Hegesztés, forrasztás

[gk6nzg8h4]

Ez igaz, én is így hittem, de aztán egy angol cikk vagy egy magyar hegesztéstechnikai könyv meggyőzött.
 A hozzászólást 3 hónapja készítettem be (várva a topic nyitására), azóta sajnos elfelejtettem. Kellett volna forrást és magyarázatot mellékelnem, de ez sajnos elmaradt.

[xw705sph]

Ha angol, akkor ne bizz benne
Erdekelne engem is a forras, TIG-nel is hamar elcsoppen a wolfram pozitiv elektrodaval.

[xw705sph]

Kicsit frocskol, en megprobalnam kisebb elotolassal. Mintha a ho is sok lenne, talan tavolabb tartanam a pisztolyt.
1-2mm atmeroben szerintem nem befolyasol semmit. Kisebb akkor kell, ha nem fersz hozza nagyobbal, pl gyokvarrat.
A gazmennyiseg atmerofuggo, az atmero pedig huzal fuggo (is).

[gk6nzg8h4]

Megtaláltam egy forrást, lentebb írom. Ez kifejezetten a cellulóz pálcáról szól.

Therefore, referring back to your question, it is logical that only E6010 electrodes would be specified for a more critical application such as pipe welding, and not E6011 electrodes.  Note that for stick welding in general, DC+ polarity is most commonly used.  It produces a good bead profile with a higher level of penetration.  DC- polarity results in less penetration and a higher electrode melt-off rate.  It is sometimes used, for example, on thin sheet metal in an attempt to prevent burn-through.

LINK

Magyarul: A kérdésre visszatérve, hogy vajon logikus-e hogy a 6010-es pálca (mivel csak DC-n hegeszthető) jobban megfelel-e (szakítószilárság) kritikus helyzetekben mint pl. szállítócsövek hegesztésére a 6011-essel szemben: Meg kell jegyezni, hogy a DC+ (pálca pozitív) elterjedtebben használt. Ez jó varrathernyót eredményez magasabb behatolási mélységgel. DC- (pálca negatív) kisebb behatolást eredményez erősebb elektróda megolvasással. Ez utóbbi gyakran használatos vékony lemezek hegesztésére, hogy elkerüljék a lemez átégését.


FIGYELEM! Ez a szakasz csak a cellulóztartalmú (nátrium v. kálium) elektródára vonatkozik, az általánosan használt rutilos pálcáról NEM szól.
 A cellulóz pálcákkal csak azok hegesztenek, akik nap mint nap csöveket hegesztenek az iparban és csakran meg is röntgenezik a varratokat, hogy a certifikációt kiadhassa a gyártónak.

[000000000]

Bevonatos célszerü a forditot polaritás jobb a beolvadás a munkadarabb fellöl iv hömérséglet is nagyobb 4000c felet ...
inkább akor kerülik ha föld felé potenciás (földelt) a munkadarabb akkor egyenes polaritás használatos...
awinál talán oxidbonto hatása jobb dcnál ha forditot (alu hegesztésnél de ere meg ac forrás még jobb
awinál az egyenes a megszokot de az iv hömérséglet 5000 felet kezdödik..

[MoparMan]

code helyet quote a szó amit kerestél [#vigyor3]

[gk6nzg8h4]

Kiegészítés akik máshogy ismerik:
Fordított polaritás = Hegesztő elektróda pozitív pólus
Egyenes polaritás = Hegesztő elektróda negatív pólus

[gk6nzg8h4]

Korábbi hozzászólásban írtam a pálcás elektróda típusokat. Ezek a számok kódolva mindig ott vannak valahol a típuszám mellett, szóval abból fel lehet ismerni.

A pálcás után megismerkedtem elméletben majd gyakorlatban az
AFI (Argon fogyóelektródás ívhegesztés) vagy más szóval
MIG (Metal inert gas)
technikával.
 Ennél a technikánál egy előtoló mechanika adagolja folyamatosan a hozaganyagot (huzal) a pisztoly, majd a munkadarab felé, és ezen a huzalon egyben az ív is létrejön és leválik. A dobon a hegyeszendő munkadarabnak megfelelő fémhuzal van.
 A védőgáz lehet Argon (innen a magyar AFI név) vagy CO2 vagy ennek kombinációja.
 Az egyik spec-hegesztés könyvben olvastam, hogy speciális esetekben az argon mellett oxigén is van 10%-ban.

 A CO2 az nagyon jó alacsony széntartalmú acélok hegesztéséhez, és ára és tárolhatósága miatt verhetetlen.
 Mivel a fém szénnel dúsul, ezért a varrat másabb lesz, mint az alapfém, ezért bizonyos széntartalom felett már nem használják.

 Az Argon mint nemesgáz használatos pl. rozsdamentes acél vagy aluminuium hegesztéséhez.

 Én a CO2-t választottam, mert erre volt pénzem. És mert főleg szerkezeti acélt hegesztek otthon.

 0,8mm-es huzallal dolgozom. Ha az a cél, hogy a varratom behatoljon az anyagba és szilárd kötés létesüljön és a munkadab is vastag (értsd: nagyobb mint 3mm), akkor a pisztolyt a pozitív sarokra kötöm.
 Ha vékony fémet hegesztek, és csak be akarom fröcskölni a munkadarabot (külöben átégne a lemez) akkor a pisztolyt a negatív sarokra kötöm. De ez nem lesz szép.

[8irerv4i]

Hogyan fordítasz polaritást egy CO hegesztőgépen ? Fixre vannak bekötve a pólusok ,és nem is egyformák .
Ha vékony lemezt hegesztenél , először pontozni kell , majd sűríteni a pontokat , végül egybefüggő varrat keletkezhet .
Kasznis munkáknál pl. ez célravezető . A folyamatos hegesztés bütyköt kötne az anyagra .

[fn47xk7ei]

.. hát úgy , hogy felcseréled a munkakábelen ill. a test kábelen a polaritást .[#vigyor1]Az én gépemen is meg lehet cserélni a polaritást de akár némely kínai inverteres gépeknél is megtalálható opció vagy komolyabb ipari gépeken is ( Ergus ) .

[8irerv4i]

Mit jelent az hogy Speedglas 9100X ? Ez van a pajzsom "üvegén" . Magán a pajzson Speedglas 9100/100
Lehet tököm bököm magam olyan drága pajzsot kaptam ?[#nemtudom]

[8irerv4i]

Bent a gépben én is meg tudom cserélni a kábelokat

[fn47xk7ei]

Nem a gépben kell megcserélni hanem két dinsei "anyácskát" kel tenni az előlapra (+ és -) és egy 20 centis lógó végre szerelni dinsei "(apácskát) és a 20 centi másik végét kell kötni a centrál csatlakozó aljzatra. Így az a polaritás lessz a munkakábelen amely polaritásba csatlakoztatod az "apácska" dugóját értelemszerűen a maradék egy aljzatba pedig a test kábel csatlakozó dugója kerül .

[8irerv4i]

Ok !
Más . Vettem ma egy ponthegesztő trafót , 13x13 milis a szekunder kivezetése . Régi ,de nagyon masszív építésű , drága volt viszonylag de muszáj volt elhoznom .
Sok primer fokozata van 300 voltig . 1-2 Kw lehet .
Most a kazánom csücsül , szárad .
Sajna szerintem csak 1-3 vplt lesz a szekunder feszültsége .
Ja és ma volt 1 milis szélesebb fűrészlap is , de azt hagytam .

[fn47xk7ei]

Mi pénzért vetted a ponthegesztőt - már ha nem titok ?