Mechanikai ötletek

[RogerCo]

A kihívás ?
Meg mert kéne vagy 5-6 db.. az meg már az óccsóból is szép summa.
A rendszerem kb 25-30m 15-ös réz csőből áll, és 5-6 db csatlakozási lehetőségem van.
ROger

[robroy007]

csak az elejébe kell egyetlen egy darabot betenni onnan már minden védve van a kompresszor kivételével!!!

[mxjj54gxi]

Többe lesz a leves, mint a hús.

[robroy007]

az olajzás is megoldható lenne bár a hosszú csövön esetleg leülepszik és nemér el a céljához
de nekünk 60m-en vastag acél csöveken is megjelent az olaj amikor a kompresszor leválasztója okoskodott, szóval még az se kizárt, h így is működne

[RogerCo]

Olajozni a rendszert nem akarom. Azt csak a szerszámok kapják a végükbe csavart kis olajozóból. Néha szoktam kestéket is tüsszenteni. ott elég rosszul néz ki a maradék olaj a csőből/tömlőből.  
A kérdésem azért tettem fel, mert nem egy műhelyben láttam már  a levegő csatlakozók alá telepített hengeres tágyrat az alján egy golyós csappal. Csak azt nem tudom hogy ebben a kb 150 mm hosszú 100mm átm csőben van is valami, vagy csak a gravitációtól marad lent a víz?
És itt most nem a gyáriakra gondolok a csili vili üvegpohárral. Hanem egy nagyobb átmérőjű vascső. Én lagalábbis ilyeneket látok Gumisnál/ alutó szerelőknél.
Roger

[vjanos]

Mintha valami "fém szivacs" lenne bennük középen, amin átmegy a levegő. Ezen gondolom lecsapódik a nedvesség, ami aztán gravitációsan összegyűlik a kübli alján.
 
Ha érdekel, és nem felejtem el, holnap lefotózhatom az enyémet...

[Miki2]

Nálam a fényező fülkénél jelentkeztek ilyen gondok.
Egy kb. 120-150 mm átmérőjű, kb 1m hosszú csövet mindkét végén befenekeltem.
Az egyik végébe került egy leeresztő szelep.
A másik végébe egy betáp cső, ami 2/3 részi bele nyúlt, valamint egy elvezető cső, ami csak a fedél belsö szintjéig ért.
A benyúló cső szintén fenekelve, és a palástján három egymáshoz közeli sorban 4-5 db 6-os furaton áramlott be a levegő. Ez közvetlenül érintkezett a köpeny belső falával, ahol a kondenzvíz ki is csapódott.
A szrkezetet állítva kell elhelyezni. Minél hosszabb a köpenycső, annál hatékonyabb.
A betáp csőre a foratok fölé érdemes még egy gallért készíteni, ami a beáramló levegőt lefelé irányítja.
 

[RogerCo]

Megköszönném:)
ROger

[RogerCo]

Köszi:)
Valami ilyesmire gondoltam én is hogy "valami turpisságnak" kell lennie ezekben a nem átlátszó vascsövekben:)  
 
Roger

[Miki2]

Nekem is a hűtve-szárító volt az első gondolatom.
Aztán megtudtam, mibe kerül.
Azt váltottam ki ezzel a darab csővel.
Évekik jól működött, pedig nála havi szinten több száz négyzetméter lett felületkezelve.
 

[wkbgzy80t]

Sokat töprengtem, hogy hogyan lehetne megbízható módon, kottyanásmentesen áthajtani két tengely között (pl. golyósorsó-motor).  
 
Először persze a dörzshajtás merült fel. Vannak önmaguktól befeszülő, príma megoldások. Sajnos azonban edzett köszörült felületeket illene használni, ami kívül esik a jelen lehetőségeimen.
 
Aztán ennek mintájára, a kötélhajtás jutott eszembe. Na ez már sokkal ígéretesebb. Ma csináltam is egy gyors tesztet:
 
Esztergáltam egy mezei alu rudat, kb 30as átmérőt. Ezt befogtam a tokmányba. Fogtam 3mm-es, dyneema, speckó fonású kötelet (hajókötél) (paraméterei: kopásálló poliészter bevonat, 500kg teherbírás, szál rug modulus 300+Gpa, szakadási nyúlás 3% - van belőle nagyobb átmérő is). Egyik végét áthurkoltam az ágyvezetéken. Másik végén kb. tíz menetnyit feltekertem az alu rúdra, szabad végét kézzel tartottam. Főorsó hátsó végére tettem egy kb. 30 centis hajtókart. jobb kezemmel elkezdtem húzni a kötél végét, hogy a menetek ráfeszüljenek kicsit a rúdra, bal kézzel elkezdtem tekerni a hajtókart. Kötél megfeszült,  kb. negyed hajtókar-fordulat után olyan feszes lett az egész, hogy a hajtókart alig tudtam tovább elfordítani. A szabad véget kb 15-20 kilóval húzhattam (jól belevágott a kezembe, de azért tartható volt). Ebben az állapotban addig terheltem tovább, -pár foknyi szögelfordulással- míg hallottam, hogy a kötél kezd szakadni. A feszes szál olyan feszes volt, hogy egészen magas hangon csenget, vékony rúddal lehetett "kocogtatva" csengetni. A hajtókar nyomatékát legalább 25-35 Nm re saccolom, éreztem, hogy nem tudom tovább hajtani, egészen merev érzés volt.
 
Szóval Az alu rúdon nem csúszott meg a kötél, és ha csak mondjuk 10 centi az áthajtott tengelyek távolsága, akkor egészen merev kapcsolatot lehet létrehozni. Fix tengelytávval is működhet, mivel a kötelet nem lehet végteleníteni, és a felcsévélendő mennyiséget (esetemben ez kb 2,5m, 1000es úthosszú, 10es emelkedésű orsó és ~ 60mm ráhajtó dob átmérő esetében) eltároló elem előfeszítheti a dobokra fellépő/dobokról lelépő szálakat.
 
Előnyei, hogy kottymentes, teljesen halk, közel veszteségmentes, merev, nagyon olcsó kivitelezni.
 
Hátrányai: kötél nem végteleníthető-->kell egy puffer a kötélnek, eközben feszíteni kell a fel/lelépő szálakat (ikerorsós gépél ez könnyen megoldhatónak tűnik, a kötelek végei erős rugóval összeköthetők).
Nagy terhelés a dobok tengelyein (4-5000N).
Élettartam kérdéses, de más hasonló alkalmazásokban nagyon sokáig bírják ezek a kötelek.
Nincs bejáratva a dolog, nem látható problémák várhatók...
 
 
Vélemény?

[svejk]

Elsőre nem értem, hogy lesz ebből kétirányú hajtás, de elég ha Te érted, valósítsd meg, számolj be az eredményről.
Itt úgy is lebeszélünk róla

[PSoft]

Amelyik orsón nincs egy anya,legalább 150-200 darab golyóval a gyomrában,és amelyik lineáron nincs kocsi legalább ugyanennyi golyóval,annak a gépnek a működése is kizárt errefelé.

[000000000]

Pedig mit tököltünk annak idején olajban kifőzött danamid anyákkal!

[zozo]

Műanyag bevonatos 1-2mm átm. drótkötél (bowden)
bevált módszer ilyen típusú hajtásra, de esetünkben, (motor főorsó) probléma, hogy a kötél az átmérőjének megfelelő menetemelkedéssel ballag jobbra-balra.
Mivel pufferelned is kell, vagy 100mm hosszú is lehet egy meghajtó tengely. Itt meg már a szögben való elhajlás miatt torzul a linearitás is. Tehát növelni kellene az átmérőket, és növelni a tengelyek közti távolságot. Nem túl szép és elegáns a gyakorlatban.