Elektronika

[Rabb Ferenc]

Csak egy hülye kérdés. Miből goldolod, hogy egy háromemeletes házakkal beépített (földkábellel megtáplált) magas fákkal körülvett területen pont a Te 20 méteres villanydrótodat keresi a villám. Volt a környéken valaha is egyetlen villámcsapás okozta csetepaté?  
 
Na lehet kezdeni az óév uccsó anyázását.  
 
Egyébként meg BÚÉK mindenkinek!

[svejk]

18 év alatt egyszer, úgy kb. 15 éve.
Akkor a TV és a telefonközpontom bánta.
Egyértelműen a hálózat felől jött a túlfesz, lehet épp az is a 15 m légkábelen jött vissza a lakásba.
 
A villám nem keres az talál
Sok esetben, mint nálam is a másodlagos hatás érvényesül.
 
Lehet rossz volt a kérdés, inkább arra lennék kíváncsi, hogy amiket láttam L-PE és N-PE közé kötendőeknek van-e értelme esetemben, hiszen a PE is együtt jön a többivel.

[svejk]

Felettéb öröm számomra, hogy jó kedvet okoztam Neked így késő este.
Valószínű nem értettél meg, de ez bizonyára a rossz kérdés miatt van.
 
Tehát ha bekötném http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&ved=0CD4QFjAC&url=http%3A%2F%2Fimage.schrack.com%2Fkatalogseiten%2Fk_is-189-203_hu.pdf&ei=YHTCUq21GKHayQOfsIDoCg&usg=AFQjCNHhPxwNJmO52VlvRDOUejgEZdS8RA&sig2=NvJQ-Ay6v1-aGMnBNwRxXw&bvm=bv.58187178,d.bGQ&cad=rja" TARGET=_fnew>ezek közül valamelyiket mit érnék el?
Valószínű főleg semmit a kis esti mesédet olvasva.
 
Viszont ha én itt garázs előtt ki tudnék alakítani egy jó minőségű helyi földelést és a túlfeszlevezetők PE pontját oda tudnám kötni, akkor érzésem szerint hatásosabb lenne.

[svejk]

Megjegyzem, az utcán az épület előtt hagyományos légvezetékek vannak, aztán oszlopról le és innen már valóban földkábel jön az épületbe.
Lakóhelyem nem egy tipikus panalrengeteg, hanem egy vegyes házakkal tűzdelt városrész.

[svejk]

Azt is tudom jól, hogy ezek a túlfesz levezetők nem varázsszerek és közvetlen villám esetén rosszt sem érnek.
Szülőhelyemen 20 éves koromban saját szememmel láttam a szobában a dugaljaztból kicsapó "villámot".
Szerencsére akkor még tudták az emberek, hogy vihar esetén minden elektromos eszközt kihúzunk, persze akkor még nem volt ennyi elektromos kütyü sem.
Az erősítőm persze vagány módra be volt dugva, a kikapcsolt kétsarkú kapcsolón keresztül az üvegbiztik szó szerint ferobbantak.  
 
Nagy viharokban most is felhúzom a seggem a lakásba a garázsból.

[4d52ifwte]

Sokszor találkoztam már szeles időben is a sztatikus feltöltődéssel. Mikor családi házban éltem és sok antennám volt ( rádióamatőr lévén), közöttük hosszú drótok kifeszítve, úgy feltöltődtek, hogy óvatosan kellett bánni velük.Hazavághatja a készülékeket, nem beszélve az esetleges kellemetlenségtől ha megcsap:-)
Ezért aztán pl. glimm izzókat építettünk be levezetés gyanánt, szeles, viharos időben csak úgy parázslottak. Aztán mindent azonnal leválasztani, kihúzni.
Azok az antennáim amik pl. függőleges sugárzók voltak és talpa földelhető volt, azok földelő szondára voltak kötve, hiszen az antennáim mint egy szívó funkcionáltak.:-(
Közvetlen villámcsapás szerencsére sosem volt, de már az is elég probléma ha valahol a környéken becsapott, na akkor is feltöltődött minden és odaverhetett néhány készüléknek.

[2vkx6unz]

Amennyire én tudom ha beépítesz akkor kell B és C típusú is és a kettő között legyen legalább 15m kábel vagy ezzel egyenértékű művonal, különben nem hatásos. D típusú sem haszontalan a B és C után közvetlenül az aljzatban, ebből sok kell.
És valóban közvetlen villámcsás ellen nem sokat használ...

[svejk]

Végre egy hasznos hozzászólás!
Pedig nem is szakmabeli.
 
Mondjuk azt nem tudom mit jelent a B és C osztály, ha van valami jó kis leírásod, belinkelhetnéd.
 
Érdekes, hogy ha jól veszem ki, akkor a #14548-ban linkelt Shrack-oknál javarészt egybe van építve a B és C osztály.

[PSoft]

 
Itt olvashatsz az "osztályokról"
 
http://www.kman.hu/images/tulfeszvedelem.pdf" TARGET=_fnew>Túlfeszültség elleni védelem.
http://www.muszeroldal.hu/measurenotes/emcvillam.pdf" TARGET=_fnew>EMC orientált villámvédelem.
 

[2vkx6unz]

Esetleg még ezt is érdemes elolvasni:
http://www.muszeroldal.hu/measurenotes/Tulfesz.pdf" TARGET=_fnew>Túlfeszültség elleni védelem 2

[svejk]

Köszönöm mindkettőtöknek a linkeket, közben telefonon beszéltem egy hozzáértő fórumtársunkkal, aki egész komoly és érthető előadást tartott.
 

[Szalai György]

’18 év alatt egyszer, úgy kb. 15 éve. Akkor a TV és a telefonközpontom bánta.”
Ez az MSZ EN 62305 kockázatelemzése szerint azt hiszem az Elviselhető kockázat tartományba esik. A villámvédelem kiépítése ilyen esetben társadalmi és gazdasági szempontból szükségtelen.
De Neked lehetnek más szempontjaid is, pl. akarom és kész.
Míg nincsen helyi földelésed, addig a linkedről választhatsz egy VARTEC VVP 255.öt és bekötheted a műhelyben a fázis és nulla vezető közé. Pár dologtól megvéd majd, úgy, hogy túlfeszültség esetén leoldja a kismegszakítót.
 
Azután csinálj egy olyan jó földelést, amilyet csak tudsz.
Bár, amint az köztudott:
A Duna-Tisza közötti homokhátság tetején, (Kecskeméten.) a huszadik század végi másfél évtizedes csapadékhiány, a rétegvizek fokozódó kitermelése és az evapotranszspiráció jelentős talajvízszint süllyedést eredményezett a nagyon rossz vízmegtartó képességű holocén és glaciális kori, ősdunai hordalékkúpból származó futóhomok talajban. Ott az ásványi és szerves kolloidok hiánya miatt nem alakult ki a  
talajvízből történő kapilláris vízutánpótlásra alkalmas pórusteret biztosító stabil  
talajszerkezet.
Az is igaz ugyan, hogy az utóbbi négy év szélsőségesen csapadékos időszakaiban, az alacsonyabban fekvő pincéket elöntötte a talajvíz, de az hamar lefolyt.
Szóval nálad többnyire száraz, homokos a föld, amibe csak mélyföldelőkkel lehet elég alacsony szétterjedési ellenállás értéket elérni.
De az nagyon meglepne, ha pont Te nem volnál képes erre.
Ha lesz egy mechanikailag is kellően erős, 10 ohm alatti földelésed, akkor jöhet a védelem többi eleme.
Ha még akkor is akarod. [#nemtudom]

[svejk]

No, ez az igazi Szalai féle hozzászólás.
 
Biztos azt is olvastad, hogy a homokhátságok közt is vannak, időszakos szikes tavak, mocsarak.  
Ezen helyen amiről szó van, 30-35 éve még az év nagy részében víz állt, akkor kezdték feltölteni.
A mese szerint amikor lealapozták a DUTÉP egyik csarnokát, másnapra eltűnt, újra kezdték cölöpös technikával.
 
A szomszédom garázsában az akna alja homokos, rendszerint megjelenik a víz, a mások szomszéd garázs aknájának az alja betonos, ráadásul az enyém.
Lehet megpróbálok itt az aknából indulva leütni egy szondát. Ha kivitelezem, akkor megígérem neked, hogy havai rendszerességgel megmérem az ellenállását 1 éven keresztül. Ha kecsegtető eredményt kapok, akkor akár az akna másik végében is leüthetek egyet.  
 

[Szalai György]

Ááá. . . Ez csak a szilveszter miatt.
Toldható szondával megkínállak, ha kell.

[svejk]

Pont ezen filóztam, a garázs belmagassága és az akna mélysége miatt kb. 3m-es szondát tudok leverni, -feltéve, ha nem ütközök valami áthatolhatatlan feltöltési, építkezési törmelékbe- és menetesen hozzátoldanám a következőt, mint az olajfúrósok.
Tehát akkor ez már ki van találva??
 
No persze, ez project már megint kezdi nálam elveszíteni a realitás talaját...lehet holnapra már nem is akarok túlfeszlevezetőket.