Esztergálás

[4um5b65d]

Hát az anyagot nem nehéz tekerni, mert nem kézzel tekerjük mángorláskor hanem az esztergával. Ha rövid anyagra kell mángorolni akkor ugyanaz az elv mint metszőnél, ha viszont hosszabbat akkor a mángorlót befogjuk az esztergatokmányba és az anyagot pedig befogjuk a fúrófejbe ami a szegnyeregben van. De félremenni ez is képes valamennyit, igaz sokkal kevesebbet mint egy metsző. A kész orsó pontosságát pedig az is befolyásolja, hogy mennyire kapnak egyforma kenést a görgők, mekkora és milyen feszültségek vannak az anyagban. De nem egészen értem , ha jó felületű orsót szeretnél akkor miért nem bibus kft-től vásárolsz? Egy trapézmenet mángorlására képes szerszám az már nem ilyen pirinyó, annak a görgői is már vagy 50-100mm átmérőjüek és az árára jellemző, hogy van olyan cég aki bérbeadja ezeket. kb 13 évvel ezelőtti ára : 100.000 Ft/nap volt... És ez valós adat. De ez a szerszám már egy komolyabb készüléket takar amit fel kell szerelni az esztergagép keresztszánjára... Azt meg nem értem, hogy mit akarsz melegíteni és milyen anyáról van szó? Ezzel anyát nem lehet gyártani csak orsót....

[Miki2]

Szia!
Ha mindehhez hozzátaszed még azt a tényt is, hogy a mángorláshoz nem névleges átmérőjű anyag kell, hanem a menet elméleti közép átmérője lesz a kiindulási méret, akkor a dolog már nem is olyan kecsegtető.
Az ilyen méretű anyagot általában csak megrendelésre hozzák, nem kis tételben.

[4um5b65d]

Hát igen ! Pár órás gyakorlat az tényleg kell ))    Igaz, hogy annak nem trapézmenet lesz a végeredménye, hanem csak gyászmenet meg idegileg tönkremenet ! Miklós kolléga egy pár évre méltóztattál gondolni nemdebár ?

[4um5b65d]

Igen ez is benne van a pakliban, de például a képen levő 10-eshez ahhoz lehet kapni 9-es anyagot..  De egy pár éve sikerült egész kis tételben is vásárolnom 10,5-es átmérőjű húzott anyagot, sőt sokféle mérethez hozzá lehet jutni csak le kell adni a drótot a nagyobb anyagkereskedéseknek, ha valaki rendel nagyobb mennyiséget valamilyen extrém méretű anyagból akkor egyszerűen csapjanak hozzá annyit amennyi neked kell és már meg is lesz az anyagod. A gyártó az meg 5 tonnánál húzza meg a határt egy méretből. Ha ezt megrendeled akkor bármilyet lenyom neked szériában.

[t6t6sjg67]

én csak a főtengely-szimeringből következtettem... Hogy miért is a főtengely kopik el, és nem a rajta futo gumi szilikon. pedig a főtengelynek is elég sima a felülete, és véleményem szerint simább is mint egy menetes orsonak. és miért keményedik ki a gumi szimering..  mert beleépül a főtengelyről leválo kis méretű fémreszelék.. ezért gondoltam, hogy ha felmelegiteném a huzott acélt, és ugy mángorolnám végig kb 1 méteres hosszban, akkor a felülete is simább volna, mintha ugyanezt hidegen csinálnám.. hogy miért nem veszem meg? szeretek tapasztalni.. Kb 2 orával ezelőtt hallotam először a mángorlás szót:)

[4um5b65d]

Érdekes a gondolatmeneted, de ez a felmelegítéses dolog lehet hogy nem jönne be. Ha belegondolsz a melegen hengerelt acéllemezek elég durva felületüek , ezzel szemben a szép fényes síma lemezeket hidegen hengerlik. A szimering és az acél kapcsolatánál nem tartom valószínűnek, hogy a szimering anyaga telítődne acélrészecskékkel ami a kikeményedést okozná. Ezt inkább az olajjal lehet összefüggésbe hozni ami szerkezeti változásokat idéz elő az anyagban. Az acél kopását pedig azzal lehet magyarázni, hogy egy szilárd anyag az mindig könnyebben roncsolódik mint egy elasztikus anyag. Ezt egy egyszerű kísérlettel ki is próbálhatod. Reszelj meg egy sima vasat és egy gumi darabot. Az acél kopása egyébként a leváló részecskék újrafelhordása miatt következik be, tehát a saját anyaga teszi tönkre a főtengelyt és erre rásegít a szimering szorítóereje ami egymáshoznyomja a főtengelyt és a részecskéket. Az ilyen anyagkapcsolatoknál a kopást a felület érdessége , keménysége és a siklást segítő közeg befolyásolja(olaj,víz,lúg) Ez a kopási dolog jól megfigyelhető a műanyagok esetében is. Általában amelyik műanyagot könnyű például fűrészelni az egyáltalán nem áll ellen a felületi érdesség koptató hatásának. Ilyen például a kemény PVC. Ezzel szemben áll például a poliamid amit elég nehéz fűrészelni mert inkább kitér az anyag, a rugalmassága miatt az élek elől és utána visszatér eredeti pozíciójába. És ilyen a gumi is. Nehéz megmunkálni és egyben roncsolni mert elkúszik az anyag....

[t6t6sjg67]

de akkor mi roncsolná a főtengelyt? aztmondod, hogy a szilárd az könnyebben roncsolódik, mint egy elasztikous. akkor az olajakat ugy csinálnák, hogy ennyire befolyásolná a gumi élettartamát? de jo példát hoztál.. ha sokáig fűrészeled, és letörnek a fogai a fürésznek, és beépülnek a gumiba, és nem mozdulnak onnan, márpedig miért mozdulnának, akkor már egyből a fürész kopik jobban, és a gumi nemváltozik, csak kikeményedik a beépült fémtől. amit felhoztál példát, hogy fűrészelsz egy gumidarabot, ott a fűrészfogak elég "nagyok" a főtengely felületéhez képest. nemhiszem hogy az olajat ugy kevernék ki, hogy keményitené a szimeringet egy idő után, max roncsolja a szerkezetét. elgondolkodtato amit mondassz:)

[t6t6sjg67]

ebben a melegitéses, hengerléses dologban meggyöztél.. tényleg igyvan:) rossz gondolat volt belátom..

[4um5b65d]

Tudtad azt, hogy egy 100 Kg-os műanyag tömb képes magába szívni 3Kg-nyi folyadékot (olaj,víz..stb) A gumi is képes magábaszívni !!!!  Az olaj pedig nem jó ómen a gumi számára. Itt az a probléma, hogy nem nagyon van választási lehetőségünk. A főtengelyt sajnos acélból kell csinálnunk mert nincs elfogadható árú alternatíva. Sajnos a szimeringet is gumiból kell csinálnunk mert éppen az elasztikussága miatt és sajnos a kenőanyagokban is korlátozva vagyunk. Nem tudunk sajnos más párosítási lehetőségeket összehozni. Ha változtatunk a dolgon akkor valamelyik fizikai paraméter jelentősen megváltozna....

[4um5b65d]

A gumiba nem igazán fog beépülni a letört fog. Próbálsj egy autó gumi futófelületébe egy kést szúrni, mindjárt megtudod, hogy milyen nehezen marad benne.

[t6t6sjg67]

de még akkor még mindig nemtudjuk, hogy mitől kopik a főtengely.. ha nem épül a gumiba fémreszelék, az olajban nem lebeg forgács.. akkor mitől lehet, hogy elcsiszolja a főtengelyt a szimering.
 
nemprobáltam még késtszurni egy  autógumiba:))
de az már valószinűbb, ha megtelik olajjal a gumi szerkezete, akkor könnyebb beleszúrni egy kést.. annyira nem értek ezekhez a dolgokhoz, csak felvetések voltak. tényleg elgondolkoztattál:) most ha belegondolok, mi az olajnak a feladata a motorblokkban.. lássuk csak.. őőőm. kenés, egyértelmű, hűtés, lebegtetés, tisztitás, konzerválás... nos asszem ma túrok a műhelyben egy használt szimeringet, és jobban szemügyreveszem a dolgot.. érdekel a téma nagyon. te pedig jó beszélgetőtárs vagy[#email][#awink]

[t6t6sjg67]

no, ha megtelik olajjal, nem lesz annyira elasztikus, és akkor már valószinűbb, hogy a letört reszelék, bele tud ágyazodni a gumi felületébe. ha nem igy van, akkor nem lenne mi koptassa a főtengelyt. pont azon a helyen, ahol a szimering karmantyúi vannak.
ha jobban belegondolok miért van aza a párositás, hogy kemény anyaghoz mindig puha anyag kell párositásban. ha mindkettő ugyanaz a keménységű, azonos anyag, akkor egymást ugyanolyan szinten koptatnák, és megennék egymást. hmmm..

[4um5b65d]

Erről beszélek épp, hogy az olajban igenis van fém ! Nem véletlenül találták ki a mágnesbetétes olajleeresztő csavart. És nyilván a szimering és a főtengely kapcsolatánál mindkettő alkatrészre ugyanaz a koptató erő hat csak a gumi képes kitérni a fémrészecske elől. Az a fémrészecske ami éppen leválik az egy párszor még megfordul a szimering belsejében és ezzel koptatja a főtengelyt mindaddig amíg bele nem kerül az olajáramlatba. Utána meg ugyanez a részecske vissza-visszatér a szimeringhez és újra koptatja egy kicsit a főtengelyt. Egy egyszerű fizikai jelenség. Vannak olyan gépek amik ezt a fizikai elvet veszik alapul a működésükhöz. Például a homokszóró fúvókájának belseje gumi....ez bírja a legjobban a homok koptató hatását. Ha ugyanez kőkemény acélból lenne akkor röpke idő alatt kikönyökölne a homokszemcse. De a szimeringedet kiteheted mágneses vizsgálatnak is. Vágd körbe a szimering tömítőélét, hogy csak a gumi legyen a kezedben és ne a szimering fém alapteste és próbáld meg, hogy vonzza e a mágnes. Egyébként az sem teljesen igaz, hogy minden esetben a kemény anyagot párosítják a puha anyaggal. Ha mindkettő nagyon kemény akkor összerakhatók egymás mellé kenőanyag jelenlétében.  Például a fűtés keringtető szívattyúk csapágyazása csak kerámia.  Látom téged érdekelnek a fizikai jelenségek:  Tudtad azt, hogy a vegytiszta vasat nem fogja a mágnes és nem is korrodál ? És most nem a korrózióálló acélra gondoltam hanem a mezei vasra.  De van egy még meglepőbb dolog számodra:  A közönséges ablaküveg az nem egy szilárd test hanem valójában egy rendkívül lassan folyó folyadék !  Ezt értsd úgy ahogy mondom.

[D.Laci]

„Tudtad azt, hogy a vegytiszta vasat nem fogja a mágnes és nem is korrodál ? És most nem a korrózióálló acélra gondoltam hanem a mezei vasra. De van egy még meglepőbb dolog számodra: A közönséges ablaküveg az nem egy szilárd test hanem valójában egy rendkívül lassan folyó folyadék ! Ezt értsd úgy ahogy mondom.”
 
Az átlátszó fémet meg drótkerítésnek hívják.

[4um5b65d]

Egyszerűen megzavarodtam mind vasorrú bába a mágneses viharban... Ez a drótkerítés dolog még Egely György fizikust is elgondolkodtatná.. ))