Mechanikai ötletek

[sasi]

A hegesztés elméletet Végső Károly (ma vettünk végső búcsút tőle…), a gyakorlatot Morauszki György tanította, én nem tudok hegeszteni (csak egy kicsit), viszont a vizsgálatában vagyok jártas (gépgyártás I-II., laborgyakorlatok)

[43pbwjg8s]

Részvétem Végső úr miatt!
Sajnálom! Nagyon rendes ember volt.
 
 
Igen, Morauszki úr tanított. Szegény nem tehet róla, hogy belőlünk fakezűekből nem lett heggesztőzseni. Persze az az óraszám nem is volt erre elegendő, hacsak valakinek nem volt hozzá affinitása.

[43pbwjg8s]

Én köszönöm nektek hogy elmeséltétek!
Elmés és (persze ilyekor könnyű ilyet mondani) egyszerű dolog.

[43pbwjg8s]

Elviekben egy megeresztésen gondolkodnál??

[besirkyjh]

Ha a megeresztésen a feszültségböl adodo eltérések meg szüntetését érted ( pl: derékszög) akkor igen .
Ha jol gondolom ahoz hogy ez létre jöjjön az anyagnak ( váz) valamilyen szinten képlékenynek kell lennie és ahol kell zömül és ahol kell nyullik .A rezgést is igy tudom elképzelni persze lehet más szavakkal is de én igy értem ( ha értem).
Csak attol is függ hogy mennyire  lehetne egyenletesen átmelegiteni , mennyire lenne hasonlo a kemencéhez .

[43pbwjg8s]

A megeresztés az anyagban a hőhatások (edzés, de pl a heggesztés) miatt kialakult belső feszültségek csökkentése, megszüntetése.
Ilyenkor a szövetszerkezet a lassú hűtésnek köszönhetően a teljes hűlési görbén végigmenve gyakorlatilag az összetételének megfelelő normálhőmérsékleti szövetszerkezetet tudja felvenni minden részében.
Igy nincs rácstorzulás, nincs feszültség.
 
Ehhez azonban megfelelően magas hőmérsékletre kell melegíteni és teljes keresztmetszetben!
ezt szerintem egy pörzsölővel nem (vagy mondjuk nagyon nehezen) lehet megtenni.
 
 
De a megeresztés nem garantálja, hogy neked méreten legyen az anyagod!!!!
 
Ha olyan hőkezelést csinálsz ami után az anyag igen keménnyé válik, akkor is után kell munkálnod a nagy pontosság érdekében.
erre nálunk pl a keményesztergákat használják vagy a köszörülést.
Ezeknek köszönhetően már nem kell töbszörösen repidarabbal szórakozni a mefelelő megmunkálás és az utólagos hőkezelés "összelővéséhez".
A hántoslt fogaskerekek esetén igen komoly tapasztalat és szakértelem kellett a srácoknak, hogy ugy munkálják meg a kerekeket, hogy azok a hőkezelés után a megfelelő méreten legyenek.
 
A keménymegmnkálásnak hála ez már nem probléma.
Hőkezelés, majd a méretre munkálás. Most már igy megy a dolog.

[knifemaster]

Nem egészen...amiről Te beszélsz az a normalizálás.
A megeresztés az anyag szemcseszerkezetét alakítja.
 

[43pbwjg8s]

A rezgés mint segédeszköz a rácsszerkezet kialakításában?
nem tudom....
 
A lényeg az, hogy nem tudod utólagos hőkezeléssel méretre vinni az előzőleg hőhatás miatt torzult anyagot! A feszültésget kiveheted belőle, de ez nagyon necces hogy garantálja az előző hőkezelés előtti geometriai állapot visszatértét.

[43pbwjg8s]

A P.csába.
Tényleg igazad van!
De azt legalább nagyjából jól elmondtam?

[sasi]

Részlet egy hegesztési kézikönyvből a feszültségtelenítő hőkezelésről:
„A hegesztés utáni hőkezelést egyes esetekben a technológiai utasítás vagy szabvány írja elő. Általában javasolt a nyomástartó edények, csővezetékek és olyan munkadarabok hőkezelése, amelyeken hirtelen keresztmetszet-változások vannak, javítóhegesztés után pedig célszerű feszültségcsökkentő hőkezelést alkalmazni.
A hegesztett szerkezetet (részegységet, alkatrészt) egyenletesen kell felhevíteni, hőn tartani és lehűteni. Ügyeljünk arra, hogy a hőkezelés közbeni szilárdságcsökkenés ne okozzon a szerkezet saját súlyerejéből eredő torzulást. Ezért a nőkezelendő szerkezetet megfelelő számú és célszerűen kiválasztott helyen alá kell támasztani, hőkezelés után pedig a még meleg anyagot széltől, esőtől, tehát hirtelen lehűléstől meg kell védeni.
A hevítés során ügyeljünk arra, hogy ne következzék be hirtelen hőmérséklet-növekedés. A hevítési sebesség 25 mm-es lemezvastagságig 250  C/h, ennél vastagabb anyagok esetében 55  C/h.
A hőntartás időtartama az s falvastagságtól függ 2,5 perc mm-enként, de legalább 30 perc. Hőmérséklete általában, ha a széntartalom 0,26%-nál kisebb, akkor 580...620  C, ha ennél nagyobb, akkor 630...670±5  C, ideje pedig kb. 2 min/mm. Részletesebb adatokat 1. a 4.40. táblázatban.
A lehűlés sebessége 400  C-ig és 25 mm lemezvastagságig 275  C/h, 25 mm-nél vastagabb anyagra 55  C/h.
A hőkezelés kiterjedhet az egész munkadarabra, vagy lehet helyi hőkezelés.
Helyi hőkezelést a varrat két szélétől számított 25...25 mm távolságban végzünk, általában az s falvastagság (lemezvastagság) két-háromszorosa a hőkezelés szélessége (néha 6...8-szorosa); csövön a hőkezelés szélessége: 5 R0,5, ahol R a cső sugara.
A hőkezelés technológiai jellemzői a munkadarab alakjától, méretétől, anyagától (vegyi összetételétől) függnek. A teherviselő képesség a hőkezelés következtében, pl. szemcsedurvulás miatt, nem csökkenhet. Kritikus a 400  C körüli hőmérséklet-tartomány, ez alatt a hűlési sebesség hatása általában kicsi. Ha lehetséges, inkább hosszabb hőntartási időt és kisebb hőmérsékletet válasszunk.
A hőkezelés energiahordozója elsősorban gáz, továbbá olaj és villamos áram, amely ellenállás útján vagy indukciósan hevít. Csővezetékek hőkezeléséhez használatos csőkemencékben a hőforrás a hegesztett kötéshez képest szimmetrikusan vagy aszimmetrikusan van elhelyezve. A kötés két oldalán a felhevített sáv szélessége a falvastagság ötszöröse. Ezek a kötések külső vagy belső ellenállás-hevítéssel is hőkezelhetők. A külső hevítést általában vékony falú csövekhez használjuk. Körkörös is lehet, igen gyors eljárás és a hőmérséklet is jól ellenőrizhető. Előnye a jó nőhasznosítás, de a fűtőelemek és a hőszigetelés elhelyezése gyakran gondot okoz.
Acélszerkezetek hőkezeléséhez használhatók rögzített telepítésű hőkezelő kemencék vagy a tárgy köré ideiglenesen épített kemencék. Gazdaságos megoldás, ha a tárgyat úgy vesszük körbe szigetelőanyaggal, hogy saját maga válik kemencévé, mivel az égők "befelé", a tárgyra irányulva hevítik azt fel.
Ideiglenes hőkezelő berendezésekre rendszerint azért van szükség, mert a hegesztett szerkezet gyártójának nincs megfelelő hőkezelő berendezése, vagy olyan hőkezelési előírásokat kell teljesíteni, amelyre a meglévő eszközök alkalmatlanok. Nagyméretű terméket gyakran csak a felállítás helyén lehet hőkezelni. Vékonyfalú tartályokat az égőből áramló forró gáz nemcsak hevíti, de nyomáspróbának is kiteszi, így a feszültségcsökkentéssel egyidejűleg csökken a törés és a torzulás veszélye is.
A megfelelően választott hőkezeléssel a keménység a hegesztett kötésben és a hőhatásövezetben is csökken és javulnak a varratfém szilárdsági tulajdonságai.
A feszültségcsökkentő hőkezelés célja, hogy a visszamaradó feszültségek csökkenjenek és a lassú hűtés során újabb feszültségek ne alakuljanak ki. Némely tartályfajtához, nagynyomású csőelemekhez és szerszámgépágyak pontosságának fokozására használatos. A felhevítés és a lehűlés is lassú. Vigyázzunk, mert ha a hőciklus nem egyenletes, akkor eredménytelen marad az eljárás, ill. újabb belső feszültségek keletkeznek! A felhevítés sebessége a munkadarab falvastagságának arányától is függ, pl. ha a vastag és vékony fal aránya 4:1, akkor a felhevítés és hűtés sebessége nem haladhatja meg a 200  C/h-t.
Ha a munkadarabot alkotó elemek vastagsága igen széles határok között változik, akkor olyan mértékű felhevítést kell választani, hogy a legvékonyabb és a legvastagabb elem hőmérséklete között ne legyen 20...25  C-nál nagyobb különbség. A kritikus szerkezeti elemek hőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell.
A legtöbb szerkezeti acél feszültségoldásra használt felhevítési hőmérséklete: 590...600  C, a hőntartási idő kb. 1 óra 25 mm falvastagságonként.
Gyengén ötvözött acélok (0,5...2,25% Cr és 1% Mo) hevítési hőmérséklete 670...700  C, a hőntartás kb. 1 óra.
Erősen ötvözött acélok hőntartási ideje hosszabb.
A vezérelt, kis hőmérsékletű feszültségcsökkentő hőkezelést akkor alkalmazzuk, ha a hegesztett szerkezetet nem lehet hőkezelő kemencébe helyezni. A munkadarab mindkét oldalát 175...205  C-ra hevítjük, míg a hegesztési varrat viszonylag hideg marad. A varrat két oldalán ez a hősáv a hőtágulás miatt nyomófeszültséget ébreszt az alapanyagban, és a varratban húzófeszültség keletkezik. Így a két nyomott sáv kitágul és a varratban a folyási határnál nagyobb feszültséget ébreszt. Amikor a lehűlés következtében a fém összehúzódik, feszültsége a folyáshatár alá csökken.
A tompavarratokban veszélyes hosszirányú húzófeszültségek ezzel az eljárással megszüntethetők. Ha a keresztirányú feszültségek a hosszirányú feszültségek értékének 60%-ára csökkenthetők, akkor az már jó eredmény.
Az eljárás képlékeny anyagok zsugorfeszültségének csökkentésére jól bevált, olcsó és hatékony.
A legtöbb fém esetében a kis hőmérsékletű feszültségcsökkentő hőkezelés nem javítja a varratfém és a hőhatásövezet fém tani tulajdonságait, és nem használható olyan hőkezelés helyett, amellyel az anyag képlékenységét és szívósságát akarjuk javítani. Bizonyos anyagok esetében elősegítheti az öregedést, de közepesen képlékeny anyagokra általában nincs ilyen káros hatással.
A normalizálást a durvaszemcsés, egyenlőtlen szövetszerkezet javítására használjuk.”

[43pbwjg8s]

Köszönjük Sasi!
Igy nem csak találgat az ember az emlékei között.

[besirkyjh]

Nálam a megeresztés az edzés utánni hökezelésre vonatkozik , de biztos jo fogalom a hegesztésre is .A lényegen nem változtat .
 
Hiába munkálod meg az anyagot (vázat ) ha van benne feszültség nem lessz jo , sött az anyag vastagság megváltozása miatt csak ártassz neki .
Ezeket egy jo hegesztéssel el lehet kerülni de ahoz "szaki kell " nekem biztos nem megy

[besirkyjh]

Ez már terror , ennyit irni .
 
Ki is kell másolnom hogy részletesen el is olvassam .
 
Érdekes hogy milyen érthetöen fogalmaznak .Miért?
 
Köszönet érte !

[43pbwjg8s]

Egyet beszélünk:
A feszültségmentes anyagot érdemes készre munkálni.
A lenti sok sültelenségemnől ezt szerettem volna kihozni.
Én pl. ugy tervezem a következő kis gépet, hogy az alapváz felfekvő és csatlakozó felületei együtt megmunkálhatóak legyenek. akkor amikor az már egyben van mindenféle tekinetben.

[43pbwjg8s]

"---Érdekes hogy milyen érthetöen fogalmaznak .Miért?..."
Mert Ők értenek is hozzá!