Hegesztés, forrasztás

[8irerv4i]

Azért ez így nem egészen igaz . Már a nyolvanas években láttam hasonló hegesztőgépet asztalos üzemben szerintem , mint amivel most hegesztik a fém lapokat .
Faiparban elterjedt a forrasztás ,az igaz .
Oka lehet annak hogy a fém lapokat csak hegesztik .
Talán ír is erről valaki ...[#nemtudom]

[x4dvn6dne]

[#eljen]

[x4dvn6dne]

sorminta

[fn47xk7ei]

Azért ha megforrasztanád a fémipari fűrészlapot úgy is elmenne jó pár üzemórát . Viszont jóval keményebb ötvözet a fémipari hordozó szalag így ott alacsonyabb hőmérsékleten kell hőkezelni ill. feszültségmentesíteni a lapot hegesztés után . Jobb helyeken még próbakeménység mérést is végeznek a hegesztési varraton ill annak közvetlen környezetében és hasonló értéket kell mérni mint a lap többi részén . De persze más teszteket is végeznek szúrópróba szerűen .A forrasztáshoz  olcsó eszköz kell és akár gazdaságosnak is mondható  de a hegesztéshez a gép 300 E-től indul és határ a csillagos ég . De kell is mert rengeteg fajta fűrészlap létezik és nagyon komoly méter árakkal így ezért elvárható a lehető legjobb minőségű végtelenítés .

[6x0ud2xg]

Belepofázok pedig ebben a témában Csikarc a fekete öves ..
Én köszörültettem a bronz pofákat az ipari hegesztőgéphez ahol hegesztette a ( fémipari ) lapokat .  Ugyanakkor ismerem a forrasztási eljárásokat is . Miskolc legnagyobb faipari cége ( Ládi ) a kovácsforrasztást  preferálta anno  Vagyis kovácstűzben felhevítették a pofákat és bórax  folyatással sárgarézzel forrasztottak  a szalagot
Az eljárás hasonló a ( talán ) Kátisz féle elektromos hevítésű forrasztógép eljárásához.
Szerintem a  különbség az hogy a fémipari szalagokat extrém módon megfeszítjük és kicsiny hajlítási sugáron járatjuk
 A faipariak sokkal lazábbak és nagyobb a hajlítási sugár

Ergó a fémiparinál erősebb végtelenítés kell vagyis tompahegesztés ( visszamunkálva ,utóhőkezelve )

[fn47xk7ei]

Volt is a köszörüléssel egy kis ideig problémám - nem értettem miért nem lehet használt újraköszörült pofákkal olyan minőségben hegeszteni mint az újakkal . Egy idő után rájöttem - a kulcsszó a "demagnetizálás" . [#eljen]Ugyanis a sárgaréz pofákat csak együtt lehetett köszörülni az acél szorító párjával a síkköszörű mágnesasztalán . A pofák közzé pedig gyakrabban került fém szennyeződés úgy pedig nem lehet hegeszteni jó minőségben . Aztán eszembe jutott és leellenőriztem a pofák mágnesességét [#heureka][#heureka][#heureka]és lőn világosság . Azután már természetes volt az acél pofák demagnetizálása síkköszörülés után . Csak érdekességként írtam le a történetet mert néha triviális problémák is okozhatnak az embernek fejfájást .

[t5jvxzhgc]

Jól emlékszel a gyártóra.[#wave]

      

[xw705sph]

Nem vagyok nagy bevont elektroda szakember, de ahogy emlitettek, az aramot talan en is egy picit lejjebb vinnem es a sebesseget is. Ahogy nezem 100-200A kozott idealis. Viszont ami szerintem lenyegesebb, en nem latom, hogy koszorulve lettek volna a hegesztendo feluletek es foleg a testpont. Ha 10mm vastag, ott mar lehet, hogy le is tortem volna egy kicsit.

[8irerv4i]

Elő volt készítve . "V" varrat hátulról először 2,5 essel gyökölve . Szeretek nagyobb árammal hegeszteni , nem félek hogy kilukad
lV 10 es anyag , azt már nem illik tompán illeszteni .
Az első varrat a mellette lévő zártszelvény miatt lassabb volt a szélén ,ott azért púposabb . Azért kellett csak a felére fedővarrat . A test ,tényleg csak részlegesen volt tisztítva , de volt .

[p75e6i8vg]

Nemrég cseréltem gázterelőt a CO/MIG hegesztőmön.
Az előző már elég cakkos volt, most egy kisebb szájméretű új került fel helyette. Ezzel mintha szebb lenne a varrat, de könnyebben is koszolódik a gázterelő és az áramtadó közti leszűkült rés a visszafröcsögéstől.

Kérdésem az lenne, hogy CO-nál mi alapján kell adott szájnyílású gázterelőt választani, illteve mit befolyásol a nyílás mérete?
Gondolom a védőgáz felhőt, de incs itt akkora áramlás szerintem, hogy jelentősen megváltoztassa az alakját [#nemtudom]

[8irerv4i]

Még egy pár kép a bénázásomról, meg drótkeféztem az előző hegesztést, és van egy kép az anyag előkészítéséről is.
Na azért megfogadtam a tanácsokat is, a mostani fedővarrathoz visszavettem kb 15 Ampert.
És tettem fel egy új szemüveget, és ahogy Csikarc is mondta, nem mostanában hegesztettem ilyesmit. De nem zavargok többször a bénázásommal, ez ügyben.

        

[gk6nzg8h4]

Korábban írta jani300, hogy nem tudja mit jelent a OK 46.16 7014 végén a szám.
 A 7014 egy amerikai (AWS) számozási rendszer. Az első kétjegyű szám a szakítószilárdságot adja angolszász mértékegységben szorozva 1000-rel(psi).
 Az utolsó előtti szám azt jelenti hogy milyen pozíciókban használatos
1 - midegyikben
2 - csak függőleges és vízszintes

Az utolsó szám az elektróda típusát jelenti, és ezzel azt is hogy AC/DC+ vagy DC- pólusokról hegeszthető.

Szám    Bevonat    -> Polaritás
0    Magas cellulóz tartalmú nátrium    DC+
1    Magas cellulóz tartalmú kálium    AC, DC+ or DC-
2    Magas titán tartalmú nátrium    AC, DC-
3    Magas titán tartalmú kálium    AC, DC+
4    Vaspor és titán    AC, DC+ or DC-
5    Alacsony hidrogén tartalmú nátrium    DC+
6    Alacsony hidrogén tartalmú kálium    AC, DC+
7    Magas vas-oxid és vaspor    AC, DC+ or DC-
8    Alacsony hidrogén tartalmú kálium és vaspor   AC, DC+ or DC-

[gk6nzg8h4]

Én a böhlertől vásároltam ívhegesztő pálcákat (mert ez tetszett meg). Alacsony széntartalmú acélt szerettem volna hegeszteni, és a következő tapasztalatokat gyűjtöttem:

 E6010 és E6011 Cellulóz bevonatú, és úgynevezett "Fast freeze" (szabad ford: gyorsan szilárduló) pálca, amelynek íve magát és a munkadarabot igen magas hőmérsékletűre felhevíti. Ez tökéletes nagyobb csövek (szállítócsövek) összehegesztésére, azon belül a fűzésre (odacsípés) és gyökölésre (első varratréteg). Nagyon jól feltölti az illesztési üregeket is.
 A probléma az vele, hogy nem minden hegesztőgép jó hozzá, ugyanis a rutilos és bázikus pálcákhoz képest kb 10-15V-tal nagyobb üresjárati és hegesztőfeszültség kell neki. Az enyém például nem ilyen, és ez akkor derült ki, amikor hegeszteni akartam, és mindig kialudt az ív. Aztán újragyújtottam, és ismét kialudt. Az áramot hiába tekertem, csak jobban fröcskölt, bár folyamatosabb lett a dolog. Aztán később olvastam, hogy a Cellulóz bevonat az oka. Erre volna külön másik gép újabb 100E Ft-ért.
 Európában a Böhlertől lehet pl. venni FOX CEL és CEL+ néven. Ez pálca érzékeny a nedvességre, érdemes zárt dobozban tartani.
 Összetételét tekintve szerkezeti acélhoz való, semmilyen különleges ötvöző nincs benne.
 Annak ellenére, hogy nem tudok vele dolgozni fűzésre (odacsípés) nagyon jó, mert azonnal átforrósítja a hegesztendő anyagot, és jól tart. Ilyenkor a pálcát a negatív pólusról kapcsolom (ekkor ugyanis a pálca forróbb mint az alapanyag, így nem lyukaszt át vékonyabb (3-4mm) acélokat.

 Az E7018-as egy úgynevezett "filler" (szabad ford: (fel)töltő). Bázikus bevonatú pálca, amit a pozitív pólusra kell kapcsolni.
 Nem könnyű vele hegeszteni, de ha az ember odafigyel, akkor a varrat tökéletesen zárvány és idegen anyag mentes lehet. Ezt ajánlják második, harmadik stb. rétegnek. Ha hegesztés után röntgenvizsgálat van, akkor ezt ajánlják.
 Összetétele szintén semmi különleges, kis szén ötvözőn kívül semmi más, tehát szintén csak szerkezeti acélhoz van kitalálva.
 A Böhler FOX EV 50 és EV 55 egyenértékű.
 Az ASAB-nál pedig OK 4800.

 Létezik még az E6013-os. Ez rutilpálca. A rutilpálca fantasztikus előnye, hogy nagyon könnyű vele hegeszteni, úgy szokás mondani, hogy még egy kezdő is képes vele látszólagosan jó varratot készíteni.
 Sajnos azonban, ha az ember szétvágja a varratot, láthatóvá válnak a könnyen kialakuló pici zárványbuborékok, amik aztán később repedéshez járulhatnak hozzá.

[000000000]

Esab mesze elmarad a Böhler FOX al szemben még az olcso felhasználsi körben is!
Ezt az érvet énis alátámasztom....
ki kell probálni Böhler FOX termékeket nem lesz csalodás aki esab haznált hasonlo árkategoriábban is![#taps]

[wvs6cpz09]

Biztos vagy benne, hogy a negatív pólusra kapcsolt pálca forróbb mint az alapanyag?

Én ezt fordítva tanultam. A negatív elektródából kilépő elektronok erősen felhevítik a munkadarabot. Nagyobb az anódfolt mélyebb a varrat...