Mechanikai ötletek

[vthgizrff]

Edzésnek azt a hőkezelési eljárást nevezzük amikor a lapközepes köbös térrácsból az acél szerkezete átalakul térközepes köbös térrácsá. Ennek alapfeltétele, hogy megfelelő mennyiségű szénatom álljon rendelkezésre. Szóval nem minden acél edzhető. Persze fel lehet melegíteni és utána lehűteni, de ez még nem edzés.

[000000000]

Cirka, amenynire rémlik méfg fejből ...
 
~0,3% szén alatt nem nagyon nevezzük acélnak. Ezek a kovácsolható vasak.
 
~0,3-0,6/0,8 % között szerkezeti acél, edzeni nincs értelme, bár a magasabb széntartalmú tartomány már határeset, az már tud keményedni egy kicsit olykor fölöslegesen is pl. hegesztés után...(ez a "vas" nevzetű, pl. szerkezet építő zártszelvények, csövek, lemezek)
 
0,6/0,8-2,06% között szerszám acél
Ezek már edzhetők, kések, kopásálló dolgok, forgácsoló szerszámok, stb céljára hegeszteni nem öröm, sőt 1,5-2,0% körül már kihívás...
 
A gyorsacél olyan szerszám acél amibe jelentős %-ban van MÁS ötvöző is a szénen kívül, amitól javul a keménysége, vagy könnyebben edzhető lesz meg ilyenek...elsődlegesen forgácsoló szerszám célra való. (fúrok, marók)
 
2,06%-6,67% között öntöttvas...
A széntől függően változik a tulajdonsága és belső szerkezete. Ezen belül 4,3%-ig nyersvas a neve, fölötte öntöttvas...
 

[svejk]

Helyes!
Sajnos a köznyelv értelmezése, a szlengek még a szakik táborában is előfordul.
Egyébként meg akit tényleg érdekel az előtt manapság már nincs akadály, nem kell a 30 éves tananyagra visszaemlékezni, vagy a padlásra felmenni az Anyag és Gyártásismeret könyvért, elég ellátogatni pl. http://hu.wikipedia.org/wiki/Ac%C3%A9l" TARGET=_fnew>ide.
Én magam nem szégyenlem hogy kétes esetben használom a Google-t.
Bár sajnos a NET-en is vannak kétértelmű sőt néha kimondottan rossz magyarázatok, de azért a komolyabb oldalakban meg lehet bízni.

[3k74cecek]

Ha figyelmesen elolvasod a második soromat, akkor ugyanezt írtam, csak elfelejtettem szmájlit tenni a végére.

[000000000]

Morfondirozok egy ideje, hogyan lehetne kotyogás mentsen megoldani a forgatókat. Igazán jó amatőr megoldást nem talatam mint pl a görgős anya golyos orsó helyett. A hd meg drááááága.
 
Az az ötletem támadt mi lenne ha a csigahajtás fogaskereke úgy lenne kialakítva, hogy a fogak közére egy golyófészek kerülne. Ebbe méretes csapágy golyók mennének és a kereket körbevenne egy sin, hogy a golyók nem potyogjanak ki. A sin egy helyen át lenne törve és itt lenne egy csiga ahol a menetek közé passzolnak a golyók. Igy a surlódás gördüléssé alakul és a paszentos illesztés miatt nem lenne kotyogás sem.

[nyiszi]

Sziasztok!
 
Én hirdettem kottyanásmentes(után állítható a kottyanása)japán gyártmányú forgatónak alkalmas cuccot.Láttátok?Szerintem tuti jó és nem is nagyon sokért kínáltam.
http://cnctar.hobbycnc.hu/nyiszi/kottyan%e1smentes.JPG" border=0>

[000000000]

lemaradtam róla. ha esetleg belinkelned hol/mennyi.
 
egyébkent reprodukálható megoldást szeretnék.

[nyiszi]

Nekem van pár db  20000.- 1:15 osztása van.
 
Hát ez szerintem nehezen reprodukálható.

[43pbwjg8s]

Fogasszíjas hajtást nem lehet derékszögben fordítani?

[dg8n4i8x]

Megfelelően hosszú szijjnál megoldható, szokták alkalmazni!

[ANTAL GÁBOR]

Fenyéden voltam Papp jenőnél úgyhogy nem tudtam reagálni.  
Sajnos a leirtak enyhén szóva elnagyoltak.
Igenis a 0.4 -0.6 % carbontartalmú ötvözetlen acélok edzhetők, sőt a mérettől függően akár teljes keresztmetszetben is átedződnek (Jomini görbe).indukciós edzéssel akár 60 -62 HRC re edzhetők (gondoljunk csak a lineáris tengelyekre
Ha gondolod próbálj meg egy közismert szénacélt mondjuk C45 öt (legyen mondjuk átmérő 20 mm ) vizben leedzeni  ezután satuban egy közönséges kalapáccsal eltörheted. (kívül biztos 60 HRC)
Másrész 0.45 nél már a hegesztés problémás (előmelegítés ,nagy nyúlású hegesztőanyag ) 0.6 fölött igen kritikus.  
Jól néznénk ki ha a zártszelvény,csövet mondjuk 0.6 % carbontartalmú acélból csinálnák . Még a nagyszilárdságú (pl ST52 )is csak 0.22% még a megadott alsó határt (0.3) sem érheti el

[svejk]

Nem volt szükség pontos értékekre, csupán egy mellékvágány volt ez a téma.
Talán az hogy a köznyelv az edzhető vagy inkább már edzett, rugalmas, kemény vasötvözetekre mondja hogy acél, a többi marad vas néven, estleg még az öntöttvasat veszik külön kalap alá.
 
Vedd azt is figyelembe hogy a jó minőségű acélok más ötvözőanyagot is tartalmaznak, melyek szintén nagyban befolyásolják a tulajdonságaikat.
Nekem ilyen adatokra soha nem volt szükségem, tanulni is közel 30 éve kellett volna ezeket, de a Wikipédia elég megbízható forrás, bár biztos nem tévedhetetlen.
Lásd: #4664

[000000000]

az 1:15 kicsit kevésnek tünik.

[ANTAL GÁBOR]

Ok ha gondolod legközelebb nem szólok .Ha az adatok a Wikipédiából származnak akkor sem jók.
(ha gondolod holnap beleírom a Wikipédiába hogy a viz 1 atmoszféra nyomáson 136 C fokon forr föl és akkor az ott lesz de baromság)

[svejk]

Nem-nem, máskor is szólj nyugodtan,  sőt az érveidet ha lehet támaszd is alá, valamely közkincsé tehető irodalommal.
Nekem nincs ilyen irányú irodalmam, persze szakértelmem sem.
Amit Tomasz írt az nagyvonalakban passzolt a Wikipédiával és iskolai halvány emlékezetemmel, így én elfogadtam.
De félő hogy félreértések vagy átfedések lehetnek kettőtök irománya közt valamilyen úton.
 
Egyébként hogy működik a wikipédia?
Egymást lektorálják a szerzők?
Írdd be amit írtál a vízről csak a hecc kedvéért és megnézzük kijavítja-e valaki..