Fémöntés házilag

[000000000]

Sziasztok
 
Megépítettem a Vbodi féle hevítőt, annyi módosítással, hogy a a nagy FET nél 2 db 250V 140A est használtam /ez volt itthon..Majd az irf610 est is le akarom  cserélni 250V osra csak még nem tudom milyenre..
Annyi lenne a kérdésem , hogy bekapcsolásnál a segédtáp rész kell elsőnek bekapcsolni ,vagy a fojtók + tekercs áramkörét?

[000000000]

A segédtápot kell elsőnek bekapcsolni.

[PSoft]

 
Hogy is volt ez az indukciós, a ླྀ-as, ྂ-es években?
Még, az elektroncsövek fénykorában?
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/PSoft/Indukci%F3s_kemence/p0001.png" TARGET=_fnew>A forrás.
 
És, a leírás/kapcsolás.
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/PSoft/Indukci%F3s_kemence/p0234.png" border=0>
http://cnctar.hobbycnc.hu/PSoft/Indukci%F3s_kemence/p0236.png" border=0>
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/PSoft/Indukci%F3s_kemence/p0235.png" border=0>
 

[Szalai György]

Most meg vannak szilícium-karbid J Fet-ek és egyszerűsödik ez is.
Ha CLD diódának használom, akkor a diódalézer konstansáram generátor is egyszerűsödhet, meg a Led meghajtás is.

[000000000]

Ezt ismerem , már kérdeztem is hogy mikor jó a nagyfrekvenciás meg mikor a középfrekvenciás kemence. Ma sem lenne korszerűtlen a kapcsolás olcsón megépíthető, a HAM bazárban 6L6 cső 5500Ft, vagy egy pár 807 10000Ft, de szerintem GU50 nel is megépíthető az csak 1990Ft. Persze ez a kapcsolás nem igazán jó mert nem kristályvezérelt így nem tartja az előírt 27,12MHz ipari frekvenciát. Régi RT újságban van  nagyfrekvenciás csöves szintén 27.12MHz  fólia hegesztő kapcsolás nem tudom használnak még olyent valahol?

[Szalai György]

A nagyfrekvenciás áramok kiszorulnak a vezető külső felületére. Minél magasabb a frekvencia, annál kisebb a behatolási mélység és így a hatásos vezető keresztmetszet is csökken, amiben az örvényáramok kialakulhatnak.
Ha az örvényáram által bejárt vezető keresztmetszet kicsi, akkor a munkadarabban indukált pici feszültség nem tud kellően nagy áramot áthajtani ahhoz, hogy egy nagyobb anyagmennyiséget az olvadáspont feletti hőmérsékletre felmelegítsen.
Pici feszültség x pici áram = pici fűtő teljesítmény.
De ahhoz elég, hogy megolvasszon egy pici anyagot, vagy gyorsan felmelegítse a nagyobb munkadarab külső felületét.
 
Alacsonyabb frekvencián a nagy behatolási mélység miatt nagy a hatásos vezető keresztmetszet.
Az indukált feszültség a nagy hatásos keresztmetszeten nagy áramot képes áthajtani, ami nagy fűtőteljesítményt jelent.
 
A nagyfrekvenciák kicsi alkatrészek olvasztásához, vagy nagyobb darabok felületi melegítéséhez használhatóak.
Az alacsonyabb frekvenciákon nagyobb anyagok olvaszthatóak.
 
400kHz környékén kb. 1mm, 2500kHz-en már csak kb. 0,4mm a behatolási mélység.
5mm behatolási mélységet 10-15kHz frekvencián szokták elérni acélban.
 
Acélban 770C fok (Curie-hőmérséklet) alatt még más a helyzet, mert nem csak az örvényáramú (Joule) veszteség dolgozik, hanem az átmágnesezési (hiszterézis) veszteség is fűt.
Innentől az acél már nem mutat ferromágneses tulajdonságot, és minden munka az örvényáramokra marad.

[wm94bppdn]

Eszemben sincs a döglött oroszlánba belerúgni, de vajha Szabó Tibor, T45 akár egyszer is így magyarázott volna, milyen megbecsült tagja lenne ma is ennek a fórumnak...

[000000000]

Elektromos ívkemence házilag:
https://www.youtube.com/watch?v=VTzKIs19eZE" TARGET=_fnew>Ívkemence

[000000000]

Szia
 
Megkérdezhetem , hogy miért ? És mi lenne ha nem így tennénk?

[ANTAL GÁBOR]

A feteket  legtöbbször kapcsolóüzemben használjuk . Ahhoz hogy ez létrejöjjön a fetre jellemző un threshold feszültségnél nagyobb feszültséget kell kapcsolni a gate re . Ennek hatására fog folyni az áram és drain  source között kis ellenállás mérhető ( RDSon ). A fet disszipációja P=Inégyzet * RDSon . Ez a threshold feszültség fölött  kicsi , nincs baj. Ha elöbb kapcsolod a főkört és utána a vezérlést akkor amikor a vezérlés " feléled" akkor a threshold környéki kivezérléssel már fog áram folyni  a feten de az RDSon még nagy lesz . Pesszimisztikusan az Inégyzet *RDSon nagyobb lesz mint a megengedhető disszipáció és a fet tönkremegy. Valójában a nagy RDSon miatt a tápfesz nagy része   a fetre jut és a terhelésen alig esik feszültség melyek eredményeképp  egy kisebb áram is veszélyes disszipációt okoz .  Vannak olyan fet ( IGBT ) driverek amelyekbe beleintegrálnak egy un under voltage lockout áramkört amelyek  feltiltják a drivert egy bizonyos  fesz alatt . ( pl 13.5 V alatt nem működik a driver )  Az elektronika rovatban tegnap pont azt kérdeztem hogy miért nem használtunk anno a bipolárisoknál hasonló védelmet . Még nem kaptam választ ... A fet tönkremenetele is elég rejtélyes de lehet a gyártás strukturájával is összefüggésben van ( amikor tönkremegy akkor fizikailag nem különösebben meleg és mégis meghal . Én arra gyanakszom hogy egy teljesítményfet az valójában sok kis fetből készül és valószínű hogy a kicsikből ha meghal egy akkor vége az egésznek .     Ha valaki tud valami más magyarázatot akkor azt én is szívesen veszem ...

[000000000]

Így igaz. Vannak olyan FET IC-k amit 8V küszöbfeszültségnél old le, de ma már az IGBT-k olcsóbbak lettek így népszerűbbek, azok nyitófeszültsége 10V felett van, a tönkremenetel akkor szokott lenni pl amikor teljes terhelés alatt elmegy a tápfeszültség, pl. inverteres hegesztő lecsapja az automatát.

[ANTAL GÁBOR]

letiltják a drivert

[vjanos]

Eeez baró

[wm94bppdn]

Egyrészt valóban igaz az, hogy a teljesítmény mosfetek sok kisebb fetből állnak. Valószínűleg abban is igazad van, hogy egy tönkremenetele is az egész eszközt használhatatlanná teszi.  
A mechanizmus lényege a Cdg kapacitás. Ugyan jóval kisebb, mint a Cgs kapacitás, de ha a kapcsolandó  feszültség elég nagy, akkor a felépülésekor (bekapcsoláskor), ha a gate meghajtás nem eléggé kis impedanciás, a kapacitív osztó által leosztott feszültség is tönkreteszi a fetet. Vagy átüti a gate-et, vagy lineáris módba vezérli a csatornát, amitől a fet elmelegszik. Ez lehet olyan, hogy helyi forró pontok képződnek, és tönkremennek, mielőtt még az egész tok fölhevülne.  
A bipoláris tranzisztor bázisa nem fog átütni, mert a bázis-emitter dióda a nyitófeszültsége fölött nagyon kis impedanciájú, ugyanezért a Ccb kapacitás nem tud számottevő bázisáramot létrehozni, tehát a vezérlés nélküli tranzisztort a hőmegfutás se fenyegeti.  

[Szalai György]

Akkor (ha jól értem) a segédtáp ágba kell egy nagy kapacitás, hogy teljes hálózat-kimaradás esetén később essen le a segédtáp feszültsége, mint a főtápé.
Induláskor pedig a teljes segédtápfeszültség megléte kell, hogy engedélyezze a főtáp bekapcsolását.