Plazmavágó gépek építése

[jani300]

Azért abban nem vagyok biztos hogy az a gyári TIG HF gyújtó az csak egy sima trafó . Nem lehet hogy van még valami a dobozban ?  És bocs a béna kérdésekért , folyamatosan olvasok utána ,csak kevés volt az idő .

[ncw4w5nca]

Volna egy kérdésem. Megoldható e az hogy egyszerre legyen külső és belső ív. Belső ívvel begyújtom a pisztolyt egy minimális teljesítményen, majd vágáskor a külső íven folyik a munkaáram? Én amit használtam plazma hegesztőt az így volt megoldva. Végül is az volna a cél, hogy egymástól függetlenül lehessen fokozatmentesen szabályozni, 1-től 30-40A között mindkét teljesítményt.

[jani300]

Nehéz volt , de már értem
A Tesla áramkör a megoldás ? Csak nagyfrekvenciát csatol (transzponál)a munkakábelre a második trafó , és a nagyfesz nem jut ki ,feltéve ha a szigetelés elég jó ? Már lehet mégis meg merem fogni azt a vágópisztolyt .
És elnézést kérek a sok béna hozzászólásért !

[jani300]

Lehet megint butaság. Mindha láttam volna olyan kapcsolást , hogy külső ívnél egy polaritáson van a pisztoly két pólusa ,de a gyújtás rádolgozik .Ha közel teszed a testhez és indítod a gyújtást ,megindul a főáramkör a test fele . Remélem nem értettem félre .

[ncw4w5nca]

Az elektróda polaritása nem egyezhet meg a fúvóka polaritásával, mert akkor a fúvókáról ég az ív, és nem alakul ki a plazma sugár. Én arra gondoltam, hogy a rajzon látható váltó kapcsoló helyett, ami a külső belső ívet hivatott váltani, ahelyett egy potmétert betenni, hogy szabályozható legyen a belső íven átfolyó áram. Amikor a testre rákapcsolt munkadarabot eléri a plazmasugár akkor tud a külső íven akadálytalanul folyni a munka áram.

[jani300]

Lehet elnéztem valamit .
Amit mondasz annak szerintem nincs akadálya ebben a kapcsolásban . A külső ívre átkapcsoláskor rajt kell hagyni a fúvókán egy kis teljesítményű nagy ellenállású fűtőbetétet és azon kis árammal ég a belső ív . Az anyaghoz közelítve , ég a kisebb ellenállású nagyobb teljesítményű betéten keresztül a külső ív .  Kíváncsi vagyok a megoldásra . Amit írtam hogy láttam rajzot most nem találom .

[ANTAL GÁBOR]

 Amiről beszéltek az régen föl van találva : Úgy hívják hogy pilot arc . A pisztolyban van egy segéd kábel ( néhány mm2 ) ami az áramforrásnál egy áramkorlátozó ellenállással vagy nagyteljesítményű  PTC termisztorral a földkábel potenciálján van . A nagyfesz begyújtja az ívet a wolframpogácsa és fúvóka között amit a levegő kifúj . Az ív áramát az áramkorlátozó egység határozza meg ( 10-20A )  ( ennyi mehet a néhány mm2 es segédvezetéken )  
 A pisztoly a munkadarabtól távol ég ( olyan a képe mint egy oxigénvágónak) ha a munkadarabhoz közelítjük akkor ott is kialakul az ív de ott már a normál árammal . No ezt érzékelik ( akár egy reeddel ) és lekapcsolják a pilotot .  Természetesen egy inverteres plazmánál az áramkorlátozás  nem rezisztív taggal hanem magával az inverterrel van megoldva

[ANTAL GÁBOR]

 Még két adalék :  Régebben a Teslás nagyfrekvenciás gyújtás volt a komoly ipari gépekben elterjedve . Közös jellemzőjük hogy szikraközösek . Óriási előny hogy egyáltalán nem ráznak . Évekkel ezelőtt egy kutatók éjszakáján nagy siker volt egy Teslás kísérletem. A 4-5 cm es szikra egy fémtárgyhoz ugrott a kezemben és egyáltalán nem éreztem semmit ( lásd a nagyfrekvenciás feszültség élettani hatása , skin hatás ). Azért kellet a fémtárgy mert az ív hőhatása viszont érződik ( szúr csíp ) . Manapság ( spórolásból méretcsökkentésből visszaszorul a Teslás gyújtás ( van helyette kondirásütős tirisztoros )  
Vannak olyan pisztolyok is ahol egy ( rugós ? ) mechanika a fúvókát alaphelyzetben hozzáérinti a wolframpogácsához . Rásegítés (nagyfeszültség ) nélkül is kialakul az ív, majd a levegősugár eltávolítja a fúvókát a normál helyzetbe de az ív fönnmarad .Ezt a megoldást azért szeretik mert CNC üzemben ( PC!!! ) rengeteg baj forrása a nagyfrekvenciás nagyfeszültség

[jani300]

Az áramszabályozásra egyszerű megoldás régóta van ,háromoszlopos vasmag két szélső oszlopán van a primer és a szekunder , a középső oszlop a mágneses sönt .  A söntöt egyenárammal túlgerjesztve nő az átvitt teljesítmény .A vasmag ki-be tologatásnak is hasonló az elve .Az egyenáramú gerjesztés kényelmesen szabályozható egy nagyobb teljesítményű potméterhez hasonló ellenállással . Van egy nagy hátránya a megoldásnak , szinte örök életű :)És persze a súly ,és az anyagigénye . Az inverterekkel nem versenyképes ,sem súlyban ,sem árban .

[ncw4w5nca]

Igen azt tudom hogy ki van találva, hisz dolgoztam vele, de csinálni még nem csináltam:)A kérdésem lényege: hogyan tudom megoldani hogy 1 és 20A között fokozatmentesen szabályozható legyen, és milyen eszközzel? A folyadékba merülős előtét ellenállást nem szeretnék használni, mivel annak kezelése elég macerás (Kifolyik, Beszárad, stb.)Mint ahogy már írtam, én egy mikroplazma hegesztőt szeretnék készíteni, és ehhez kellene a fokozatmentes szabályzás.  

[ncw4w5nca]

Egy nagy teljesítményű potméterrel nem lehet ne inkább magát a munkaáramot szabályozni?

[ANTAL GÁBOR]

Vannak az ismert klasszikus megoldások ( reosztát, mágneses erősítő, mágneses sönt gerjesztésszabályozott forgógépek .  És vannak a modern megoldások ahol az inverterrel intéztetnek el mindent . Az a baj hogy a kereskedelmi egységek szerintem ezt a finom tartományt nem tudják kezelni. Vagy át kellene buherálni vagy neki kellene látni csinálni egy invertert . Mindkettő komoly kihívás de szakembert lehet hogy lehet találni .  Egy ötletem maradt ami házilagosan kivitelezhető: Amikor 82 ben GMK ztunk óriási probléma volt a kis súlyú terepi hegesztés. No én akkor építettem egy túlgerjesztett körmöspólusú szinkrongenerátorból  ( az orosz Beláz dömper generátorából) egy hegesztőgépet . Meghajtás egy pörgős 1 hengeres kétütemű Rotax motorral .
 Ez egy 24 V os 150A es ( Bi=100% ) os generátor .  No egy ilyet kellene áttekerni és egy vill motorral meghajtani .  Szerintem   bőven tudná a 20 ampert   ( egyébként a plazmázás hőskorában két( 3? )sorbakapcsolt   hegesztődinamóval építettek plazmát az egyetemen  

[ncw4w5nca]

Ezek szerint én félre értek valamit:( Nézzük: Adott Pixel66 plazmavágója.  Belső ívre kapcsolva úgy dolgozik mint egy lánghegesztő, csak a munkagáz aktív, ezért hegeszteni nem lehet vele. Ha a munkagázt argon cserélem  + a plazmasugarat körbeveszem argon védőgázzal, akkor van egy fix teljesítményű plazmahegesztőm. A teljesítményt a betétek közt átváltással tudom változtatni (két fokozat).Pixel66 azt írta hogy az eredeti felállásnál  folyadékba merülős előtét ellenállást használtak a szabályzásra. Ilyet láttam már a például http://www.youtube.com/watch?annotation_id=annotation_960200&feature=iv&src_vid=nTDx3sN2dhU&v=P9UjxG8sN1c" TARGET=_fnew>itt Vagy még gyerekkoromban a körhinták lágy indítására használtak valami hasonlót. Ezt szeretném kiváltani valami egyszerűbb, kezelhetőbb, megoldással.

[jani300]

A soros ellenállás nem a legszerencsésebb megoldás .Hőt termel és nagy a vesztesége .
Komoly elektronikai tudás nélkül a mágneses söntök valamelyik megoldását egyszerűbbnek tartom , akár a primerben is . Gondolom azért trafót mindenképp használsz , nem közvetlen a hálózatból akarsz dolgozni .És ez a fajta megoldás fokozatnélküli is .

[jani300]

Mondok egy példát . A régi 160 amperes hetra hegesztő ,aminél ki-be tologatod tekerővel a vasmagot .Annak a szekundere két párhuzamos tekercs ,ezt sorba kötve már van szabályozható kb 80-120 voltod kb 80 Amper terhelhetőséggel  , ha kevés át kell tekerni a szekundert . De most mennem kell .