DC szervó motoros vezérlés

[bmejdz9nu]

A  #10527 és a #10486 között mi a különbség szerinted? Tibor a  #10486-et még mindig nem fogadta el...

[s7manbs8]

Az 1000N a megmunkálásra vonatkozott, ha jól emlékszem.

[000000000]

Azt nem fogadom el, mert az nem az, amit Svejk írt be #10523-ban H.Józsi és Sneci kiegészítésével. De PÉTER könyörgöm, NEHOGY nehogy megint elkezdjed, amikor már végre minden ok. kollektív erővel, bölcsességgel, és egyeztetett módon. Az elméleti példa és utána a sok "vajúdás" erről szólt és a pontokba foglalt tanulságokról, megállapításokról!

[bmejdz9nu]

1000N van mindkét bejegyzésben... #10527 és a #10486

[ANTAL GÁBOR]

Hát   okúlásként ide írom hogy hogy jön ki a Svejk féle 2 es képlet:
:A golyós orsót mint egy feltekert lejtőt kell elképzelni. Ha eltekintünk  a surlódástól akkor a tengelyirányú erő Q= F/tg(alfa)   az alfa a lejtő szöge. Az F kerületi erő hozza létre a nyomatákot.  
A lejtő egy háromszögnek kell elképzelni aminek a szöggel szemközti befogója az emelkedés a másik befogója pedig az egy menet kerülete (D * PI)  
A hajtás nyomatékigénye M= F*D/2  ebből F= 2*M/D
Helyettesítsük be ezt a tengely irányú erő összefüggésbe!
Q=(2*M/D)/tg (alfa)    De :tg (alfa) a háromszögből = emelkedés/D*PI
Q=( 2*M/D)/ e/(D*PI)  elvégezve bármilyen furcsa ia de a D kiesik  és Q= (2*PI * M)/e  kapunk.  vagyis mivel 2*PI = 6.28  Q= 6.28*M/e
 
Senkit nem akarok megbántani (főleg nem Laslie t magam sem hittem a szememnek mikor elöször levezettem  de tényleg nem függ az orsó átmérőjétől

[bmejdz9nu]

Akkor te írd le, hogy mit tudsz pontosan elfogadni! Legyél pontos, tényszerű! Semmi mellékes megjegyzés nem kell hozzá!
Nézd közbe a #10523 és a #10486-et.... amikor fogalmazol... Remélem már "zöld ágra vergődünk"

[s7manbs8]

Ilyenkor látszik a matematika milyen szépségekre képes, meg a csúnya szinuszok meg tangensek kiesnek.

[svejk]

Sajnos én sem találtam levezetést és a mérnők barátaim sem tudtak érdemben segíteni, ezért fordultam magamba
Jól indulsz neki de gondolj arra hogy az 1 fokos szerpentinen milyen hosszú utat kell megtenned..míg a 10 fokoson milyen rövid az út.
(akár az energiamegmaradással is levezethető lenne)
De én a forgatónyomatékkal játszottam,
mivel épp azt kell átalakítani...
Leírni, megfogalmazni nem nagyon tudom, esetleg lerajzolni valhogy..
Rajzolgasd le Te is a kétféle átmérőjő orsódat mint két különböző hosszú forgatóerőkart.
Az egy fordulatra való lineáris elmozdulás ugye az azonos menetemelkedésből adódóan ugyanannyi.

[s7manbs8]

Ez hasonló, mint mikor nem számít, hogy egy kilogramm vas a nehezebb, vagy egy kilogramm pehely. [#circling][#circling]

[svejk]

Köszönöm tanult Barátom, én ezt ilyen szépen akkor sem tudtam volna leírni ha addig élek mint a teknősbéka [#eljen]

[4um5b65d]

Hát egy dolog egészen biztos, hogy az azonos emelkedés nagyobb kerületen kisebb emelkedési szöggel jár. Ez egészen biztos. Erről nem is lehet vita. Ha most maradnék a szerpentines példánál akkor a kisebb kerületen nagyobb a szög amin fel kell tolnom az autót, de rövidebb úton, míg a nagyobb kerületű szerpentinen sokkal tovább tolom az autót, de sokkal kisebb emelkedőn. Az össz munka talán azonosra jön ki. De az egészben állandó a motornak az átmérője. A következő mondatot nem tudom szakszerűen leírni: A kisebb orsónak az átmérője kisebb mint a motornak az az átmérője ahol az erőt átviszi a forgó részre, de ezzel együtt nagyobb az emelkedési szög. Ahogy növeljük az orsó átmérőt ez folyamatosan változik.... Valahol itt lehet a kutya elásva...

[s7manbs8]

Energia megmaradással annak bizonyításához, hogy az orsóátmérőtől nem függ a képlet, még ha azt nem is tudjuk, hogy milyen alakú valójában, még egyenlet sem kell, ugyanis egy fordulat esetén azonos menet emelkedés ugyanannyi utat jelent, így a végzett munka W1=F1*s, W2=F2*s, W1=W2 miatt azonos, abból pedig következik, hogy F1=F2.

[svejk]

Igen, csak vizszintes tengelyre, mert függőlegesnél (vagy szögben állónál) számolni kell a gravitációval, mely lefelé segítségünkre, felfelé ellenünk dolgozik.
e
Erre is van képlet: http://vili.pmmf.hu/jegyzet/diplom/1998/boncz/14.html" TARGET=_fnew>pl. itt (bár ha jól rémlik valahol az oldalon az egyik képlet hibás az áttételszámolásnál)
 

[4um5b65d]

Na, már valami kezd derengeni, megköszönve Antal Gábor és Svejk hozzászólását. A szerpentines példám ott sántít hogy én mint forgató nyomaték mindig a szerpentin kerületén fejtem ki az erőt az autóra, míg a golyósorsós hajtásnál a "kiinduló erőkar" fix és állandó, a motor eredő erőkarjából adódóan. Vagyis a szerpentinnél máshová kellene állnom mikor tolom, nem az autó mögé, hogy hasonló módon szimulálhassam a dolgot...

[svejk]

Egyébként talán a mechanikában ez olyan principium mint a matekban a 2x2=4.
Vagy hogy fogaskerékcsoportnál a közbülső fogaskerekek nem számítanak az átétel arányában csak a két szélső kerék fogszáma.