Mechanikai ötletek

[RJancsi]

Ismerni nem ismerem, de a műszaki adatlapja alapján szálerősítésű ami azt jelenti, hogy nem igazán tud megrepedni, de ha hajszálrepedések lesznek is rajta, a szálak nem engedik a repedést megnyílni, az elrepedt felületeket egymáshoz képest elmozdulni. Egy gépváz jellemzően elég sokba kerül, így a kb. 160 000 Ft/m3 ár nem annyira vészes. Jó lenne tudni a rugalmassági modulusát és hogy zsugorodás kompenzált-e, de arról mélyen hallgatnak.

[remrendes]

Van erosites nelkuli valtozata is, vagy (gondolom) hozza is lehet keverni a szalakat. A hotagulasa lenne meg erdekes, mennyire mozog egyutt a vassal.
Az ara kozel huszada, mintha aluminiumbol epitkezne az ember.

[RJancsi]

Mivel cement bázisú, a hőtágulása közel azonos lehet az acéléval. Engem inkább a zsugorodása aggasztana. Mivel nem kavics hanem csak homok van benne, nincs ami "kitámassza" a cementkövet. Ezért szilárdulás közben akár mm/m nagyságrendű zsugorodása lehet. Ami egy hosszabb zártszelvényben már számottevő (habarcs)repedést vagy acél torzulást okozhat. Ezért vagyok kíváncsi, hogy zsugorkompenzált-e.

[remrendes]

4mm a legnagyobb szemcsemeret. Lehet erdemes lenne ezen hazilag korrigalni egy kicsit?

[RJancsi]

Nem valószínű, hogy sikerrel járnál. Általános "ökölszabáy", hogy a legnagyobb szemcseméret a legszűkebb keresztmetszet 2/3-a lehet. De ezt a szabályt a vasbetonra találták ki, hogy a zsalu és a vasalás közti résbe ne szorulhasson be a kavics, ezáltal üreget-fészkesedést okozva. Egy gépváz nyilván nincs belül vasalva, ezért a keresztmetszet számít, pl. egy 30x30-as zártszelvénybe gond nélkül be lehet küldeni a 16 mm-es kavicsot is. A gond nem is ezzel van, hanem azzal, ha nagyobb szemcséket raksz a gyári keverékbe, attól felborulnak az arányok. Fajlagosan kevesebb lesz a cement(pép), ami elsődlegesen a szilárdságot fogja csökkenteni. De a kavicsok felülete megköti a vizet (egyszerűen nedves lesz), ezáltal a gyári keverék szárazabbá válik, nehezebben lesz bedolgozható. Ha vizet öntesz hozzá attól megint csak a szilárdság fog (másodlagosan) csökenni.

[remrendes]

A polimerbetonhoz kepest azert nem kicsi az arkulonbseg. Ahogy szamolom abbol kb 1000 Ft-ra jon ki 1kg, az pedig mar kozeliti a vasontveny arat.

[RJancsi]

Nem az a kérdés, hogy mibe kerül, hanem, hogy alkalmas-e a feladatra vagy sem. A polimer beton sem feltétlen felel meg erre a célra. Nagyon nem mindegy, hogy milyen gyanta adja a kötést, epoxi, poliészter, poliuretán stb. Mindegyiknek mások a fizikai tulajdonságai, rugalmassági modulusza, zsugorodása, öregedése stb. A töltőanyag (szemcse) is sokat befolyásol. Szerencsére "nem utazom" polimer betonban, csak időnként jön szembe velem egy-egy ilyen ötlet, amit gyorsan el is hessentgetek magamtól. [#nyes] De pl. az egyik ügyfelem utcabútorokat gyárt. Ő színezett polimerbeton héjat (laminálós berkekben: coat réteget) ken fel a zsalura majd kiönti betonnal. Így egy dekoratív, időjárásálló kérget kap amin belül olcsó beton mag van. Sokat dolgozott azon, hogy a polimer- és a hagyományos beton összekössön, ne váljon szét a réteghatárnál. Elég sikeres vállalkozása van ebből.

[g89ketty]

Kedvenc betonom az utcánkban néhány éve lerakott szegélykövek. Másfél centis kéreggel, ami sérülése után szétfolyik a benne lévő két lapát sóder.[#pias]

[Tari Gábor]

Sziasztok,

12,9, vagy hasonló anyagból készült csavar menetes részét kellene, föleddzeni, hogy jóval keményebb legyen. Szerintetek működhet? Hogyan lehetne megvalósítani? Nm egyszer kéne, hanem reprodukálhatóan. ismertek esetleg olyat aki hőkezeléssel foglalkozik, és meg tudja csinálni?

Üdv

[afjybsise]

Erről nem hallottam még. A 12.9 elég kemény alapból is. Nitridálni lehetne talán, azzal elvileg nem ridegítik tovább.

[ywathzay]

Amennyire én tudom, a 12.9 az már nemesétett, azért is olyan szívós, nem feltétlen tesz neki jót az edzés. Egy szakszerű hőkezeléshez meg amúgy is tudni kell az anyagminőséget, anélkül csak kísérletezés bármi.

[Tari Gábor]

Nem klasszik csavarkötés lesz a feladata természetesen.

[ywathzay]

Tudod az anyagminőséget?

[ANTAL GÁBOR]

a 12.9 es csavar ( Mint ahogy Kopirnyák írja ) nemesítve van .
A nemesítés az edzés majd adott hőfokon történő megeresztés . Minél alacsonyabb a megeresztési hőfok annál nagyobb lesz a szakítószilárdság .  Ebből az is következik hogy az alapanyagnak ( teljes keresztmetszetében)edzhetőnek kell  lennie . Vagyis az alapanyag egy ötvözött acél ( Pl 42CrMo4 ) vagy egy szénacél ( kinai  occo csavar )
Vagyis a 12.9 es látatlanban leedzhető .. DE(!!) a menet le fog törni mint a porcelán .  Én másképp közelítenék : konkrétan a felhasználás szemszögéből.  Mi a cél ??   Legyen kívül kemény de belűl szívós ?  : akkor betétedzhető anyag kell .  Vagy előnemesítés után egy indukciós edzés .  

Pesten az ISVH Kft ajánlom , vagy ha indukciózni kell akkor az  Alsónémediben található barátaimat ( Király ,Repáruk )
  Az átlagember nem is tudja hogy milyen fegyver egy jól megválasztott anyag és egy korrekt hőkezelés

[sarktibsi]

Amit érdemes tudni , a 8.8-as csavar alapból kb. 24-26 HRC. A 10.9-es kb 30-32 HRC. A 12.9-es kb 36-37 HRC. Én ezeket a csavarokat nem szoktam se lágyitani sem hőkezelni. Igy jók ahogy vannak.
Ha ettöl el kell térni inkább konzultálok egy hőkezelös kollegáával ( kár , hogy már nem dolgozom a gyárba )

De ahogy már mások is irták a felhasználási területtöl fűgg minden.

Alapanyagok amikkel én eddig dolgoztam: C45 , 42CRMO , 42CRMO QT,( nemesitett ) BNC3 , KO35 , KO13 , 51CRV4 , CRV3,

PL: Tegnap egy golyósorsó közepébe furtam bele , plusz menet is kellet. Ebböl is lehet látni az orsónak csak a felülete kemény.