Segítség, béna vagyok!

[MoparMan]

ránézésre valami orosz katonai cucc.
repülőgép alkatrészre tippelek.

[000000000]

 
Szerintem ez egy műhorizont giroszkópos külső egysége, vagy pörgettyűs navigációs berendezés.  
Amihez szükséged lesz egy áramátalakítóra is ha be szeretnéd indítani.
Az ilyen régi kütyük 3x36 volt 400Hz-ről szeretnek menni.
A mellékelt képen látható ez a berendezés
 
http://www.repulomuzeum.hu/Leltar/Leltarfotok/Tu-134/LBF_p145.jpg" border=0>
 
Ezek PT-1500 forgó áramátalakítók.  
Ezekben 24 voltos egyenáramú villanymotorral meghajtott generátorok 3x36 V 400 Hz váltófeszültséget  
állítottak elő a különféle műszerberendezések számára.
Pl ezen a képen látható középen a GA-1M pörgettyűs navigációs berendezéshez is.  
 
http://www.repulomuzeum.hu/Leltar/Leltarfotok/Tu-134/LBF_p146.jpg" border=0>
 
Egyelőre ennyi, lusta vagyok pontosabban utána nézni.  
Mellesleg valahol a műhelyben van is ilyen áramátalakítóm.
 

[Szalai György]

Igen. Én kérek elnézést.

[Szalai György]

Az Ui=Blv összefüggés jutott az eszembe. Legközelebb előbb nézek utána, azután írok.

[mxjj54gxi]

Szerintem a rengeteg kivezetések jó nagy része a szenzoráláshoz van.
Vagyishogy az egy dolog, hgy megpörgetik, de ahogy a repcsi bukfenceket vet, ez ugye a házához képest összevissza forog, miközben a giro éppen tartja a tengelyhelyzetét az univerzumban, és ezt a forgási helyzetet a házhoz képest le kell adni a műszerfalon levő műhorizontnak. Esetleg még valami robotpilótának is.
A kiemelt képen az a nagy fogaskerékhez kapcsolódó kiskerekes áttétel sztem a szenzorhoz vezet, ott számolhatja, vagy kapacitíve esetleg potméteresen érzékelheti a pillanatnyi helyzetét annak a tengelynek.
Ha esetleg több tengely van, mindről lennie kell ilyen szenzorálásnak.

[mxjj54gxi]

Csinálni kéne belőle egy girós csillagászati távcsövet, mindenféle óraszerkezet nélkül csillagon tartaná a fotómasinával szerelt távcsövet,és lehetne jó hosszú expókat csinálni vele.

[000000000]

Ugyan már!
Csak az irigység szólt belőlem.
Mindig olyan alapos és körültekintő szoktál lenni és "jó volt látni", hogy végre félreértettél valamit.
Tényleg nem sértésnek szántam.
Bocsi!
 
(szimpla káröröm volt a részemről)

[svejk]

3 mm vastag eloxált, kemény alu lemezt kellett kontúrmarni CNC-vel.  
A szerszám 3 mm-es kétélű új Datron keményfémmaró.  
Fordulat 11 ezer, előtolás 100 mm/perc, egy fogásban a teljes vastagságot.
Egyes helyeken csak tényleg kontúr igazítás volt, máshol "telibe" ment az anyagban.
Mindkét esetben ellenirányban borzasztó, szőrös felületet hagyott maga után, míg azonos irányban tökéletes lett a felület.
Ez így papírforma szerint is rendben van.
 
A kérdésem az, hogy mivel az azonos irányú marást a régi gépeken nem lehetett végezni, mert a kottyanás miatt magára húzta az anyagot, akkor mégis hogy oldották ezt meg anno?
Vagy a végén mégiscsak használtak egy nagyon pici azonos irányú simító fogást?

[Sz.József]

Én úgy gondolom az utolsó mondatodban (kérdésedben) benne is van a válasz is,  
csak a "nagyon pici" az relatív, (gép válogatja)...
A "nagyon pici", az ugyebár függ a gép tömegétől és és még ezen lehet "fékezni" a lécek szorosabbra állításával.
Ugyebár hagyományos "régi" gépről beszélünk. DE, szerintem ezt Te is így gondoltad...
Anno volt olyan széria munkám (hagyományos marógép), hogy szinte erőkifejtés nélkül kellett tekerni.(egyen irányba)
A forg. paraméterek : Alu, 16-os kétélű, 16mm mélyen, fél átmérő...
Azért oda kellett figyelni, nehogy "automatában" menjen végig, de így volt haladós...[#vigyor0]
A felület is szép volt, leszámítva a bekezdésnél és a kifutásnál jelentkező kis hupnit, de az belefért...
A lényeg az, hogy régi gépeken is működött az egyen irányú marás..., módjával...

[hostya]

Az utolsó mondatban az egyik jó válasz.
 
A másik jó válasz az az  hogy az  ellenirányú marás az (jobban)igényli az előtolást.
A Te esetedben a fogankénti előtolás olyan csekély, hogy  a szerszám csak "majszolja" az anyagot, ellenirányú marásnál, mivel a forgácskeresztmetszet a 0-ról indul, és folyamatosan növekszik.
Természetesen ellenirányú marással is lehet sorja mentesen dolgozni, de más technológiai paraméterekkel, mint az egyenirányú marás esetében.
A homlokmarásnál meg ugye jelen van mindkettő...
 
 

[svejk]

Köszönöm!
A BF20-al szoktam egyenirányban, kézi rásegítéssel

[svejk]

Tehát esetemben nagyobb előtolás kellett volna -esetleg más paraméter kárára- és akkor kevésbé lett volna csúnya a felület ellenirányban is?

[hostya]

Igen.

[jani300]

Régen is martak azonos irányba erre a célra készült teljesítmény marógépeken . Láttam 1954 ben nyugat Berlinben készült gépet , két orsó volt a hosszasztalban és prizmás vezetésű volt nem fecskefarkú . A főhajtóműnek is alig van hangja a mai napig . Nem Rákosi művek technika .

[Sz.József]

Az alkalmazott fordulatból, előtolásból kiderül mekkora fogás jutott egy élre...
Egészen biztosan több van megengedve (javasolva) ennek a marónak...
És ahogyan Hostya is írta, kenődés lett a vége... (főleg ha nem volt vadi új a maró)