3D nyomtatás

[PSoft]

Itt meg már, előre nyomtatott elemekből rakják össze a kérókat.

Rémlik nekem a múltból, hogy voltak valami egymásra rakott beton kockák.
Azt hiszem...panelnek hívták. [#nyes]

Mi a különbség?
Jahhh...
Ezeknek szép "rücsköscsíkos" az oldala, meg gömbölyűek a "sarkai".

[RJancsi]

Előbb utóbb biztosan el fog terjedni ez a technológia is. Most még ritkaság számba megy, sokan idegenkednek a felület "hurkás" kinézete miatt amiről mi tudjuk, hogy nem hiba hanem technológiai jellemző. Mindenesetre nagy előnye a rugalmasság (szinte bármilyen geomewtriát ki lehet alakítani, a legbonyolultabb íves felületekkel), és az alacsony élőmunka igény, ami napjainkban fontos szempont. A házak tervezése már ma is szinte csak CAD szoftverekkel folyik, a 3D betonynyomtató "etetése" pedig nem igényel komoly képzettséget. Szinte egy betanított munkás is elég hozzá. Az alapanyagot vagy mixer hozza az építkezéshez, vagy helyi silóban por alakban tárolják és egy automata keverő állítja elő a gépnek szükséges mennyiségben. A kiszolgáló személyzet dolga főleg a felügyelet, ha netán probléma merül fel illetve az áthidalók időben történő elhelyezése a nyilások felett.

[RJancsi]

Ha jól értesültem a Pécsi Tudományegyetemen elkezdtek építeni egy kísérleti betonnyomtatót. Nem tudom hol tartanak vele, egyáltalán elkezdték-e. Volt róla szó, hogy megkeresnek némi betontechnológia közreműködésért de nem került rá sor.

[svager]

Volt szerencsém jónéhány házat és egyéb épületet kivitelezni ,hidd el ez is csak szemfényvesztés , nem lesz ettől egyáltalán  olcsóbb vagy gyorsabb.
Nyilván a laikusoknak úgy tűnik gyorsan elkészül az épület ,mert ,,állnak" a falak. Az igazság az ,hogy az épületek falazatai és a ráfordított idő ,egy épületnél csak elenyésző költség,kb. 10% ha nagylelküek vagyunk..
Egyébként a "státuszhoz" meg panoráma ,és minél nagyobb nyílászáró  kell és azt nem kapod meg 10.000 ért négyzetméterét....

[RJancsi]

Az egész 3D háznyomtatást a kínaiak kezdték fejleszteni. Első körben ők sem a csicsa panorámás luxuslakásokban gondolkodtak, sokkal hézköznapibb megoldást kerestek. Mint tudjuk Kínában gyakran van földrengés, árvíz, sárlavina stb, amikor fél Magyarországnyi ember válik pillanatok alatt hajléktalanná. A jelenlegi megoldás a sátortáborok építése, amiben akár évekig laknak emberek mire szilárd épületbe költözhetnek. Erre találták ki a portáldarura szerelt 3D nyomtatót, amikor két vasúti sínt fektetnek le és közé nyomtatják a beton sorházat. Nem szép, de tartós és egy sátornál sokkal komfortosabb. https://www.archdaily.com/543518/chinese-company-showcases-ten-3d-printed-houses

[keri]

Igen, erre gondoltam én is, hogy nem a falakat felhúzni nagy meló.
Alap, födém, gépészet, burkolatok, erre meg pont nem jó a nyomtatás.

[RJancsi]

Ha nem is nagy meló, de nagyon élőmunka igényes, és az elkészült falazat nem mindig sikerül (merőleges, párhuzamos, vízszintes). A tégla modulméretétől eltérni nem egyszerű még ha géppel is vágják a vázkerámiát, de az "igényes" kőműves vagy faragja, vagy 10 centi habarccsal és törmelékkel tömi ki a réseket. Íves felületet nem lehet falazni legfeljebb sokszöget, és minél kisebb az ívsugár/nagyobb a falazóblokk annál szögletesebb. És biztos, hogy a nyomtatott fal gyorsabban, olcsóbban és pontosabban elkészül, mint egy hagyományos kézzel rakott vázkerámia.

[PSoft]

Majd jön a kőműves 'oszt jó vastagon besározza, hogy a burkoló se szidja senkinek az anyukáját. [#vigyor]

[keri]

Miért kéne eltérni a tégla méretétől, meg ívelt felületek?
Ez ilyen kőműves dolog lehet, de az ArchiCAD-ben lazán megterveztem úgy a házamat, hogy egész téglára jöjjön ki minden, illetve nyilván vannak feles elemek.

Tudom hogy a kőműveseknél inkább az alkoholizmus a gyakori, nem az ész. Ezért nálam tuti nem dolgozna egy sem, én meg pontos vagyok.

De igazából a tégla rakást is ugyan úgy lehet automatizálni.

https://www.youtube.com/watch?v=ir54GLUDXac

Szerintem az olcsó tömeggyártásra a panelházak a legjobbak.
Ez a 3D nyomtatás egyedi dolgokra jó, de kádárkockához pont nem célszerű, még ha tetszik is a technológia.

Ha már beton technológia akkor nekem a felfújt épületek tetszenek. Az egyszerűen zseniális...valamiért mégsem terjedtek el.

[keri]

Az bakker, amikor a sarokszelepet levakolta úgy hogy nem lógott ki [#nyes]

[RJancsi]

A szövet vagy textilbetonnak itthon is van forgalmazója. Létező dolog de az sem terjedt el. Egy-két helyen építettek "referencia" árokburkolatot, hiába.

Az első dokumentált valóban működő felfújt zsalus beton épület 1964-ben épült. Közel 60 éve! Egy olasz építész - Bini - találta fel, és angol nyelvterületen ezért "Binishell" (magyarul: "Bini-héj") néven ismerik. A földre fektetett sátorra helyezték el a vasalatot. Nem a hagyományos rácsos, a keresztezéseknél összehegesztett/drótotott megoldást, hanem olyan terelő szemekkel amiben a  betonacél hosszirányban el tudott csúszni. Az érdekesség, hogy a földön öntötték rá a betont és azzal együtt fújták fel levegővel a sátrat. A beton lefolyását egy speciális "ellen"ponyvával akadályozták meg ami egyrészt a szerkezet külső alakját is megadta másfelől lehetővé tette a kívülről történő tömörítést (vibrálást). De ez nem kimondottan 3D nyomtatás.

[svager]

Ez sajnos igy van.
Valamiért a téglagyártók és a tervezök nem egy nyelvet beszélnek.
Még egy épületnél nem láttam,hogy a tervező törekedett volna a tégla méretére igazitani a falakat vagy nyilásokat.

[keri]

Igen, azt kerestem amit te is mondtál, ezek már a modernebb megoldásai.
Nem 3D nyomtatás, de ha gyorsan kéne az épület, akkor ez egyszerűbb technológia.

[keri]

Pedig aki LEGOzott gyerekkorában, annak ez magától értetődő [#vigyor]
Persze értem, a sima tégláknál a hézagok nem pontosak, ezért nem lehet ennyire kiszámolni. De én eleve köszörült blokkot akartam használni. Azzal egyrészt nagyon haladós, másrészt pontos méretek vannak.

[RJancsi]

Azért a téglagyártók is megérnek egy ökomenikus istentiszteletet (misét). Régen vala a tömör kisméretű tégla, mindenki tudta, hogy 6,5x12x25 cm a mérete. Ebből készültek a "fél", 1, másfél stb. "tégla vastag" falak szigorúan 1 cm vastag habarcsba rakva különböző "téglakötésekkel". A falazás gyorsítására gyártották a kettős méretű (6,5+1+6,5=14 cm magas) téglákat. Később jött a B30-as blokktégla (ami 29 cm hosszú volt) és sehogy sem illeszkedett a kisméretű raszterba. Aztám megjelentek a vázkerámiák, amik 38 cm hosszúak voltak, igazodva a családi házaknál megszokott "másfél tégla vastag" (12+1+25 cm) mérethez. Manapság már mindenféle méretű téglát kapni, a gyártók ezzel kényszerítik a vásárlót arra, hogy csak tőlük vásároljanak. Kínosan ügyelnek arra, hogy más gyártók termékeivel ne legyenek kompatibilisek, így a fő- és válaszfal elemek, nyílásáthidalók ugyanabból a gyárból kerüljenek ki.