Mi és hogyan működik

[wm94bppdn]

Bocsánat, megvilágítanátok ezt a pólus kialakulás dolgot nekem? Eddig azt hittem, hogy azért taszítják egymást a törött ferrit mágnes darabjai, mert a mágnes a lapja mentén mágnesezett, és a törött darab is olyan marad, ezért persze, ha össze akarom illeszteni, szétugrik. Valahogy így képzeltem:  
ÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉ ÉÉÉÉ
DDDDDDDDDD DDDD
Persze, hogy taszítják egymást a darabok. De eszerint ennél bonyolultabb?

[VighLajos]

És ahogy itt írta valaki: minden elektromos készülék füsttel működik. Ha ez kiszáll belőle, akkor vége.

[000000000]

Szevasz Pál!Egy kicsit rá cáfolnék írásodra,mert az evig mf8 220 voltos és 320 w-os.
Most adtak el egyet a szérszámpiac.hu oldalon.Az mf 81 tényleg csak 42 voltos.

[000000000]

 
 
hostya, szia,
nekem van pöttyös plexim, ha még érdekel...
 

[hostya]

Köszönöm! [#wave]
 
© PSoft fórumtárssal már rendeződött a dolog...

[000000000]

 
Sziasztok, jó gondolat, hogy ha kettétöröm a mágnest, lesz egy északi, és egy déli pólusom..  
Mindenesetre a térerő a távolság növelésével (azt hiszem e-adikon) csökken, tehát ragasztó nélkül "ragaszd" össze, vagyis a törés felületein NE legyen ragasztó, akkor a mágnesed változatlan... szinte...
(a füstöt én írtam, de nem én találtam ki, én csak "működtetem")

[ANTAL GÁBOR]

no valamit én is hozzáteszek . Legyen a modell egy hasáb mágnes 1*1*6 cm . Az egyik 1*1 es lapon az észak, a másik kis négyzeten a dél. . Erővonalak lépnek ki az északi pólusból és a levegőben záródva megtalálják a déli pólust. . Kettétöröm a mágnest . ekkor ( ezt mindenki tapasztalja ) lesz két mágnesem amik a törésfelületen taszítják egymást De alapvetően két mágnesem keletkezett. amiknek van saját északi és déli pólusa és saját ( most már rövidült erővonalképe)  Ha ezeket a mágneseket a törésfelületen egymáshoz tolom akkor a kialakuló erővonalkép nem lesz egyenlő az ép mágnes erővonalképével ( egy fekvő végtelen jel hez fog hasonlítani) Lehet kapni un "polarizációs " fóliát ( Pl Euromagnet ) és mindenki elvégezhet egy érdekes kísérletet. Kell hozzá két ajtócsappantyú mágnes. Ha a mágneseket úgy soroljuk hogy azok vonzzák egymást akkor valójában egy dupla vastagságú mágnesünk lesz aminek a két végén lesznek a pólusai és középen a semleges zóna. ( ezt a fóliával meg lehet nézni és a pólusoknál a fólia el fog feketedni ) Ha a mágneseket úgy  kényszerítjük össze hogy azok középen taszítsák egymást akkor három pólus lesz ( három feketedés ) . Persze fólia hiányában egy papírlapra  szórt vasporral is kimutatható amit írok

[wm94bppdn]

No, most zavarodtam teljesen össze. Gábor, az ajtómágnest egyelőre tegyük félre, mert annak nem a "bütüs" végén van az É-D pólus, hanem a két legnagyobb lapján, azt tehát annak a mentén kéne törnünk ahhoz, hogy a kisérletünk helyes legyen. Maradjunk a rúdnál. Ha tehát a rudat kettétöröm, akkor miért nem vonzzák egymást a darabok? Az eredeti végeken megmarad a polaritás? Akkor egy új É és egy új D keletkezett! Vagy valamelyik eredeti pólus hirtelen fölcserélődne?  
Vannak kis neodímium korong mágneseim, lapján mágnesezettek: az egyik körlap az É, szemben a D. Ha kettőt, de akár ötöt-tízet összerakok úgy, hogy vonzzák egymást, akkor egy rúd képződik, amin egy vaspálcával gyönyörűen érzem, hogy a két végét erősen vonzza (természetesen erősebben, mint 1 darab, de nem sokkal, mert a levegőben a mágneskör hosszabb úton záródik), és az összeilleszkedő közbülső mágnesek illesztési vonalában alig érzek vonzást, majdnem azt mondhatnám, hogy semmit.  
Óvatos vagyok a következtetésekkel, mert jól tudom, hogy pl. két antiparallel soros dióda sosem válik tranzisztorrá, pedig...

[000000000]

A mágnes akkor mágnes, ha a benne lévő dipólus molekulák rendezett állapotban vannak.
Ha egy mágnest összetörnek, akkor annyi mágnes jön létre ahány darabba tört.
Ez mindaddig igaz, amíg molekula szintig össze nem törik.
Az meg elég körülményes.

[wm94bppdn]

Gábor, az írásod második felében ugyanazt mondod, mint én (a fólia csak a térerőt mutatja, nem a pólusokat, valójában 4 pólus lesz: kettő egymáskoz közel), a kétségem azzal kapcsolatban van, amit az eljén írsz, hogy a rúdmágnest kettétörve taszítani fogják egymást a darabok.  Most éppen nincs egy olyan rúdmágnesem, amit eltörhetnék, de a két egymást vonzó ajtómágnes, ha szétveszem, akkor más, mintha ugyanott eltörtem volna a dupla vastag mágnest? Hiszen a fólia is egynek mutatja őket: két lapján É-D, az illesztésnél semleges. Én inkább azt sejtem, hogy az ajtómágnes szokásos törése olyan, mintha két ajtómágnest taszítva illesztesz egymás mellé, kapsz egy azonos vastagságú, kétszeres felületű darabot, felül É, alul D, majd, amikor "eltöröd" (kettéveszed, elengeded), akkor természetesen taszítják egymást. Azt gondolom, hogy a domének oldalirányban taszítják egymást, de az anyag szilárdsága egyben tartja őket, a remanens térerő pedig kisebb, mint az átmágnesezéshez szükséges, lásd hiszterézis. Aszerint viselkednek, ahogyan a törés előtt voltak. Gyanúm szerint épp ez a feszítés okozza, hogy a ferrit szokásosan úgy törik, ahogyan tapasztaljuk.

[svejk]

Igen, ezt Antal Gábor minden bizonnyal rosszul írta a rúdmágnes töréssel kapcsolatban.
 
A motornál lapjára vannak mágnesezve az íves lapok, az erőtér úgy záródik, hogy:
 
Egyik mágnes belseje-forgórész- másik mágnes belseje-állórész-az állórészen kívül körbe pedig vissza a az első mágnes külseje.  
(az egyszerűség kedvéért egy póluspárú mágnesállórészt feltételezve)
(ezért van az, hogy a magnó vagy pl. akkus csavarozók motorjainak a külsején van még egy lemezgyűrű, mert maga az eredeti ház telítődne)
 
No most ha egy lapjára mágnesezett mágnes eltörik akkor valószínű pólusok is változnak és előfordulhat hogy az eredeti lap helyett a hosszirányban is záródik - a forgórészen és az állórészen keresztül- a kör és ez gyakorlatilag úgy jelentkezik, hogy a az eredeti kör legyengül.
Ha a törés még ferde is akkor akár a forgórészben káros indukciók is keletkezhetnek.
 
Én legalább is így képzelem el Varga Ferenc írása után.

[PSoft]

 
  "(ezért van az, hogy a magnó vagy pl. akkus csavarozók motorjainak a külsején van még egy lemezgyűrű, mert maga az eredeti ház telítődne)"  
 
Svejk mondandójának illusztrálására,pár kép.
 
Mint ahogy a képeken is látszik,a nyitott lemezgyűrű pozíciója sem mindegy a motortesten.
Pozícionáló "benyomás" van a motoron,és van a lemezgyűrűn is,amelyek egybeesése esetén illeszkedik a lemezgyűrű a motortestre.
 
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/PSoft/Boncol%e1s/Boncol%e1s_BOSCH_akkusf%far%f3_motor/IMG_8186.JPG" border=0>
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/PSoft/Boncol%e1s/Boncol%e1s_BOSCH_akkusf%far%f3_motor/IMG_8188.JPG" border=0>
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/PSoft/Boncol%e1s/Boncol%e1s_BOSCH_akkusf%far%f3_motor/IMG_8192.JPG" border=0>
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/PSoft/Boncol%e1s/Boncol%e1s_BOSCH_akkusf%far%f3_motor/IMG_8194.JPG" border=0>
 

[wm94bppdn]

Igen, a DC PM motor úgy működik.  
Azt is elfogadom, hogy a mágnes törésekor az erővonalak talán egy picit elhajlanak a tökéletestől, bár inkább azt gondolnám, hogy a mágnes legyengül. De továbbra is állítom, hogy a kettétört pólusmágnest érdemes összeragasztani, minél jobban visszaillesztve a törési felületeket. Ha nem hiányzik nagyobb darab, a motor nem fogja nagyon megszenvedni. Végül is, a mágneses energia a mágnes tömegétől függ.

[svejk]

Én is ragasztottam már vissza,- hiszen mit tehettem volna- de kissé érezhető volt a különbség.
Varga Ferenc biztos nem a levegőbe beszél mert komoly, nagy múltú motortekercselési tapasztalattal rendelkezik.

[svejk]

Igen erre gondoltam.
Ha leveszed látszólag működik minden, de sokkal több erővonal lép ki a térbe, azaz kevesebb hasznosodik  belül.  
Ha leveszed a plusz lemezt, akkor az üresjárati fordulatszám és áramerősség kissé megemelkedik, gyakorlatilag mezőgyengítés,  lép fel, olyan mint a gerjesztett állórészű motoroknál a shöntölés.
Természetesen a lemezt levéve a érezhető is pl. egy csavarhúzóval, hogy kifelé is támadnak az erővonalak.