Napelem, napkollektor és szélgenerátor. Technika és készítés

[000000000]

Nem csak a dizelt tiltják majd ki!

[Kristály Árpád]

Halihó Mindenkinek!

Szj -vel teljesen egyetértek!


Jó lenne visszatérni a topik eredeti címéhez:
 Szélgenerátor és napkollektor technika és készítés,
 Azt végképpen nem értem, hogy pl... A gázárnak végképen nincs helye. millió egyéb hely van erre....

Ezen beírásom nem azért történt, hogy nem újabban vitát szeretnék indítani, kérném ezt figyelembe venni szíveskedjetek

Üdv.. Árpád

[000000000]

Kaptam a NIBE Magyar képviselőétől választ a kérdéseimre. Szó szering idézem, kicsit hosszú, de a jól elmagyarázott mindent magyarul.

Örülök, hogy meg van elégedve NIBE hőszivattyújával!

A "frånluftsvärmepump" (angolban exhausted air heat pump") magyar tükörfordítása az "elszívott levegő hőszivattyú", de magunk között "szellőztető hőszivattyú"nak is nevezzük.

A berendezés egyébként elérhető Magyaroroszágon, azonban a kereslet rá rendkívül szűk körű, ennek több oka is van.

- ezek a berendezések egy családi házat, vagy egy lakást folyamatosan szellőztetve, annak hőjét nyerik vissza. A szellőztetés un. decentralizált szellőztetés, mely Magyarországon egyáltalán nem elterjedt (maga a szellőztetés sem elterjed, mind a mai napig nem kötelező a gépi szellőztetés, ellentétben Svédországgal).
- ezen berendezések hőszivattyús fűtési hőteljesítmény kicsi, összehasonlítva a levegő/víz (pl. NIBE F2120-8) vagy geotermikus hőszivattyúkkal (pl. NIBE S1255-6), Magyarországon jellemzően (a családi házak 99%-ban) a teljesítményigény jóval magasabb. Talán csak a legnagyobb, NIBE F730 és F750 típusok jöhetnének szóba Magyarországon. A beépített villamos fűtést magyarországon mumusként kezelik, a legtöbb épület esetében jelentős hálózatfejlesztést igényelne.
- ezek a berendezések sajnos az épület hűtésére nem használhatóak, nincs hűtési funkciójuk. Magyarországon az éghajlati adottságok miatt a nyarak rendkívül forróak, nem ritkák a 35-40°C külső hőmérsékletek sem. Ezért az épületeket hűtése igény a bennük lakók részéről. Aki hőszivattyús rendszerben gondolkodik, az olyan terméket választ, ami képes hűteni is.

Ahhoz, hogy ezen termékekre legyen piaci kereslet Magyarországon, az lenne szükséges, hogy azok kombinálhatóak legyenek a NIBE levegő-víz hőszivattyúval (pl. F2040, F2120) vagy geotermikus hőszivattyúival (pl. S1155).

Egyébként a NIBE-nek van most is hasonló, kombinált megoldása, a termék neve F135, mely az F370 tetején lévő hőszivattyús modult kombinálja levegő/víz hőszivattyús rendszerrel. Viszont ez sem terjedt el, a piacon inkább a hővisszanyerős szellőztető rendszereket keresik (pl. NIBE ERS). A felhasználók ugyanis attól tartanak (valószínűleg joggal), hogy pl az F370 nyáron beszívja az épületbe az akár 35-40°C-os külső levegőt, ami miatt az épület felmelegszik.

[000000000]

Mindenki a saját élete kovácsa...

A hátterem nem ide tartozik, de azon kívül, ha már idézted csak annyit mondok hogy rosszul foglaltad össze. 1973-ban mentem el Magyarországról, de nem azóta élek Svédországban, csak 1980 óta. Én is tovább tanultam itt... [#nyes]

Svédországban is éltem/dolgoztam kb. 3hónapot.

Az alatt a rövid idő alatt gondolom megtanultál jól Svédül, mert ha nem, akkor ezt honnan tudod?

A svédek mentalitásban nem is hasonlítanak rád.

Még ha tudnál is Svédül szerintem egy butaság az emberiséget dobozolni, mert Svédországban kb. 10 millió Svéd él, és szerinted mindenki egyformán gondolkozik...? [#nyes]

Magyarul írok, mert Google meg Firefox jól segít. [#kacsint] Na meg azért mert nem akarom elfelejteni. "Ahány nyelv annyi ember." Így mondta az apám, de lehet hogy ezt más is mondta régen. Én megtanultam Magyarul, Olaszul, Angolul, Németül meg kicsit Franciául és Oroszul. Csak az Oroszt felejtettem el, mert azt feladtam és nem gyakorolom. Nyelv gyakorlat ma már könnyű szerintem, mert minden nyelvet el lehet érni Interneten keresztül. Legalább is olvasni meg írni nem probléma ha egy nyelvet valaki megtanult.

Azt én soha nem mondtam hogy minden országban ugyan az a helyzet meg a lehetőségek, hanem azt hogy mindenhol jobbultak a helyzetek évtizedeken át. Az nagy különbség, de ez igaz Magyarországon is. Vannak országok ahol romlottak a helyzetek, de a legtöbb helyen javultak.

[remrendes]

Felenk szerintem ezt legcsatornazhato hoszipkanak nevezik.

[2vkx6unz]

Érdekes ennek az elszívott levegő hőszivattyúnak a működése. Az rendben van, hogy az elszívott szobahőmérsékeltű levegő levegőből nyeri vissza a hőt de mi történi a bejövő levegővel? azt is előmelegíti? Ha igen akkor hogyan? Ha előmelegíti akkor  a kimenő levegő már csak pár fokkal lehet melegebb int a beszívott vagyis nem lesz sokkal jobb a helyzet minha egy klasszikus hőszivattyút használnánk.

Nekem egy klasszikusnak nevezhető hőcserélős szellőztető van a házban. Ennél a beszívott levegőt melegíti vissza az elszívott levegő. Gyakorlatban kab 2 fok különbség van a beszívott és a kifújt levegő között. Csak akkor kapcsol be egy utófűtő ha a befújt levegő 17 fok alatti, de ez is állítható. 17 fok eddig csak minusz 7-10 fok között szokott lenni ekkor kapcsol be az utőfűtő.

Amit a svéd ember írt részben igaz. Az energetika szabályok jelentősen szigorodtak új építésű épület esetén már nem lehet megúszni a gépi szellőztetést. És igen nálunk a hőcserélős szellőztető és a külön hőszivattyú az elterjedtebb. A külön hőszivattyú a fűtés/hűtés lehetősége miatt, bár nekem hűtésre csak ~10 napig ment.

Ami a szellőztetést illeti ott is megvan az a jelenség, hogy   bypass üzemben - amikor nem fújja keresztül a hőcserélőn a levegőt fel tudja a kinti levegő rendesen melegíteni a házat. Szóval a bypasst nekem a nyárra ki kell kapcsolni és ugyanúgy hőcserélős módban használom mert akkor a beszívott levegőt lehűti kezelhető hőmérsékletűre. Sajnos a német gyártót nem sikerült arról meggyőzni, hogy módosítsa a szoftvert mert szerinte ilyen esetben kondenzáció lép fel a beszívott meleg és párás levegő miatt, de ezt én nem tapasztaltam vagyis én át szoktam programozni a működést nyárra.

[2vkx6unz]

Tényleg jó lenne, de

- szélerőművet nem engedélyeznek, tetőre szerelhető háztáji szélkereket talán vagy ahol ilyet használna valaki ott nem fog a hatóság belekötni mert nem egy 80 méter maga lesz 40 méteres lapátokkal. Korábban több tervezett szélerőmű farmot kellett megvizsgálnom a telepítési helyük miatt szóval volt terv belőle bőven, csak nem lehetett politikai okokból megvalósítani. Előzetes szélmérés is volt több helyen legalább éves időtatamban.
Szóval aki kicsi teljesítményűt akar építeni egy tanyán sziget üzemre az meg tudja tenni, de az is vesz egyet inkább mintsem építsen, hacsak nem hobbiként tekint erre. Viszont szerintem ilyen embereket másik fórumon találsz.

- napkollektor is a napelemek előtt élte fénykorát. Mer ugyan egységnyi felületből azzal több energiát lehet kinyerni csak ez leginkább hőenergia és az is akkor keletkezik amikor erre kevésbé van szükség, ez is csak korlátozottan tárolható és a felhasználása sem univerzális. Egy ősszel és tavasszal is használható rendszer már vákuumcsöves amit szintén nem hobby kategória.

- Napelemes rendszereknél megint nem lehet bármit barkácsolni ilyen pl. a napelem tábla és az inverter. Szóval itt kevés lehetőséget látok hobbyra. Leginkább kicsi szigetüzemű rendszerekben lehetne szó hobbyról. De mivel ott is fontos a megbízható működés máris nem hobby lesz belőle.

- Hővisszanyerős szellőztetés inkább lehetne hobby, de itt sem egyszerű egy hőcserélőt jól megcsinálni - nem véletlenül drágák. Utána már egyszerűbb a feladat, hőmérséklet, páratartalom mérés és ventilátor vezérlés ennek megfelelően.  Ilyet inkább el tudok képzelni hobby szinten megépíteni, de azért ehhez is kell csőrendszert kiépíteni egy épületben nyilván méretezni is kell és utána kérdés, hogy a megépített  berendezés mennyire válik be.

Ezzel is úgy vagyunk mint a hobby cnc-vel 2005-ben mikor elindult akkor különlegesség volt még fából is jó volt lineáris sínek, szervók, mikrolépéses léptető vezérlők csak kivátságosoknak volt elérhető manapság meg ezek nélkül nem épít senki.

Szóval ha valaki mégis építene mini szélerőművet, napelemes vagy napkollektoros rendszert akkor azért tegye fel ide hadd okosodjunk.

[000000000]

mi történi a bejövő levegővel? azt is előmelegíti?

Nem, a bejövő levegő nincs melegítve, azt nem kell melegíteni. Természetesen, hogy ez működjön annak van néhány feltétele. A házat melegíteni kell valamivel, mert különben hideg lenne. Nekem padlófűtéses a házam, de ha hagyományos radiátorok lennének akkor is működne. A másik fontos feltétele hogy a ház jól el legyen hőszigetelve, mert ha nem akkor huzatos lenne. A harmadik ami nagyon fontos az hogy a szellőztetést jól kell, szakembereknek beállítani, mert ha nem akkor vagy túl kevés levegőt szívna be (és fúj ki), vagy túl sokat és mindkettőnek az lenne az eredménye hogy nem működne jól és a házban vagy megállna a levegő vagy huzat lenne. Minden szobába, kivéve a konyhába és a fürdőszobákba, van egy friss levegő beengedő, ami igazán csak egy luk a falba. A konyhába meg a fürdőszobákba pedig van elszívók amik a kazánhoz mennek, aztán onnan pedig a hőcserélőn, kompresszoron, ventilátoron keresztül ki. Az elszívó ventilátor fordulatszámát lehet szabályozni, és ha pl. kell, akkor be tudom állítani hogy többet vagy kevesebbet szívjon el. Ha vendégek vannak és a ház tele van akkor pl. több levegő kell, így lehet gyorsítani is.

Amit a svéd ember írt részben igaz.

Gondolom igaz, mert tudja miről beszél. Na meg nem Svéd, én vagyok Svéd. A Penta-Klíma Kft. alkalmazotta, az a vállalat Magyarországon aki árusítja a NIBE kazánokat. Ismeri a magyar körülményeket meg ott is él.

[remrendes]

A padlófűtést mi hajtja?

[000000000]

Melegvíz amit az a kazán adja.

[2vkx6unz]

Ha jól értem amit írsz akkor télen az épületbe a kinti mínusz x fokos levegőt szívja be a gép? Miért nem kell azt felmelegíteni? Akkor az adott helységben meglehetősen hideg lesz... Egy embernek óránként 30-60m3 friss levegőre van szüksége attól függően, hogy milyen tevékenységet végez.

Amúgy radiátorral komoly bajod lenne mert egy radiátor 60 fokos vizet igényel legalább, ellenben egy padlófűtés 30-35 fokos előremenő vizet igényel maximum. Egy hőszivattyúnál fontos, hogy ne kelljen nagy hőlépcsőt csinálnia mert minél nagyobb a különbség annál rosszabb a hatásfok.

Azért is furcsa számomra, hogy csak egy lyuk a falban mert a beáramló hideg levegő lehűti a falban a lyuk környezetét és ott előfordulhat kondenzáció. Ugyan a hideg levegő páratartalma alacsony, de a szobában biztosan magasabb és a pára lecsapódik a hideg felületre. Persze lehet ez egy hőszigetelt cső is akkor ennek kicsi a kockázata...

A bevezető csöveken rovarháló vagy szűrő vagy bármi hasonló van? Ha nincs akkor a por és a rovarok ellen milyen megoldás van?

[vadember]

Keress rá a rekuperátor szóra! Minden kérdésedre megkapod a választ!

[2vkx6unz]

A rekuperátor az a hőcserélő, A kérdéses "csak egy lyuk a falon" megoldásban nincs hőcserélő. Arról volt szó, hogy a hideg levegő csak úgy beáramlik az épületbe mindenféle előmelegítés nélkül.

A rekuperátor nyilván szerves része egy gépi szellőztetőnek.

[#5201@A_Camera] berendezésében is van hőcserélő, de mint írta nem a bejövő hideg levegőt melegíti fel hanem az elszívott levegőt használja fel a fűtési melegvíz előállítására. Amennyiben nem tud elegendő meleget előállítani még elektromos patronnak tovább fűti. A hideg levegő meg csak úgy beáramlik a házba.

Ezért furcsa nekem, hogy nem egy levegő levegő hőcserélő van ami a beáramló levegőt felmelegítené, hanem levegő víz ami a fűtésre dolgozik. Nem teljesen értem miért jó ez a megoldás azon kívül, hogy nem kell szellőztetéshez csőrendszert kiépíteni meg kevesebb motor kell bele.

Tudom, hogy léteznek az épület falába építhető szakaszos üzemű hőcserélős berendezések, de itt ilyenről sincs szó.

[000000000]

Ha jól értem amit írsz akkor télen az épületbe a kinti mínusz x fokos levegőt szívja be a gép?

Igen, de természetesen nem csak egy lyuk van a falba, hanem cső is meg filter is. Így néz ki a szobákban látható része:



Abban van egy ilyen filter:

Miért nem kell azt felmelegíteni?

Azért mert nem. [#kacsint] A fal vastag, szigetelt és mire a hideg levegő bejön rajta meg a filteren keresztül addigra megmelegszik eléggé magától. A levegő nem 100km/óra sebességgel jön, hanem lassan, de 24 órán keresztül, mire beér nem lesz vele probléma, a felszálló meleg levegő a bejövő hideget melegíti.

Akkor az adott helységben meglehetősen hideg lesz...

[#vigyor] Nem szeretek fázni. Ma reggel kint 8°C volt ebben a szobában pedig 21°C. Ez reggel nyolckor amikor ide ültem. Ha NAGYON hideg van kint akkor be lehet zárni azokat, nem teljesen, de eléggé hogy ne legyen túl hideg.

Azért is furcsa számomra, hogy csak egy lyuk a falban mert a beáramló hideg levegő lehűti a falban a lyuk környezetét és ott előfordulhat kondenzáció.

Látsz valami kondenzációs probléma jelét a képen? A tapéta kb. 10 éves, de azelőttin sem láttam semmi nyomát, nem csak itt hanem a többi szobában sem. Na meg itt már régóta ehhez hasonlóan építenek minden házat, még Svédország, Norvégia és Finnország legészakabbi részén is, úgyhogy tudás van...

Ha kondenzációs probléma van valahol akkor annak több oka is lehet, egyik főrésze az hogy nincs elég levegőcserélés, rossz a szellőzés vagy rosszul van beállítva. Nálunk a jelenlegi (régi) szabályok szerint 0.35 liter/s x m² lakásterület szerint kell kiszámolni a minimumot.

egy radiátor 60 fokos vizet igényel legalább

[#nyes] Igen, de csak ha rosszul van a ház építve, mert akkor túl kell fűteni. Emlékszem amikor Magyarországon éltem a radiátor olyan forró volt hogy az ember kezét megégette. De az erkély ajtó télen is kicsit nyitva volt mert anélkül nem kaptunk levegőt mert ott nem volt semmi szellőzés, legalább is nem volt elég ötünkre. Itt 60-fokos vizet nem nyomnak a radiátorokba mert nem kell, negyven foknál soha nem melegebb. A padlófűtés vize meg 30 fok alatt van, de az jobb mert egyenletesebben fűti a házat és nem érzi a talpad túl melegnek amikor a parkettán vagy a csempén van.

Itt viszont a legtöbb háznak radiátoros fűtése van, mert az olcsóbb és egyszerűbb. Az sem probléma, de ha 60°C vízzel lenne fűtve akkor lenne probléma mert az mellet a radiátor mellet nagyon forró lenne a levegő meg érinteni is veszélyes lenne. Itt nem szabad olyan forró vízzel fűteni, csak magas hatásos alacsony hőmérsékletű vizet igénylő radiátor van, de igen azok is melegebbek mint a padlófűtés.

[ywathzay]

Én csak egy egyszerű proligyerek vagyok, ráadásul a farok rossz végére kerültem....... meg hülye is vagyok, meg sajnos nálam csak okosabbak vannak mindenfelé..... ezért szeretek úgy tájékozódni, hogy elolvasok pro- és kontra dolgokat mielőtt valamibe belekezdek és pénzt áldozok érte,mert ahogy Hofi mondta egyszer: a pénzzel nincs gond, az a legkevesebb!
A mellékelt kép egy villanyszerelő szaklapból lett kifényképezve, nem akarok mélyre hatolni, aki akarja keresse meg a cikket, több oldalon keresztül tárgyalja a ZŐD energia által keletkező anomáliákra való megoldás lehetőségét, összefoglalva, nehéz lesz. Ez a kép az idei fogyasztási csúcs (ha jól rémlik jun. 19?) kora este, napi átlaghőmérséklet 30.5 Cfok, jóléti társadalom, mindenki klímázik otthon, a napelem már nem termel mert a nap alacsonyan van, ugyanakkor kutya meleg van, a fogyasztás magasan. Ha hazudnak, én is hazudok. Az épp aktuális energiatermelés így nézett ki. Igen, itt olvastam ezt is, hogy a szélturbinák abszolút nem hozzák a várt eredményeket, -gondolom amikor anno kiszámolgatták, hogy milyen jó is lesz akkor vettek átlagolásra egy 30-50km/órás, 24 órában fújó szelet, oszt papíron annyit termelt, hogy nem bírták elfogyasztani-  mert az állás, szélcsend alatt jelentős energia felhasználása van, nem ám csak úgy vár a szélre.
Lehet ez is hazugság. Az is lehet hazugság, hogy az osztrákoknál minden faca. Valahogy az sem tűnik nagyon igaznak, ami jelenleg németben zajlik. Elvileg ott is minden faca, meg jól kizöldülnek.... 20-15 éve még mindenhová gázkazánt akartak szereltetni, mert az környezetbarát, ugye most meg már a földgáz kazánokat is be akarják tiltani, mert zöldülni kell, hidrogénnel fűtsünk..... közben meg jelenleg verekszik a nyugat az orosz földgázért? Fűtsenek télen villannyal, abból jó sok van a napelemeknek köszönhetően.  Azt írják mindenhol hogy a zöldülésnek nagy ára van. Akkor akarjuk mi ezt, biztos, hogy ha a politika meghatározza merre kell tartani, az az irány valóban megfelelő? Persze vannak okos mérnökök, kutatók,  ők addig fognak kísérletezni, míg találnak okos megoldásokat mindenre. Nem lehet, hogy csak a fogyasztást elég lenne mérsékelni, esetleg szinten tartani? Nekem valahogy mindig az az érzésem, az egész nem megy ki másra, mint a fogyasztásra, mintha az emberek eladósodottságának növelése valakiknek óriási érdeke lenne. Mindenki akar mindent, ha hitelből, akkor abból. Éld meg az álmaidat! Ha hitelből, akkor abból. Mennyire rentábilis az, hogy valaki 20 éves -még ha kamatmentes- hitelből napelemet telepíttet, mert inkább ezt fizetem mint a villanyszámlát. Ja, és közben a rendszere 20 évig hibamentesen fog üzemelni? Ebben a korban, amikor több tízezer kilométerről egy autó szoftverét át lehet írni? Amikor az autó elektronikája szinkronizál a telefonoddal, ami szinkronban van a számítógépeddel, amin akár az életed munkáját is tárolod?
Az elejére visszatérve, én is akartam napelemet, osztottam, szoroztam, hogy hitel nélkül megoldhassam, akár még bele is fért volna az évbe. Mígnem egy kollégám aki másodállásban napelem telepítés, engedélyezéssel foglalkozik lebeszélt róla. -A magyarázatát itt nem teszem közzé, nem vitázni akarok.- Így inkább vállalkozás fejlesztésre fordítom a "felesleget".
Hogy ki hülye és ki nem, majd az idő eldönti, de lehet ha megérjük, húsz év múlva kiderülhet, hogy ez is egy zsákutca volt....