Napelem, napkollektor és szélgenerátor. Technika és készítés

[remrendes]

Felenk szerintem ezt legcsatornazhato hoszipkanak nevezik.

[2vkx6unz]

Érdekes ennek az elszívott levegő hőszivattyúnak a működése. Az rendben van, hogy az elszívott szobahőmérsékeltű levegő levegőből nyeri vissza a hőt de mi történi a bejövő levegővel? azt is előmelegíti? Ha igen akkor hogyan? Ha előmelegíti akkor  a kimenő levegő már csak pár fokkal lehet melegebb int a beszívott vagyis nem lesz sokkal jobb a helyzet minha egy klasszikus hőszivattyút használnánk.

Nekem egy klasszikusnak nevezhető hőcserélős szellőztető van a házban. Ennél a beszívott levegőt melegíti vissza az elszívott levegő. Gyakorlatban kab 2 fok különbség van a beszívott és a kifújt levegő között. Csak akkor kapcsol be egy utófűtő ha a befújt levegő 17 fok alatti, de ez is állítható. 17 fok eddig csak minusz 7-10 fok között szokott lenni ekkor kapcsol be az utőfűtő.

Amit a svéd ember írt részben igaz. Az energetika szabályok jelentősen szigorodtak új építésű épület esetén már nem lehet megúszni a gépi szellőztetést. És igen nálunk a hőcserélős szellőztető és a külön hőszivattyú az elterjedtebb. A külön hőszivattyú a fűtés/hűtés lehetősége miatt, bár nekem hűtésre csak ~10 napig ment.

Ami a szellőztetést illeti ott is megvan az a jelenség, hogy   bypass üzemben - amikor nem fújja keresztül a hőcserélőn a levegőt fel tudja a kinti levegő rendesen melegíteni a házat. Szóval a bypasst nekem a nyárra ki kell kapcsolni és ugyanúgy hőcserélős módban használom mert akkor a beszívott levegőt lehűti kezelhető hőmérsékletűre. Sajnos a német gyártót nem sikerült arról meggyőzni, hogy módosítsa a szoftvert mert szerinte ilyen esetben kondenzáció lép fel a beszívott meleg és párás levegő miatt, de ezt én nem tapasztaltam vagyis én át szoktam programozni a működést nyárra.

[2vkx6unz]

Tényleg jó lenne, de

- szélerőművet nem engedélyeznek, tetőre szerelhető háztáji szélkereket talán vagy ahol ilyet használna valaki ott nem fog a hatóság belekötni mert nem egy 80 méter maga lesz 40 méteres lapátokkal. Korábban több tervezett szélerőmű farmot kellett megvizsgálnom a telepítési helyük miatt szóval volt terv belőle bőven, csak nem lehetett politikai okokból megvalósítani. Előzetes szélmérés is volt több helyen legalább éves időtatamban.
Szóval aki kicsi teljesítményűt akar építeni egy tanyán sziget üzemre az meg tudja tenni, de az is vesz egyet inkább mintsem építsen, hacsak nem hobbiként tekint erre. Viszont szerintem ilyen embereket másik fórumon találsz.

- napkollektor is a napelemek előtt élte fénykorát. Mer ugyan egységnyi felületből azzal több energiát lehet kinyerni csak ez leginkább hőenergia és az is akkor keletkezik amikor erre kevésbé van szükség, ez is csak korlátozottan tárolható és a felhasználása sem univerzális. Egy ősszel és tavasszal is használható rendszer már vákuumcsöves amit szintén nem hobby kategória.

- Napelemes rendszereknél megint nem lehet bármit barkácsolni ilyen pl. a napelem tábla és az inverter. Szóval itt kevés lehetőséget látok hobbyra. Leginkább kicsi szigetüzemű rendszerekben lehetne szó hobbyról. De mivel ott is fontos a megbízható működés máris nem hobby lesz belőle.

- Hővisszanyerős szellőztetés inkább lehetne hobby, de itt sem egyszerű egy hőcserélőt jól megcsinálni - nem véletlenül drágák. Utána már egyszerűbb a feladat, hőmérséklet, páratartalom mérés és ventilátor vezérlés ennek megfelelően.  Ilyet inkább el tudok képzelni hobby szinten megépíteni, de azért ehhez is kell csőrendszert kiépíteni egy épületben nyilván méretezni is kell és utána kérdés, hogy a megépített  berendezés mennyire válik be.

Ezzel is úgy vagyunk mint a hobby cnc-vel 2005-ben mikor elindult akkor különlegesség volt még fából is jó volt lineáris sínek, szervók, mikrolépéses léptető vezérlők csak kivátságosoknak volt elérhető manapság meg ezek nélkül nem épít senki.

Szóval ha valaki mégis építene mini szélerőművet, napelemes vagy napkollektoros rendszert akkor azért tegye fel ide hadd okosodjunk.

[000000000]

mi történi a bejövő levegővel? azt is előmelegíti?

Nem, a bejövő levegő nincs melegítve, azt nem kell melegíteni. Természetesen, hogy ez működjön annak van néhány feltétele. A házat melegíteni kell valamivel, mert különben hideg lenne. Nekem padlófűtéses a házam, de ha hagyományos radiátorok lennének akkor is működne. A másik fontos feltétele hogy a ház jól el legyen hőszigetelve, mert ha nem akkor huzatos lenne. A harmadik ami nagyon fontos az hogy a szellőztetést jól kell, szakembereknek beállítani, mert ha nem akkor vagy túl kevés levegőt szívna be (és fúj ki), vagy túl sokat és mindkettőnek az lenne az eredménye hogy nem működne jól és a házban vagy megállna a levegő vagy huzat lenne. Minden szobába, kivéve a konyhába és a fürdőszobákba, van egy friss levegő beengedő, ami igazán csak egy luk a falba. A konyhába meg a fürdőszobákba pedig van elszívók amik a kazánhoz mennek, aztán onnan pedig a hőcserélőn, kompresszoron, ventilátoron keresztül ki. Az elszívó ventilátor fordulatszámát lehet szabályozni, és ha pl. kell, akkor be tudom állítani hogy többet vagy kevesebbet szívjon el. Ha vendégek vannak és a ház tele van akkor pl. több levegő kell, így lehet gyorsítani is.

Amit a svéd ember írt részben igaz.

Gondolom igaz, mert tudja miről beszél. Na meg nem Svéd, én vagyok Svéd. A Penta-Klíma Kft. alkalmazotta, az a vállalat Magyarországon aki árusítja a NIBE kazánokat. Ismeri a magyar körülményeket meg ott is él.

[remrendes]

A padlófűtést mi hajtja?

[000000000]

Melegvíz amit az a kazán adja.

[2vkx6unz]

Ha jól értem amit írsz akkor télen az épületbe a kinti mínusz x fokos levegőt szívja be a gép? Miért nem kell azt felmelegíteni? Akkor az adott helységben meglehetősen hideg lesz... Egy embernek óránként 30-60m3 friss levegőre van szüksége attól függően, hogy milyen tevékenységet végez.

Amúgy radiátorral komoly bajod lenne mert egy radiátor 60 fokos vizet igényel legalább, ellenben egy padlófűtés 30-35 fokos előremenő vizet igényel maximum. Egy hőszivattyúnál fontos, hogy ne kelljen nagy hőlépcsőt csinálnia mert minél nagyobb a különbség annál rosszabb a hatásfok.

Azért is furcsa számomra, hogy csak egy lyuk a falban mert a beáramló hideg levegő lehűti a falban a lyuk környezetét és ott előfordulhat kondenzáció. Ugyan a hideg levegő páratartalma alacsony, de a szobában biztosan magasabb és a pára lecsapódik a hideg felületre. Persze lehet ez egy hőszigetelt cső is akkor ennek kicsi a kockázata...

A bevezető csöveken rovarháló vagy szűrő vagy bármi hasonló van? Ha nincs akkor a por és a rovarok ellen milyen megoldás van?

[vadember]

Keress rá a rekuperátor szóra! Minden kérdésedre megkapod a választ!

[2vkx6unz]

A rekuperátor az a hőcserélő, A kérdéses "csak egy lyuk a falon" megoldásban nincs hőcserélő. Arról volt szó, hogy a hideg levegő csak úgy beáramlik az épületbe mindenféle előmelegítés nélkül.

A rekuperátor nyilván szerves része egy gépi szellőztetőnek.

[#5201@A_Camera] berendezésében is van hőcserélő, de mint írta nem a bejövő hideg levegőt melegíti fel hanem az elszívott levegőt használja fel a fűtési melegvíz előállítására. Amennyiben nem tud elegendő meleget előállítani még elektromos patronnak tovább fűti. A hideg levegő meg csak úgy beáramlik a házba.

Ezért furcsa nekem, hogy nem egy levegő levegő hőcserélő van ami a beáramló levegőt felmelegítené, hanem levegő víz ami a fűtésre dolgozik. Nem teljesen értem miért jó ez a megoldás azon kívül, hogy nem kell szellőztetéshez csőrendszert kiépíteni meg kevesebb motor kell bele.

Tudom, hogy léteznek az épület falába építhető szakaszos üzemű hőcserélős berendezések, de itt ilyenről sincs szó.

[000000000]

Ha jól értem amit írsz akkor télen az épületbe a kinti mínusz x fokos levegőt szívja be a gép?

Igen, de természetesen nem csak egy lyuk van a falba, hanem cső is meg filter is. Így néz ki a szobákban látható része:



Abban van egy ilyen filter:

Miért nem kell azt felmelegíteni?

Azért mert nem. [#kacsint] A fal vastag, szigetelt és mire a hideg levegő bejön rajta meg a filteren keresztül addigra megmelegszik eléggé magától. A levegő nem 100km/óra sebességgel jön, hanem lassan, de 24 órán keresztül, mire beér nem lesz vele probléma, a felszálló meleg levegő a bejövő hideget melegíti.

Akkor az adott helységben meglehetősen hideg lesz...

[#vigyor] Nem szeretek fázni. Ma reggel kint 8°C volt ebben a szobában pedig 21°C. Ez reggel nyolckor amikor ide ültem. Ha NAGYON hideg van kint akkor be lehet zárni azokat, nem teljesen, de eléggé hogy ne legyen túl hideg.

Azért is furcsa számomra, hogy csak egy lyuk a falban mert a beáramló hideg levegő lehűti a falban a lyuk környezetét és ott előfordulhat kondenzáció.

Látsz valami kondenzációs probléma jelét a képen? A tapéta kb. 10 éves, de azelőttin sem láttam semmi nyomát, nem csak itt hanem a többi szobában sem. Na meg itt már régóta ehhez hasonlóan építenek minden házat, még Svédország, Norvégia és Finnország legészakabbi részén is, úgyhogy tudás van...

Ha kondenzációs probléma van valahol akkor annak több oka is lehet, egyik főrésze az hogy nincs elég levegőcserélés, rossz a szellőzés vagy rosszul van beállítva. Nálunk a jelenlegi (régi) szabályok szerint 0.35 liter/s x m² lakásterület szerint kell kiszámolni a minimumot.

egy radiátor 60 fokos vizet igényel legalább

[#nyes] Igen, de csak ha rosszul van a ház építve, mert akkor túl kell fűteni. Emlékszem amikor Magyarországon éltem a radiátor olyan forró volt hogy az ember kezét megégette. De az erkély ajtó télen is kicsit nyitva volt mert anélkül nem kaptunk levegőt mert ott nem volt semmi szellőzés, legalább is nem volt elég ötünkre. Itt 60-fokos vizet nem nyomnak a radiátorokba mert nem kell, negyven foknál soha nem melegebb. A padlófűtés vize meg 30 fok alatt van, de az jobb mert egyenletesebben fűti a házat és nem érzi a talpad túl melegnek amikor a parkettán vagy a csempén van.

Itt viszont a legtöbb háznak radiátoros fűtése van, mert az olcsóbb és egyszerűbb. Az sem probléma, de ha 60°C vízzel lenne fűtve akkor lenne probléma mert az mellet a radiátor mellet nagyon forró lenne a levegő meg érinteni is veszélyes lenne. Itt nem szabad olyan forró vízzel fűteni, csak magas hatásos alacsony hőmérsékletű vizet igénylő radiátor van, de igen azok is melegebbek mint a padlófűtés.

[dtb]

Egy kis segítséget kérnék... Napelemek adat-tábláját nézve, mindig bajban vagyok a megadott adatok értelmezésével. Példaképp adott egy a fotón szereplő adat-tábla.
190W, oké, egyértelmű, bár ez tuti névleges.
36,5V, oké, bár azért itt már vannak értelmezésbeli kérdések.
5.21A, oké egyértelmű.
44,5V, na ezt hogyan kell értelmezni? Nyitott áramkörnél ennek mi értelme?
1000V... na erre abszolút semmi tippem...
Valaki esetleg le tudná írni hülyegyerek módjára, hogy:
ehhez pl. miyen vezérlő (Volt, -tól - -ig) kell?
hogyan lehet értelmezni ezeket az adatokat halandó számára is?

  

[Szalai György]

,,maximum system voltage 1000v"
Ennyi lehet a sorba kapcsolt napelem táblák legnagyobb összes feszültsége.
Vagyis ebből a konkrét napelem táblából, aminek a ,,Open-circuit Voltage 44,5V" legfeljebb 22 db kapcsolható sorba, hogy terheletlen állapotban ne haladd meg a ,,maximum system voltage 1000v" feszültséget.

[dtb]

Köszönöm! Hát, sok mindenre gondoltam, erre nem, de így már értem. [#eljen]

[keri]

1. 190W igen, a névleges maximális teljesítmény. Ezt produkálja egy átlagos tiszta nyári napon amikor 20fok a környezeti hőmérséklet, és kb. merőlegesen süti a nap.
Ennél lehet több is, ha pl. alacsonyabb a hőmérséklet, de inkább kevesebb szokott lenni. Éves viszonylatban ökölszabály szerint 1200*190Wh termelésre számíthatsz megfelelő tájolás esetén, de ennek nyilván van szórása.

2. 36,5V és az 5.21A a munkaponti feszültség és áram. Itt adja le a legnagyobb teljesítményét. Ha nagyobb vagy kisebb teljesítménnyel terheled, akkor csökken a teljesítmény. A napelemek áramgenerátoros üzeműek, vagyis az áram viszonylag stabil, ha túlterheled a feszültség drasztikusan leeseik, így nem lesz teljesítménye.

3. Ha kevesebb árammal terheled, akkor meg az áram csökken a feszültség határolja be a teljesítményt, ami 44,5V fölé nem fog menni terhelés nélkül sem.

3. 1000V a szigetelés minősített feszültség tűrése. Azaz ekkora feszültségig használhatod biztonsággal. Ahogy Szalay György kolléga leírta, kb. 22táblát köthetsz sorba. Ennél többre nincs is szükség. Az újabb inverterek 1000V-ig működnek, a régebbiek azt hiszem 600V-ig mentek. Azonban érdemes 200V-800V körülire belőni munkafeszültséget, mert a munkapont kereső rendszerek itt tudnak működni, vagyis itt lesz a leghatékonyabb egy inverter. (adatlapján meg kell nézni mert sok féle van, csak amiket én ismerek azoknál van így) tehát 6-20 táblát érdemes sorba kötni. Ha több kell, akkor meg párhuzamos kötéssel az inverter teljesítményéig bővíthetsz.

Ha 12V-ra akarsz egyetlen táblát használni, akkor bármelyik elterjedt 12V-os töltésvezérlő tudja kezelni az egyetlen tábládat. Érdemes MPPT-set venni. Ez jelenti azt hogy optimális munkaponton terheli, és úgy tölti a rákötött 12V-os akkut.

[000000000]

Sziget üzemre tart még valaki rendszert kisebb feladatokra világítás, akkutöltés ...
Árban megfizethető szinuszos inverter 24..48v akkus 2..3KW ami nem az ipar legaja kinek milyen gyártó vált be EASUN(MPTclone),Ipower, stb?