Segítség, béna vagyok!

[Szedlay Pál]

Egyenes vonalban egyenletes sebességgel kellene mozgassak egy tárgyat 30mm hosszon.
Mai tudomásom szerint ezt valamilyen golyósorsóval vagy linearis szervóval esetleg linearis stepper motorral tudom megoldani. Mindegy a sebesség, a lényeg, hogy pontosan egyenletes sebességű mozgás legyen.
Esetleg valakinek egy egyszerű és olcsó megoldása van erre akkor kérem mondja el.
Kicsi a tömeg, a mozgatáshoz elég 0,1N erő vagy még az is sok

[a9iua0hi5]

Nekem az volt a tapasztalatom a lineáris léptető motorokkal, hogy bármilyen mikrolépést állítottam is picit "rángatott". Igaz ez volt kb. 15 éve amikor optikai kísérletekhez kellett ugyanígy finoman mozgatni valamit. A vége precíz golyósorsó és szervó hajtás lett az nagyon finom és nagyon egyenletes redményt adott. Hogy a mai lin. léptetők mit tudnak nem tudom, nem teszteltem.

[szucst]

Szervusz,

Preciziós párosított csapágyakat nem lehet keverni.

Illetve lehet csak az élettartam nagyon lerövidül!

Pl FAG katalógusban egész jól elmesélik mi miért van

Fortunát csapágyazol?

Üdv :Tamás

[Szalai György]

Szerintem igen. A terhelhetősége viszont meg fog változni, mert O-ban nagyobb a támaszköz.
Nagyobb támaszköz az kedvezőbb terhelés felvételt, de kedvezőtlenebb szögbeállás kompenzálást ad.
A párba válogatott csapágynak, az egyenlőhöz közeli erőfelvétel miatt csak tandem elrendezés esetén látom szükségét.

[Szalai György]

Állandó sebességű szervó az olyan, mint a feleségmentes nászút.
Jó, jó. . . Csak elvész a lényege. (Szervó lényege a dinamikus mozgás.)
Én azt gondolom, hogy sajnos nincs is olyan, hogy egyenletes sebesség.
Olyan van, hogy majdnem egyenletes sebesség elfogadható hibával.
Az olajos előtolás szabályozókra gondolok. Mechanikailag egymás mellé kötött pneumatikus és hidraulikus munkahenger. A pneumatikus henger egy pufferolt, tehát közel állandó nyomással tol. A hidraulikus henger pedig fékezi a tolás sebességét, mert beállított és állandó keresztmetszetű fojtószelepen keresztül keringteti az olajat.
Itt nem nagyon van mitől ingadozni a sebességnek.

[Szalai György]

Kicsi erőkre és út hosszokra esetleg el tudok képzelni, (átlag feletti fantáziával) egy konstans áramú generátor elektronikáról működtetett lineáris DC szervó motort, (mozgó vasmagos vagy mágnesmagos tekercs) mint állandó tolóerejű egységet, pneumatikus munkahenger helyett.

[remrendes]

Nekem egy AC motor jutott eszembe frekivaltoval.

[jani300]

Olvasgatom a hozzászólásokat .
Egy a szükségesnél lényegesebb nagyobb teljesítményű asszinkron motorra gondolok , komolyabb mechanikus áttétellel .
Az indulási-leállási egységugrások miatt esetleg mechanikus kuplunggal kapcsolva a hajtást .
Mint régi nagyobb esztergák , állandóan forgó főmotorral .
Persze ebben nincsen elektronika , ezért manapság alapból elvetendő gondolat

[remrendes]

Nem tudom, viszont nem gondolom, hogy a halozati ellatas eleg stabil, ezert tennek be frekivaltot. Azzal meg lehetett oldani, hogy egy tengelyt 2 oldalrol tudjak meghajtani ket kulonbozo motorral, szoval ugy gondolnam, hogy az eleg pontos.

[jani300]

Csak egy ötlet volt .
A motor forgórésze maga egy állandó fordulatú lendtömeg .
Pillanatnyi változásokat áthidal .

[Szedlay Pál]

Igen azt szeretném kicserélni, de ezek a csapágyak nagyon drágák, és most lenne olcsóbban csak másképp van párosítva.


Ezt olvastam róla:

Az egysorú ferde hatásvonalú golyóscsapágy (421/b ábra) mindkét gördülőpályája aszimmetrikus kialakítású, és a gyűrűk homlokfelületeinek szélessége a két oldalon különböző. Hatásszögük 15...40°, de legelterjedtebben a 40°-os hatásszögű csapágyat használják. A csapágy nem szedhető szét.

Mind a vállcsapágy, mind az egysorú, ferde hatásvonalú golyóscsapágy csak egy irányba ható axiális erő felvételére alkalmas, ezért gondoskodni kell a tengely másik irányú axiális megtámasztásáról is, célszerűen egy másik ferde hatásvonalú csapágy beépítésével.

Egysorú, ferde hatásvonalú csapágyak beépítése esetén a csapágyakra ható radiális erőkből járulékos axiális terhelések keletkeznek. Ilyen esetekben az egyik csapágy radiális terheléséből származó járulékos axiális erőt a másik csapágy veszi fel, és megfordítva. A csapágyak méretezésekor ezeket a járulékos axiális terheléseket is figyelembe kell venni.

A ferde hatásvonalú golyóscsapágyak gyűrűszélesség-tűrései lehetővé teszik ezen csapágyak tetszőleges párosítású, egymás melletti beépítését (422. ábra). Az O-elrendezésnél a hatásvonalak a csapágy tengelyét két, egymástól távol eső pontban (az ún. hatáspontban) metszik. A csapágyazás merev (szögelfordulást nem enged meg), és mindkét irányba ható axiális erő mellett nyomatékkal is terhelhető. Az X-elrendezés esetén a hatáspontok közelebb vannak egymáshoz. A csapágyazás kevésbé merev, mint az O-elrendezésnél, és nyomaték felvételére nem alkalmas. A tandem-elrendezésű csapágypár hatásvonalai párhuzamosak egymással, és csak egy irányba ható axiális erővel terhelhető. Az axiális erő egyenletesen oszlik meg a két csapágyon.

Ezért félek X elrendezésbe berakni O helyett.

[Szedlay Pál]

Nagyon köszönöm Gyuri!

Akkor megveszem és nyugodtan berakom O elrendezésbe az X-nek párosítottat.

[Vetesi75]

"A ferde hatásvonalú golyóscsapágyak gyűrűszélesség-tűrései lehetővé teszik ezen csapágyak tetszőleges párosítású, egymás melletti beépítését "
Szerintem a fenti kijelentés csak a feltétel nélkül párosíthatóakra igaz. Írod hogy esetedben az X elrendezés a feltétel. Lehet, hogy O elrendezésnél hézag probléma fog fellépni.
O.K. , P0 osztálynál én is teszek rá magasról, de azért egy P4-es párnál már elvárások is vannak.

[3vv2btrhv]

Ezt keresem , csak üres változatban , Magyar forgalmazót .https://www.neosil.hu/termek/araldite-2021c-50ml-xd4661-ab

  

[Arany János]

Sziasztok!
Tanácsot-véleményt szeretnék kérni!
Ha minden egyéb adott, akkor:

Ezt a megoldást

Vagy ezt a megoldást


választanátok?