Esztergálás

[svejk]

Van kedved belemenni egy bugyuta játékba?
Olyan paraszti ésszel megérthető dologba.
Vannak ugye a csavarok jelzései, hogy 5.6,  8.8, stb...
Már sokszor le lett itt is írva hogy az első szám a szakítószilárdságra utal a második pedig a folyáshatárra a szakítószilárdság százalékában megadva.  
Nagyjából az 5.6-os csavar 500N/mm szakító szilárdsággal és ennek 60%-a, azaz 360N/mm2 folyáshatárral rendelkezik.
 
A játék lényege az lenne hogy próbáljuk meg pl. az öntvényt jellemezni ily módon.
Mivel az öntvény rideg anyag gondolom a nem is igazán rendelkezik külön folyáshatárral, vagyis a folyáshatárral egyben el is törik.
Jellemezhető lenne ez a csavarokéhoz hasonlóan pl. x.10 vagy x.9 számmal? (x az adott öntvény szakítószilárdsága)
Ha igen, akkor ugyan ez a rúgó anyagoknál hogy lenne kifejezhető??
 
A fentiek csak azért ütöttek szöget a fejemben, mert azt írtad, hogy a rúgók erős deformációja közel esik a folyáshatárhoz, illetve volt az eredet felvetés, hogy az elcsavarodottan tárolt öntvény gépváz tud-e maradandó alakváltozást szenvedni.
 

[4um5b65d]

Vonatkoztass el attól, hogy gyémánt van a lapkán.
Mivel ezeket a lapkákat nem külön méretűre gyártják, hanem egy már meglevő lapkát barmolnak el és úgy ültetik bele a gyémántot.
Vagyis a lapka eredeti kontúrvonalait nézd és annak megfelelően sorold be a negatív vagy pozitív lapkák közé. Az hogy utólag a negatív lapkát aláköszörülik a gyémánt miatt attól még nem lesz pozítív lapka belőle. Attól sem lesz pozítív a lapka, hogy a forgácstörővel játszva az élszöget kvázi pozitív irányultságúra köszörülik.
Ez olyan mint a balos meg jobbos forgású ujjmaró. Attól, hogy a jobbos maró spirálját bal sodrásúra köszörülik attól még nem lesz balos a maró.
 
Annyit még azért megsúgok, hogy a pozítív lapkát befogadni képes kés-szár fészke sem teljesen nullás, azaz nem teljesen vízszintes papíron. Enyhe fokban hátrafelé lejt, de annyira keveset, hogy a legtöbbnél szemmel nem is látható. Mérni is alig lehet. Vannak olyanok amin látszik egy nagyon nagyon hangyányit, de a legtöbbjén nem.
Illetve van sok olyan is aminél teljesen vízszintesre csinálják, de ez gyártótól , és a lapka rögzítésétől függ.
Olyan ez, mint egy csigafúró.
Papíron mindegyiknek hátra felé szűkülnie kellene, de némelyik gyártó tojik erre a szabályra.

[4um5b65d]

Ha nincs a lapkán forgácstörő akkor jól látszik a kristálytiszta negatív homloklap például az öntvény lapkáknál és a kerámia lapkáknál.

[svejk]

Aha... valóban, a belinkelt képen is látszik, hogy a negatív lapka oldalnézetből téglalap, míg a pozitív trapéz.
Esetünkben akkor a pozitív lapkához talán könnyebb lenne szárat készíteni házilag.

[svejk]

Viszont akkor itt a PCD lapka aláköszörülése miatt máris nem igaz, amit írtál, hogy a negatív lapkát mindig meg kell dönteni
Vagy itt csak azért említik hogy negatív vagy pozitív, hogy tudd milyen késszárba passzol?
 

[sasi]

 El lehetne játszadozni a csavarok jelölési rendszerének más dolgokra való kiterjesztésével, de értelme nincs, mert a szabványok már megelőztek bennünket. Az említett öntvényeknek pl. saját jelrendszerük van (MSZ EN 1560:2011), mely hasonlóan a csavarokhoz elmeséli a főbb mechanikai tulajdonságaikat.
Egy példa:
Az ötvény jele = EN-GJS-350-22C  
EN= szabványosított anyag
G = öntvény
J = vas
S = gömbgrafitos
350 = szakító szilárdság (MPa)
22 = nyúlás (%)
C = öntvényből kimunkált próbatesten mérve
A lemezgrafitos öntvények nagyon ridegek, nyúlásuk 4% körüli és nincs folyáshatáruk, mint sok más nagyszilárdságú, vagy nagyon képlékeny (jól mélyhúzató) anyagnak. Ilyenkor un. egyezményes folyáshatárt adnak meg, vagy mérünk. Ez azt jelenti, hogy egy adott százalékos (jellemzően 0,2%) nyúláshoz tartozó erőt osztjuk az eredeti keresztmetszettel. Ilyenkor a szakító diagramon nem tapasztalunk folyási nyomokat.  
http://sasovits.hu/anyag/szakit/szakit.htm" TARGET=_fnew>Részletesebben itt.

[4um5b65d]

"Vagy itt csak azért említik hogy negatív vagy pozitív, hogy tudd milyen késszárba passzol? "
 
Látod a végére, minden megvilágosodik.
 
Amúgy nem ajánlanám azt a negatív lapkát megdöntés nélkül szerelni, mivel a "munkaszögek" nem úgy fognak állni ahogy kell.
Talán már tapasztaltad, hogy akaratod ellenére sem sikerül mindig úgy egy felület ahogy szeretnéd, nem érdemes még azzal is tetézni, hogy a kipróbált geometriát másképp próbálod használni.
Ha ilyet teszel akkor jó okod legyen rá, ne csak annyi, hogy a Spanyol viaszt próbálod új formába önteni.
Gyanítom, ezeken a kísérleteken a gyártók már túl vannak. Valami oka van annak, hogy ilyenre csinálták a lapkát.

[hostya]

Na ezt még rajtad kívül soha nem írta le így -ilyen szájbarágósan- senki.
 
Ha valakinek ezek után kételyei támadnak hogy milyen lapkát (+/-), milyen késszárba illik befogni,
(függetlenül attól hogy beleillik a lapka a késszárba, -csak éppen nem belevaló-)  
akkor az nyomtassa ki a  #19260-at, és ragassza fel a szerszámos szekrényére/fiókjára.
 
Laslie!
Ez a téma a TURNING-on is megérdemelne egy "misét.." [#eljen]

[4um5b65d]

"Ez a téma a TURNING-on is megérdemelne egy "misét.."  
 
A misét még csak megtartom, de kellene pár ministráns fiú, vagy inkább lány.

[hostya]

Én még anno "diákgyerek" koromban elég sokat ministráltam, ezért gyakorlatból mondom:
Egy jó pap, (nem még Te..) ministránsok nélkül is megold egy ilyen misét...

[svejk]

No akkor értelmezzük tovább.
- mi az hogy szakítószilárdság és csak MPa a mértékegysége?
- a 22%-nyúlás mekkora erőnél van, az elszakadás előtti állapotnál?

[svejk]

Ja, bocsi, most látom hogy van részletes leírás is említve a #19264-ben.
Tehát szabványos mérőtestekre vonatkozik a Mpa.

[svejk]

Én szeretek minden kifordítva megérteni, biztos rosszul vagyok összerakva.
Nem véletlen erről szól ez a pozitív-negatív szög ami a móricka rajzon látható?
 
A pozitívnál ugye alá kell köszörülni a hátlapot mert különben súrlódik, a negatívnál nem kell köszörülni, hanem a kés bedöntésével alakul ki a hátszög.
A fentiek alapján a pozitív lapka vágóéle "éles" a negatívé "tompa".
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Svejk/poz-neg.jpg" border=0>

[svejk]

Az utolsó mondat hülyeség, szóval a sugár meghosszabbítása és a homlokszög által bezárt szög a döntő.

[sasi]

Az acélok mechanikai tulajdonságát a folyáshatár, szakítószilárdság, nyúlás, kontrakció, ütőmunka, és a keménységi értékekkel jellemezhetjük. A gyakorlatban egyszerre ritkán van mindegyikre szükség.
Az acél adatlapján a folyáshatár (Re), az a feszültség, melynek hatására az anyag megfolyik, ilyenkor az erő visszaesése közben az anyag tovább nyúlik, közben felkeményedik, újra nagyobb erő kell a további nyújtáshoz, miközben a keresztmetszet csökken. Majd eléri az erő a maximumot, majd bekövetkezik a szakadás.  
A vizsgálat során egyenletes sebességgel húzzuk az anyagot. A folyáshatárnál észlelt erőt elosztva a próbatest eredeti keresztmetszetével, megkapjuk a folyáshatár értékét N/mm2 –ben (MPa), az F max-ot szintén So-al, így kapjuk a szakító szilárdságot.
A próbatestre szakítás előtt felviszünk (bizonyos szabályok szerint) egy jeltávolságot. Szakítás után összeillesztve megmérjük a megnövekedett méretet, ezekből tudjuk kiszámítani az anyag százalékos nyúlását.  
A kapott értékekből lehet megállapítani, milyen anyaggal van dolgunk. Persze, ha az anyag ötvözött, a vegyi összetételét is ki kel deríteni.
 
http://www.sasovits.hu/cnc/vegyes/szakito_p.jpg" border=0>