki otthon van e témában.Szóval a lényeget bekarikáztam az ábrán.

  

[fpd0kbd4]

Ha már a folytók van napirenden,megosztok egy a képen is látható régebbi próbálkozásomat MMA-hoz kkészített folytótrafóval.(fölkészültem a keresztre feszítéshez) A lényege,hogy valami ökölszabály szerint(amire már nem emlékszem) tekercseltem,és hangolhatóra készítettem a vasmagot.(légrés,vasmag keresztmetszet) Az ívet sikerült elfogadhatóan "nyugodtra" beállítani,igaz,hogy érezhető valamilyen teljesítmény csökkenés.

Ezt most találtam folytókkal kapcsolatba,esetleg van akit érdekelhet. Hobbi szintű