Mechanikai ötletek

[keri]

Ja mellesleg ha lassan is, de haladok a gépemmel. Az Y hidat raktam rá az X tengelyekre. Frankon beállítottam párhuzamosra. 0,02mm-es tolómérővel nem tudtam kimérni a párhuzamostól való eltérést és a híd is ugyan olyan simán mozog mint rögzítés előtt.
 
Ha még nem mondtam volna 80*80-as alu zártszelvényből van és irtó masszívnak érzem. Kézzel nem sikerült mérhető torzulást okoznom a gépen, igaz nincs mérő órám. Holnap viszont veszek egyet mert sokkal egyszerűbb az élet vele.
 
Jó minőségű derékszög tényleg csak 20ezerért van? Most csak az anyag derékszögességét felhasználva állítottam be, majd még ahhoz képest trimmeltem hogy a mechanika ne szoruljon, szóval nem olyan tökéletes szerintem a derékszögesség, pedig azért az nem ártana ha nem rombuszokat marna négyzet helyett

[sasi]

Kísérlet: 10-es köracélt bereszelek átmérő 6-os reszelővel 3 mm mélyen, egy másik helyen háromszög alakú reszelővel, ugyan olyan mélységig. Ugye a kérdést már föl sem kell tennem, hol törik el kisebb erő hatására, azaz a tervezés során, egyik fő ellenségünk a feszültséggyűjtő pont, pontok, illetve azok kerülése. Kör alakú kivágásnál a feszültség egyenletesen oszlik el a felületen, talán tovább nem is kel ragoznom…  
A rezonanciákról: alak és tömegfüggő, a purhab szerintem csak arra jó, hogy a pók nem tud átmenni a tartó másik oldalára, jól kitoltunk vele, úgy kell neki, ha nem volt annyi esze, hogy kívül közlekedjen!

[8bbxs0sh7]

Hi! Valakinek nincs ötlete hogy lehetne megoldani a pozicionált főorsós hajtást? "c" tengelyre gondolok. Hogyan tudnám megoldani,hogy fokban vezéreljem az elfordulását a főorsómnak? szervomotorral hajtatnám a tokmányt?
Vagy?

[ra8nsmk6w]

Sajnos nincs "vagy". Ha jól értem a problémád.Szervómotor kell annak minden tartozékával ecoder, vezérlő. tápegység.

[keri]

Gyakorlatilag igen, szervó hajtás kell rá.
Vagyis egy egyenáramu motor, és enkoder + vezérlő.

[Szalai György]

Sajnos nem tudhatom ki írására reagáltál, hiszen mellőzted a válasz gombot.
Örülök, hogy nem tetted fel azt a kérdést, mert minden tiszteletem ellenére úgy érzem, a hasonlatod kissé sánta. Amit írtál a kör és háromszög reszelő esetéről az teljesen helyénvaló.
A te esetedben (bereszelt köracél) a belső éllel szemben nincsen áthidaló szakasz, (elreszelted) így a belső él valóban feszültséggyűjtő. Ekkor tényleg fontos, hogy a belső alak sarkos vagy íves.
 
Az én rajzomon viszont, (és a hidaknál is) csupa áthidalóval „söntölt” belső él látható, ami már nem feszültséggyűjtő pont. Hiszen az ott ébredő mechanikai feszültséget áthidalja, „kisöntöli” a belső éllel szemközti áthidaló szakasz. Ettől merev a zárt háromszög, mindaddig, míg a söntszakasz meg nem szakad. Akkor lavinaszerű a törési folyamat. Ez a rácsos tartók nagy hátránya. Előnyük viszont a tömör anyaghoz viszonyítva alig kevesebb terhelhetőség és a nagyon jelentős tömegcsökkenés.

[ra8nsmk6w]

Megkérdezhetem, hogy mekkora gépről vah szó?

[8bbxs0sh7]

Kb 1.5 Kw.  
http://www.vatera.hu/ean_1500_egyetemes_eszterga_149383834.html Ennél kicsit kisebb, vagy max ekkora, ez csak illusztráció. Szeretnék venni egy leélt esztergát, hogy építsek belőle valami használhatót. Első tervem a főorsó átalakítás. Pozicionálhatóra és gyors tokmányosra akarom majd átépíteni. Csak még ezekhez ötletek  sincsenek. Gyors tokmányhoz láttam már tengelyt meg szórító rendszert. Csak az a kérdés hogy építem össze a szervót meg a gyors tokmányt.A köv meg a vezérlés... De azért van a fórum hogy gondolkodjunk :-) Ha meglesz a gép úgy is teszek fel róla képet!

[8bbxs0sh7]

http://www.vatera.hu/femipari_eszterga_kiegeszitoivel_149256473.html
Ezzel szemezek, csak messze van.

[sasi]

Úgy látszik, felületesen olvasok, a rácsos tartó rajzodat nem is láttam, így most magyarázkodhatok…
 
Azt gondoltam, a beszéd tárgya egy tömör híd könnyítésének módja (#5010), arra írtam a példát, habár talán szemléletesebb lenne a hajók, repülőgépek ablakainak mai, és kezdeti alakjukat összehasonlítani.
 
Alumínium ragasztásához nekem az Epokitt  vált be, valamikor műszerdobozokat készítettem így, de azóta megismertem a popszegecset…

[3k74cecek]

"A rezonanciákról: alak és tömegfüggő, a purhab szerintem csak arra jó, hogy..."
 
Kiegészíteném a mondat elejét a csillapítással.
A purhab pontosan erre jó. Nem állítom, hogy a legjobb, de semminél biztosan sokkal jobb.
Szóval nem csak a pókkal tolunk ki ha kitöltjük a zártszelvényt vele.
Arra viszont számítani kell, hogy ez a kis frekvenciás rezgéseket nem fogja jól csillapítani, inkább  a nagyfrekvenciásakra lesz hatásos. Tehát csilingelni nem fog a tartó.

[sasi]

Néhány éve én is úgy gondoltam, hogy ha nem is jelentősen, de a befektetett munka és pénz arányában csökkenti a rezgés, de tévedtem.
50x50x4-es zártszelvénnyel kísérleteztem, jól halható eredménye csak a folyami homoknak volt, betonnal nem próbáltam. Zajkeltőnek léptető motort használtam Profi1 vezérlővel. A Pur-habot inkább meghagyom arra, amire való, hőszigetelő réskitöltő.

[000000000]

A PUR hab is csillapít valamelyest...
 
De helyette a rücsi-nek nevezett alvázvédő anyagok sokkal jóbbak rezgés csillapításra...
 
Két kategória van az átfesthető
Ez PUR vagy műgumi alapú.
pl. jól csillapít ezek közül a  
HB Body 950
Novomix Gravit 600
 
Eleve audio célokra készül ezért drága...
ES-500 Entdröhnspray
 
---------------
A másik csapat a nem átfesthető, ez bitumen alapú.
 
 
----------------
Ezek az anyagok cirka ~1 cm vastagon már egész jó a hatásuak... A bitumen alapú nehezebb, tehát hatásosabb, de azt csak olyan helyre ahol nem érsz hozzá később ill. ahol a melegtől (~50-55 fok fölött) nem folyik ki/meg (azaz a zártszelvény belsejébe...)
 
Az anyagok kaphatók spray verzióban is cirka 1200 Ft/félliter áron ill. dobozosban jóval olcsóbban....
 
Ha teljes kitöltés akarnék, asszem akkor is
azt csinálnám, hogy meleg bitumenben elkevernék annyi durva homokot amenyit csak bevesz és ezzel önteném tele a zártszelvényt.

[Szalai György]

Rezgések. Kártékonyak, kellemetlenek.
Próbálok csillapíthatóság szempontjából szétválasztani két dolgot.
 
Az egyik a marószerszám által megmunkálás közben keltett, a Z mechanizmuson keresztül az Y hídra ható, főleg X-Y irányú rezgés csillapítása.
 
A másik a fenti rezgésnek az Y hídról, az előtoló orsókon és csapágyaikon, a gépalapra terjedő hatása, amit már a gépalapon (alapkereten) kell csillapítani.
 
A szerszám által keltett rezgés alapfrekvenciája a vágóélek számától és a fordulatszámtól függ.
Alsó határnak talán vehető hat élű szerszám 200 n/min fordulaton = 20Hz
Felső határ lehet egy élű szerszám 90 000 n/min fordulaton = 1500Hz
Ez épp a hangfrekvenciás sáv alsó és középső része. Az emberi fül érzékenységi maximuma meg pont 1kHz környékére esik.
 
A szerszámon kialakuló rezgés amplitúdója, az egy élre jutó előtolástól függ.
Tehát magasabb fordulatszám és kisebb előtolás, kisebb rezgés amplitúdót, de ugyan akkora anyagleválasztást eredményez.
 
(A léptetőmotorok nem mikrolépéses hajtásából eredő rezgésekkel nem gondolok, mert azt szerintem elektronikusan kell megszüntetni.)
 
A száraz, nagyszemcsés folyamihomok és a kvarchomok rezonanciacsökkentő hatása éppen abban rejlik, hogy rezgés közben a homokszemcsék egymással súrlódva felemésztik (súrlódási hővé alakítják) a rezgés energiáját. Ez jól hat az első esetben, az Y hídba építve. Szerintem felesleges vele dugig kitömni a zártszelvényt teljes hosszában, mert akkor ott is tömegnövekedést okoz, ahol a rezgés minimális. Inkább oda célszerű elhelyezni ahol a rezgés amplitúdója (kilengése) a legnagyobb. Ez egy vízszintes áthidaló esetében valószínűleg a két alátámasztási pont közötti távolság felénél van. Oda érdemes lehet kb. 1/4 hossznyi üreget kialakítani és 2-3cm magasan homokot tölteni bele. Ha nincs külön rekesz a homoknak, akkor a rezgés hatására oda vándorol ahol nyugalmat talál, tehát ahol a legkisebb szükség van rá.
Ha a homok meg van kötve, akár bitumenban akár cementhabarcsban, akkor a szemek nem tudnak egymáshoz képest elmozdulni, nem is emésztik fel a rezgést, de a tömeget növelik.
Így feleslegesen.
 
A bitumen hatásmechanizmusa kicsit más. Mint nagyon sűrű folyadék, csak a nagyon alacsony frekvenciájú rezgéseket vezeti jól. Már a mélyhang tartományba esőeket is csak alig vezeti. (jól szigeteli) Tehát nem éppen a rezgés keletkezési helyén történő csillapításra, inkább a rezgés egyik tárgyról másikra való terjedésének megakadályozására való.
Két kemény között egy puha elv. Erre a PUR hab is alkalmas. Ezt én nem tudom jól hasznosítani egy marógép szerkezetében, mert a hajtásláncba nem építhetek képlékeny elemeket.
 
Az energia megmaradás törvénye alapján, kis tömeg rezgése nagy kilengéssel ugyan akkora energiát képvisel, mint nagy tömeg rezgetése kicsi kilengéssel. (Azonos frekvencián.) Ez szerint a gépalap tömegének növelése, (telebetonozása) csökkenti a gépalap rezgésének amplitúdóját. De ha a rezgéskeletkezés helyéhez közel nem csillapítok, (az Y hídon) akkor az erősen igénybe veszi egészen a gépalapig a teljes előtoló mechanizmust, mielőtt átadódik a gépalapra. Trapézorsók és műanyag anyák esetén nem okoz károsodást, mert a műanyag anyák rugalmassága hatásosan akadályozza a rezgés továbbterjedését. Nagy baj van viszont precíziós golyós előtolás esetén. Az előfeszített golyósorsó-anya nem nagyon csillapítja a rezgéseket, jó hatásfokkal tovább adja. Közben pedig az anya golyó és orsó felülete fárad, kopik. Hamar oda a pontosság.
 
Úgy látom aggaszt ez mást is.

[000000000]

Az alvázvédőzés ill. a bitumenes homok szerintem azzal gátol, hogy elhangolja  
a vasakat a súlyával és rúgóállandójával
a gerjesztő rezgés tartományából...azaz nem lesz rezonancia képes...meredeken csillapit.
 
A cementbe és a bitumenbe zárt homok esete sem azonos, szerintem...mivel a bitumen "folyadék"...