3D nyomtatás

[RJancsi]

Ha nem is nyomtatja bele, de a helyét ki tudja hagyni. Jobb, mint a hagyományos tégla/beton épületek utólagos horonyvésése...
Egy komoly hibája van a gépnek: a merőleges merőleges, a párhuzamos párhuzamos, az egyenes egyenes. Kőművesnek/burkolónak feldolgozhatatlan. [#wow2]

[xmkwac9]

Nekem a harmadik képről a Hupikék törpikék c. mese főcímdala ugrott be: gomba házakban lakunk és mindig vidámak vagyunk. [#nyes]
Jó lehet konyhabútort csinálni az íves felületekhez.
Szerintem gondot okozhat az, hogy ferde a fal és nem sima a felület, megáll rajta a víz/hó és előbb-utóbb szét fog fagyni! Nyilván ez délebbi éghajlaton nem probléma...

[RJancsi]

Elég gyenge minőségűek a képek, de nekem úgy tűnik, csak az az igazi fotó, amin a gép és egy kis faldarab látszik. A kész épületek csak virtuális látványtervek.
Ellenben ez tényleg nyomtatva lett. Hogy van-e gyakorlati haszna az megítélés kérdése. Az is fura, hogy kínosan ügyeltek arra, a gép ne legyen látható...

[dtb]

Épp a Te véleményedre vártam ezekkel kapcsolatban. :-) Viszont ami nekem laikusként furcsa, hogy eddig én betonozást szinte kivétel nélkül csak vasalással láttam, itt meg híre hamva sincs semmi belső vas-szerkezetnek, vagy egyéb merevítésnek. Akkor hogy is van ez???...
Mindezek ellenére, nagyon kíváncsi lennék egy ilyen gép árára... mert ha igaz, hogy 24-48 órán belül elkészül egy ház, akkor ennek nagy sikere lenne itthon is!
Apropó.. gondolom, ennek is kell valami massziv alap, nem?

[RJancsi]

Azért, mert nem látod, attól még erősített. [#papakacsint] A mai betontechnológiában egyre gyakrabban használják a szálerősítést, amikor a "klasszikus" betonacél armatúra helyett magába a keverőbe szórnak hosszabb-rövidebb szálakat. Nem feltétlen acélt (bár erre is van példa), mert az a felszín közelében rozsdásodni kezd ami egyfelől ronda, másfelől a rozsda (vasoxid) nagyobb térfogatú mint az acél és emiatt szétfeszíti maga körül a betont. A felszínre kerülő szálak főleg utaknál, parkolóknál hajlamosak a forgalom hatására felkunkorodni, és a gumiabroncs vagy vékonytalpú cipő nem akadály számára. Acél helyett inkább bazalt, üveg, műanyag, szén szálakat használunk.
Az is látszik, hogy a két falkéreg között egy merevítő rácsot nyomtatnak, hasonlóan mint az asztali 3D nyomtatóknál. Betonból is lehet "telibe" nyomtatni, de ha a statika nem igényli akkor itt is lehet könnyíteni. Az is megszokott, hogy a teherviselő részeknél (pl. tetőszelemenek alá) rejtett vasbeton pilléreket építenek. Ilyenkor a "cikk-cakk" merevítés helyett téglalap keresztmetszetű oszlopot nyomtatnak, olyanformán mintha pillér-zsalukő lenne, és utólag belelógatva a vasalást kibetonozzák. A kínaiak néhány rétegenként kézzel üvegszövet hálót teszenk a falra.
A korábban linkelt Apis Cor gép ára kicsit kevesebb, mint 300 000 $. Cserébe egy négyzetméter szerkezetkész épület 30 $ alatti áron készül el. Érdekesség, hogy egy orosz mérnök "találta fel", és a mai napig Oroszországban gyártják, de van amerikai képviseletük is.

[PSoft]

Úgy látom az elektronikája sem egy NASA csúcstechnológia.(5:10-nél)
Olyan kínai "kacatokat", szinte mindegyőnk sufnijában lehet találni két-három maréknyit. [#vigyor]

[dtb]

Ohhh. Ez az ár azért mellbe vágó :-( Pedig a mechanika, és a vezérlés szerintem a töredékéből kihozható lenne, itt inkább a tuti recept, amit kifizettetnek a vevővel. Feltételezem, hogy nem sima betont adagolnak, hanem valami spec. keveréket, ami gyorsabban köt, mint a sima beton. Kár, hogy nem vagyok milliomos, beruháznék ilyen gépbe...

[RJancsi]

90 milla? Jóformán egy jobb budai lakás ára. És ezzel jó sokat lehet építeni!
A recept nem annyira spéci. Igazából nem is bewton, hanem habarcs, mivel nincs benne kavics, legfeljebb durva homok.
A "trükk", ami a lövellt beton technológiánál már évtizedek óta ismert, hogy a "normál", viszonylag hosszú ideig bedolgozható habarcsba közvetlenül a fúvóka előtt keverik be a brutál erős kötésgyorsítót. Így mire a fej a következő réteggel odaér már elbírja annak a súlyát, később pedig a fölé kerülő falat is. Azért közvetlenül a fúvókánál teszik ezt, ha valami oknál fogva leáll a gép, ne kössön bele az egész rendszerbe a trutyi. A rendszer úgy van kialakítva, hogy a kötésgyorsító fúvókái előtt vannak öblítő fúvókák, és ha leállás van a gépkezelő azonnal kiöblíti a fejből a benne levő gyorsítós keveréket.

[RJancsi]

Egyébként a 3D nyomtatás már évszázadok óta ismert dolog, lásd a cukrászok nyomózsákját amivel a sütiket díszítik, vagy az élelmiszer ipari adagolókat amivel pl. a pizzára nyomják a paradicsom szószt. De az autóipari szélvédő és egyéb ragasztókat a helyükre nyomó robotok is 3d nyomtatást végeznek. Az áttörés az volt, amikor valakinek eszébe jutott a meleg stiftes ragasztópisztolyt keresztezni egy cnc géppel, mindezt hobby szinten elérhető alkatrészekből.

[ANTAL GÁBOR]

A bányászatban ( vízbetörés elhárítása) klasszikus szer volt a beton ( cementhabarcs) kötésgyorsítására   a vízüveg . Aki nem hisz próbálja ki ( még a fandliból sem lehet kivenni mert a keverés alatt beleköt ha túladagolják a vízüveget )

Jancsi  mondjál egy (két) korszerűbb anyagot ! ( nekem jól jöhet ..)

[svager]

Szerinted ha olyan nagy biznisz miért nincs tele az építőipar vele? [#wink]

[PSoft]

Az áttörés az volt, amikor valakinek eszébe jutott a meleg stiftes ragasztópisztolyt keresztezni egy cnc géppel, mindezt hobby szinten elérhető alkatrészekből.

Basszus, ne máááá...!!!
Az a "valaki"...itt van köztünk! [#heureka]

[dtb]

Szerintem egyszerűen két oka van. Az első, hogy viszonylag új technológia, nincs képviselet, helyi referencia, stb... A másik meg, hogy ugyan ez okból, nem tudnak róla az emberek. Mihelyt itthon is lesz ilyen gép, státusz-vityillók százai fognak készülni vele...

[PSoft]

Egyébként a 3D nyomtatás már évszázadok óta ismert dolog,...

Hány évtizede is "nyomtatták" körbe betonnal ezeket az omladozó sziklákat?

[RJancsi]

Terméket/márkát inkább nem írok, nehogy reklámnak nézzen ki. A mai kötésgyorsítók általában alumínium sók pl. alumínium szulfát bázisúak.