Fémöntés házilag

[svejk]

Alapjában véve jó csak szűkszavú, 4-est kapsz

[svejk]

Te meg fiam legalább utánanéztél, így 3-as, de ha saját szavaiddal elmondtad volna megért volna egy 5-öst

[svejk]

Én is csak annyit írtam volna hogy  amennyi a kondira rá van írva annyi meddő teljesítményt tud kompenzálni az adott hálózaton.

[2vkx6unz]

Na ez mer egy kettes lenne [#nevetes1]

[x4rhew5r3]

"ami azt jelenti, hogy a villamos szolgáltató a keletkező meddő energiát a fogyasztókra terheli".
Hát ez jó:(
Kollektív büntetés, mert ha én javítom a cos(fi)-t, de a szomszéd nem, akkor az övéből is vállalok terhet. Nem beszélve arról, hogy ez olyan mint a gáz, térfogat szerint fizetek, amit átszámolnak ellenőrizhetetlen fűtőérték korrekcióval.
Vagy rossz lábbal keltem?

[svejk]

Azért írtam a  #2204-ben hogy meg sem próbálom

[svejk]

Azokra a fogyasztókra terhelik akik előállítják a meddő teljesítményt.
Minden olyan helyre ahol sejtehető a meddő teljesítmény keletkezése felszerelnek a mérő mellé egy cos.Fi mérőt is. (az ipari fogyasztóknál mindig van) és az alapján megy ki a bünti.
A kisfogyasztókkal nem foglalkoznak.
 
Manapság az elektronikus tápok és motorvezérlések elterjedésével egy sokkal nagyobb problémával néz szembe a szolgáltató, mivel ezek úgy kezdődnek hogy egyenírányító és puffer kondi((kivéve a modern PFC (Power Factor Control) tápok)) és ezek csak a sinus csúcsát szipkázzák le, lassan már trapéz a hálózat hullámformája.

[svejk]

ma pedig már elterjedőben vannak a nem tom' hanyadik generációs fogyasztásmérő készülékek, melyek mindent folyamatosan loggolnak. És az a lapján számláznak.
Ezen órák már a kisfogyasztóknál is kezdenek elterjedni, nem sokára egyáltalán nem kell óra leolvasát tartani.

[svejk]

Tehát szempontunkból a lényeg:  
Ma még a kisfogyasztók csak a hasznos teljesítmény után fizetnek, bármennyi is a meddő teljesítmény.
A hagyományos mechanikus órák és a kereskedelemben kapható elektronikus fogyasztásmérők is csak a hasznosat mérik, mely a mindenkori PILLANATNYI áram és feszültség szorzata.
 
(a pillanatnyi alatt azt kell érteni hogy egy perióduson beleül is sok ezerszer vesznek mintát az áramból és a feszültségből az  elektronikusok, a hagyományos mechanikus óra pedig ezt ugye analóg módon csinálja)
 
Ha megméred egy trafó üresjárati áramfelvételét a multimétereddel és azt megszorzod a 230V feszültséggel kijön egy irreálisan nagy teljesítmény eredmény, mely az un. látszólagos teljesítmény.
De neked NEM ezt kell fizetned, csak a hatásost.

[sasi]

Ha jól tudom, a lakossági fogyasztásmérők 0,8 cos Fi-vel mérnek, mert az átlag háztartás fogyasztóinak az összetételéből ez következik (bojler, hűtőszekrény stb.). Azért kíváncsi lennék egy független kutatási eredményre, kétlem, hogy ennyire rossz lenne az eredmény.
Az ipari fogyasztók távfelügyeletének kiépítése folyamatban van, talán év végére az összes ilyen lesz. Ezt követően a háztartások jönnek. A vízművek is elkezdte a jeladós vízmérők telepítését, de ő nem folyamatosan akarja leolvasni, csak az utcán haladó járműből.
Menyi lehet a kapcsoló üzemű tápok cosinus Fi értékük?  

[svejk]

Biztosan 1-el mérnek, azaz a valóst.
Nagyon egyszerűen meggyőződhetsz róla nem is kell akkreditált labóratórium hozá.
 
Kapcsolj be egy 100 W-os izzót, akár egy bojlert, vagy egyéb más Ohmos fogyasztót. Mérd és számold a felvett teljesítményt és ellenőrizd az órán leolvasottal.
(egy izzó vagy egy bojler fűtőszál induktivitása elhanyagolható, így az áram és a feszültség azonos fázisban van)

[svejk]

Első gondolatra inkább kapacitív jellegűek a kapcsitápok, már rég meg akartam mérni, de mindig elmaradt.  
Eleve a zavarszűrők miatt 1-2 uF paralell kondival kezdődnek...

[sasi]

Régebben, elektronikus fénycső előtétek gazdaságossági számítása kapcsán találkoztam ezzel az adattal, előbb-utóbb megtalálom a forrást, akkor visszatérek rá.
 Igen, meg lehetne mérni, de annyira nem izgat, vagy csak lusta vagyok? á, dehogy, csak éppen nem érek rá…

[svejk]

Már régen meg akartam nézni...
 
A mérési kapcsolás:
Az Y1 (az ábrákon a felső vonal)csatorna ezen kívül még 1:10 osztófejen keresztül csatlakozik, tehát az össz. osztó kb. 1:90.  
Az Y2 (az ábrákon az alsó vonal)csatornával az 1 Ohmos ellenálláson eső feszültséget vizsgálom, tehát 0,1A-nek 100mV felel meg a képernyőn.
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Svejk/cos-fi/m%e9r%e9s.jpg" border=0>
 
 
 
 
Az alábi ábrán egy 230/110V-os 250W-os hagyományos transzformátor üresjáratban.
Jól látszik a közel 90 fokos késése az áramnak és a vasmag átmágnesezéséhez szükséges nem egyenletes áram (hiszterézis görbe)
Belátható hogy két műszerrel(áram-feszültség) mérve nem kapnánk helyes teljesítmény eredményt mert átlagértékeket szoroznánk össze nem pillanatnyi értékeket.
Ezen kívül jól megfigyelhető - amit írtam az előzőekben - hogy a hálózati feszültség csúcsa ma már szinte le van vágva a sok kapcsolóüzemű cuccok miatt és eltrapézesedik a szinuszhullám.
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Svejk/cos-fi/fi%20003.jpg" border=0>
 
 
 
 
A következő ábrán a 110V-os trafó szekunderét megterheltem egy 230V/100W-os izzóval.
Hopsz, itt már alig van fáziseltolás, akár hagyományos áram és feszültségmérővel az effektív értékeket mérve számítható lenne a teljesítmény.
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Svejk/cos-fi/fi%20004.jpg" border=0>
 
 
 
 
Most jött egy 48V-os 300W-os kapcsolóüzemű tápegység.
No itt már ember legyen a talpán aki a képernyő alapján számolni tudja az áram bármelyik értékét
Jól látszik hogy tényleg csak a szinusz csúcsán "zabál" a tápegység a pufferkondik miatt, és ez miatt laposodik  a szinuszhullám teteje.
Itt fázistolásról nem is nagyon beszélhetünk mert nem kiértékelhető az eredmény.
Megterhelve a tápegység kimenetét a hullámforma csak annyiban változik hogy azok az áramcsúcsok megnövekednek, és nagyon kis mértékben kiszélesednek.
 
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Svejk/cos-fi/fi%20006.jpg" border=0>
 

[000000000]

Talán a TRMS müszerek adják a legjobb eredményt.?