Esztergálás

[Szasza43]

Ha tovább nézitek, van még több videó is.
 

[Csuhás]

A két fémipari már megvan a könyvtárban:
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Csuhas/szakirodalom_linkek.txt" TARGET=_fnew>Könyvek

[frkdv6dyr]

Igen ezt a könyvtárat én is használom [#eljen] az EMU-hoz is innen szedtem le a szükséges könyveket.

[000000000]

Ok.
Elkezdem.
Mindenek előtt nem vagyok szakember, amiből az is következik, hogy irományom kiegészítésre szorulhat.
 
Személyes megjelenés a műhelyben.
Frissen, kipihenten, tudatmódosítók hatásától, utóhatásától mentesen megyünk a műhelybe.
Kényelmes ruhában, cipőben.
A cipő gumitalpú, amit a forgács nem tud átvágni, átszúrni.
Gyűrű, óra, egyéb ékszerek viselete nem veszélytelen próbálkozás. Baleset forrása lehet.
Lógó ruha, haj, baleset forrása lehet.
 
Műhely rendje:
Hagyjuk szabadon a közlekedési utakat és azt a teret, ahonnan a gépet kezeljük.
Legyen állandó helye az elő gyártmányoknak, kész alkatrészeknek.
 
A gép telepítésének helye:
Legyen egy elektromos főkapcsoló a falon, amivel áram alá tudjuk helyezni a gépünket, vagy áramtalanítani tudjuk. A kapcsoló olyan helyen legyen, amire munka közben ráláthatunk és könnyen megközelíthetünk.
A gép a műhely jól szellőző és világos helyen legyen.
A gép környékét szükség esetén jól világítsuk meg. A munkateret nem csak neonnal világítsuk. hanem hagyományos izzóval is. Tegyük ezt a stroboszkóp hatás elkerülése végett.
Vonatkozik ez a műhely minden pontjára, ahol forgó gépelemek vannak.
Ez esetben a stroboszkóp hatás abban jelenik meg, hogy forgó alkatrészeket (tokmány, stb) időnként állni látunk. Ennek nyilvánvaló a veszélye.
 
Ha valamilyen öntvényt, vagy vagy változó keresztmetszetű anyagot forgácsolunk (eszterga) -marógépnél természetes - tegyünk forgács védőt, terelőt, hogy a forgács ne ránk, vagy ruhánkba pattogjon. Használjunk védőszemüveget.
 
Időnként elkerülhetetlen, hogy szerszámot köszörüljünk. Pl. kézből.
 
Csak sérülésmentes korongot tegyünk fel, egyensúlyozzuk ki, ha van rá mód és egy fél órán keresztül járassuk használat előtt.
Mindenképpen tartsuk be a korongra engedélyezett kerületi sebességet! A korongot előbb durva, majd finom szabályozással tegyük használhatóvá.
A fentiek mindegyik köszörűre értendők.
A szerszámköszörülésre használt gépünkön a korong és az asztal távolsága ne legyen nagyobb 1-2 mm-nél, mert pl a leszúrókés (egyéb vékony tárgy beszorulhat és a korong "szétrobbanásához vezethet. Természetesen, védőszemüveget MINDEN ESETBEN használjunk.
 
Ha asztali fúrógépet használunk, lemezt kesztyűvel fogva fúrjunk. Kisebb fúrni valókat fogóval fogjuk meg, vagy fogjuk satuba a fúráshoz.
Oszlopos fúrógépnél legyünk még óvatosabbak, mert ezek sokkal erősebbek, ezáltal nem lehet őket lefogni.
 
Ha gyúlékony hűtőfolyadékot használunk (petróleum, gázolaj), hatványozottan figyeljünk a szellőztetésre! Könnyen keletkezhet robbanásveszélyes gőz a gép közelében.
 
Centírozáshoz használjunk kalapácsot és ne egy kéznél levő vasdarabot. (nekem egyszer a vasdarab és az anyag között maradt a kisujjam. Megláthattam, honnan nő ki a köröm. Ezt kihagytam volna)
Hosszú folyóforgács képződését kerüljük.
A forgácsot akár a tokmány is feltekerheti, amit aztán minden irányba dobálhat. Akár az arcunkba is.
Ezért a forgács "tartózkodjon" a tálcában és nem a tokmány, munkadarab környékén.
Készítsünk megfelelő forgács eltávolító "célszerszámokat". (Kampós vasdarab nyéllel és kézvédővel.)
Hosszabb anyagot mindig támasszunk meg. Ha ezt csúccsal tesszük, fúrjunk neki fészket az átmérőnek megfelelő csúcsfészek fúróval.
Ha az anyag nem a tokmány felől nyúlik ki hosszan, akkor is gondoskodjunk a kilógó anyag biztonságos rögzítéséről, ha kell vezetéséről  

[000000000]

Bocsi, de itt a rendszer tőlem függetlenül küldte el az üzenetet. Ezért maradt darabban.

[000000000]

Ott hagytam abba, hogy a kilógó anyagot meg kell jelölni, hogy nehogy valaki gyanútlanul belesétáljon és sérüléseket szenvedjen.
Ha védőburkolatot bárhol ki kell nyitnunk, előtte ÁRAMTALANÍTSUNK!
Ha nem tesszük, egy fiatalabb családtagunk kíváncsiságból el is indíthatja a gépet, aminek komoly következményei lehetnek.
 
Szeretik figyelmen hagyni, hogy forgó gépek körül csak akkor legyünk, ha még valaki van a műhelyben.
Hobbistáknál ez nem könnyű.
De képzeljük el, hogy az asszony éppen vásárolni ment (ami hosszabb idő is lehet) közben valamelyik ruhadarabunkat elkapja a gép. Egy ipari gép nem fog azért leállni, mert felcsavart egy embert. Tovább fog forogni!
 
Nem kell egész életünkben görcsben lennünk a félelemtől, de legyünk tisztában azzal, hogy milyen dolgokkal találkozhatunk.
Előzzük meg a bajt, ha tudjuk.
Ez a kis iromány csak "hirtelen felindulásból" készült.
Tehát, messze nem teljes.
Írtam, ami eszembe jutott. Az én ismereteim is nagyon hiányosak. Ezért nem is pótolhat egy szakszerű oktatást.
Továbbgondolni, kiegészíteni, újat írni helyette persze lehet.
Talán kell is!

[xg2w6ib9x]

Jó sok hasznos tanács elhangzott lentebb.
Köszönjük szépen !

[000000000]

Nincs mit
Szívesen.
Annyit tennék még hozzá, hogy én egy olyan hobbista szemszögéből közelítettem meg a dolgot, akinek van otthon egy esztergája, egy fúrógépe és a kései egy részét maga köszörüli.
Biztosan bele lehetne menni a részletekbe és persze bővíteni is lehetne néhány ponttal az alábbi vázlatomat, de most hirtelen ennyire futotta.
Akinek is, vagy síkköszörű, palástköszörű, marógép áll rendelkezésére ott tovább lehetne még gondolni a problémát.
Szerintem sokan tudnának még itt hozzátenni ehhez a témához. Ha más nem, hát gyakorlati tapasztalat alapján.
Na hátha...

[000000000]

 
Aki kapott fémipari, vagy bármilyen szakmunkás képzést azoknak ezt mind tudni illik, hiszen legalább 1000x elugatta mint az oktató mint a tanár is, a munkavédelmisről már nem is beszélve.  
 
Amúgy meg vannak vállalkozók akik házhoz mennek és egy 2-3 órás fejtágítást tartanak a betartandó dolgokról szabályokról. (természetesen kiszállási és egyéb díjak fejében)
Aki KFT Vagy BT alapít és van telephelye, ami akár csak a budi méretű raktára is korlátozódik annak kutya kötelessége az ilyen munkavédelmi oktatót kihívni és oktatásban részesíteni a dolgozóit, akár ha csak egyedül is van.
Erről ki kell állítani egy naplót amit alá is kell íratni.
Ebben a tűzvédelem dolgai is benne vannak.  
 

[robroy007]

 
nem baszogatás képen, de ez az első talán aminek haszna is van a 216 írásod közül!
 

[Csuhás]

Nem a b..gatás képen de ugye ezt nem Pálnak írtad. :-))

[Miki2]

Nem kell ám olyan messzire visszamenni.
Még nekem is volt 6 osztálytársam a szebbik nem képviselőiből.
Ez ཿ-ྂ között volt.

[ANTAL GÁBOR]

Jól összefoglalta Békési kolléga a veszélyforrásokat, kiegészíteném két(3) dologgal . Mindkettő megtörtént eset ( a második velem )  
No az első : reszelés ( élletörés reszelővel ) az esztergán. Csak nyelezett nem lejáró nyelű reszelővel . Odafigyelve hogy a tokmánypofa ne akadjon bele a reszelő végébe . Még termelési gyakorlatos koromban történt hogy a nyél nélküli reszelő a dolgozó hasában kötött ki akit azután leszázalékoltak  
 Ehhez kapcsolódik a csiszolás : A vásznat úgy kell megfogni két két ujjal  hogy bármikor ki tudjon csúszni a vászon ill mi is bármikor el tudjuk engedni .
No és a kesztyűs fúrás : Csak olyan és lehetőleg hosszú ( én hegesztő kesztyűt használok) kesztyűben aminek a szára abs ép . Velem történt meg hogy a rövid szárú és szakadozott szárú kesztyűt feltekerte az asztali fúrógép ( extra lassító ékszíjjtárcsával )és a 13 as fúró lehámozta az ujjamat (a bal kezemről ) A kapcsoló is a bal oldalon volt és át kellett nyúlnom  ( sacc 3 sec ) A kézsebészeten kötöttem ki.....  

[robroy007]

nem Pálnak szántam  
 
valami gespert van a rendszerben!!
 
#34145 -re válaszoltam békési kollégának

[ysc3kmx9v]

Sokan nem tudják még a gyakorlottak közül sem, hogy reszelővel dolgozni esztergán csak úgy szabad, mikor a jobb kéz elöl, a bal kéz fogja a nyelet, fordítva mint amikor a jobb kezes ember, satunál reszel.