Mi és hogyan működik

[Szalai György]

Van is olyanom készen. De csak vizipipának hívom.

[PSoft]

Egy, szerintem házilag is "könnyen" megvalósítható módszer a "füstgáz" mosásra.

  

[PSoft]

Nem tudom mekkora lenne az a "legkisebb" méret, ahol még, működőképes,és hatékony.[#nemtudom]

[PSoft]

40W-os CO2 lézer táp.

Van a fedelén egy, az itt-ott nyitott dobozt "megszívó" ventilátor.
Lehet, hogy az a hűtőventilátor...
Több kárt csinál, mint hasznot.

          

[keri]

Nem azért, de ez elég tiszta. Kb. fél éves lerakódás ez egy átlag otthoni PC táp esetén.

Én a műhely gépem szívónyílásaira felpakoltam porszűrőt. Nem mondom hogy steril de nagyon sokat segít.

[PSoft]

"Nem azért, de ez elég tiszta."

Mostmár, igen.
Majd egy év pora volt benne.

          

[Szalai György]

Szebb időkben a zárt téri kapcsoló berendezések középfeszültségű szigetelőit tisztítás után vékonyan szilikonozni szoktuk.
(A köf. FAM eszközöket még ma is.)
Hogy ne tapadjon meg rajta a por és ne álljon össze rajta a kondenzálódó nedvesség.
Lehet, hogy ezen is segítene.
Vagy a szovjet viasz beöntés.[#nemtudom]

[svejk]

A száraz por valamelyest csökkenti a hőleadást de nem esküdt ellenség.

Egy ilyen lézertápban ugyanúgy 25 kV körüli feszültség van mint a régi CRT tévékben és bizony ott is lehetett akár 5-10 mm vastag porral is találkozni.

Alapvetően a nagyfesztekercs belső szigetelésével van a gond itt is mint a TV technikában.

A CRT-k idejének a vége felé már nagyon jó sorkimenőket tudtak gyártani, de úgy látszik nem ezt a technológiát vették át a lézertápok trafóiban.

[Szalai György]

Nálam a műhely felhasználás körülményei eltérnek a lakáséitól.
Így a CRT tévé és a lézertáp körülményei között is lehetne különbség. (Ha volna olyanom.)
A műhelyben a tágabb hőingadozás és páratartalom ingadozás miatt, időnként megfigyelhető a pára kicsapódás, kondenzáció.
Ami száraz por volt az nedves por lesz. Az elektronika meg összement, kisebbek benne a távolságok, és érzékenyebbek az alkatrészek.
Inkább két kiló hűtőborda, mint egy tízdekás ventilátor. Úgyse viszem sehová.
És minden panelra kéne lakkozás, de azt a Hobbyista szereti mellőzni, a többi feleslegesnek ítélt védelemmel együtt. [#nemtudom]

[keri]

Kapcsolótér azért más. Ott a felületi áthúzást akadályozza meg, de ilyen elektronikát nem szilikonozunk. Sűrített levegő a legjobb, meg a bemeneti porszűrő is hatékony.

[keri]

Szeretsz azért túlzásokba esni [#vigyor] military szintű szigetelés hiánya nem a hobbista felületessége, hanem egyszerűen nincs rá szüksége rajtad kívül senkinek.

[PSoft]

Hogy honnan, mit vetek át, nem tudom.
De...

Itt, a lap közepe fele láthatod ezeknek a kínai HVT-k nek a tekercsszerkezetét/kialakítását.

[svejk]

Az alap mindenhol ugyan az, csak az apró nüanszok hiányoznak néha.
Kicsit másfajta kiöntés, kicsit kisebb vákuumozás, kicsit trehányabb tekercselés és már meg is van a baj.
A beöntött dióda és kondi minőségéről nem is beszélve.

Már többször hivatkoztam egy bizonyos Nokia CRT monitor szériára.
Ami Finnországban készült az sose volt sorkimenő baja, ami nálunk azok sorba kipukkantak.
Az igaz, hogy fizikailag is kicsit máshogy nézett ki a Magyarországon beszerelt sorkimenő.

De persze volt az Eizo-nak is olyan sorozata ami típushibás volt, hiába készült Japánban.

[svejk]

Ezek a lézertápok nem túlmelegszenek, nem áthúz a Nyák, hanem egyszerűen vacak a nagyfesztekercs.
Eddig még csak ilyen hibájukkal találkoztam.

[svejk]

A hőingadozás megközelítőleg a lakásban és a műhelyben történő felhasználáskör is hasonló, a környezeti hőmérséklet + delta T.

A műhelyben ha van 10 fok akkor mondjuk 40 fokra melegszik fel a belseje, a lakásban meg 20-ról 50-re.

A hőleadó felületeket megnövelése csökkenti a delta T-t, ez evidens, de ma már nem örök életnek készítenek semmit.
ha meg tényleg kell a hűtés akkor olcsóbb egy vacak műanyag venti mint 2 kg alu.
 Amit még több ezer km-re utaztatni is kell mire a felhasználási helyére kerül.