Épül a gépem ::: Sebaj Tóbiás gépe

[Szedlay Pál]

Ez egy nagyon komoly érv.

[000000000]

Egyetértek Veled!
Nekem is mindig bántja a szemem a hegesztő pálca elnevezés, amikor hegesztő elektródáról beszélünk.
Csak eddig nem tettem szóvá.
Ha jól értettem, Te kezdettől fogva alu AVI hegesztésről írtál.?

[000000000]

Egy kis pontosítás.
Villamos hegesztésről, ív hegesztésről beszélünk, ebben az esetben a "hegesztő pálca" maga az elektróda. Azért elektróda, mert részt vesz az áram vezetésében is. Mivel rajta is keresztül folyik a hegesztő áram és ettől olvad meg.
 
AVI hegesztésnél a hegesztő pálca NEM vesz részt az áram vezetésben, ezért nem nevezhető elektródának. Ott a wolfram az elektróda. A hegesztő pálcát a keletkezett ívbe teszik be és ettől olvad meg. Hasonlóan, mint a láng hegesztésnél. Ott se nevezzük elektródának, mivel nincs elektromosség jelen.

[Vetesi75]

Elektród, elektróda: (származása a görög "út" szóból) Valamely vezetőnek az a része, melyen keresztül az áram a vákuumba, gázba, folyadékba vagy szigetelő, illetve félvezető szilárd anyagba átmehet. (Bevallom puskáztam.)
Ívhegesztésnél értsd: áram = hegesztőáram és gáz.
Az elektróda meg tudtommal lehet volfrám vagy szén is - "bevonat" nélkül. (A bevonat is megérne egy misét...)
"Flex" kontra "sarokcsiszoló" - utóbbit nem is tudom elképzelni ki nyelvújíthatta, mert mindenre alkalmas, csak a sarokban való csiszolásra nem!   Az már egy másik dolog, hogy a köznyelvben sem így terjedt el, mert ha egy műszaki analfabétának "flex"-ként mondod, egyből a kisgépre gondol, de ha "sarokcsiszoló"-ként említed, elképzelhető, hogy egy lábápolási kellék ugrik be neki.  
Egyébként meg minden szakmának van idegen eredetű, honosodott, gyakorlatban is használatos, többnyire egyértelműen definiálható kifejezésekből készlete.  
Akár párhuzamosan több is. Például az iparban a németes és az angolos eredetűek. Az előbbit jellemzően az idősebbek, míg utóbbit az ifjúság használja előszeretettel.

[000000000]

A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztésnél, amit főleg gépi hegesztésnél használnak, a "pálca" az elektróda. És létezik homogén és porbeles huzal is.

[3kvyw653f]

felvetődött az alumínium hegesztése elektródával.és valaki úgy írta:bevonatos elektróda.erre írtam,azt amit!
de megjegyzem,hogy amikor a hegesztőgéphez  tartozó alkatrészről beszélünk,amibe az elektródát fogjuk,sose úgy hívjuk,hogy :BEVONATOS ELEKTRÓDA FOGÓ! csak simán elektródafogó.
a hegesztő pálca,csak lánghegesztéshez,és avi hegesztéshez használatos.
Nem azt állítom,hogy nem jó a:BEVONATOS ELEKTRÓDA kifejezés,hanem,nem szakszerű!
mégpedig azért,mert a sima pálcán salakképző bevonat van,ettől lett a neve "elektróda"és nem pálca!
tehát feleslegesen írják oda  az elektróda elé,hogy BEVONATOS!

[Vetesi75]

Hogyan is hívják? Őőőő.... Huzalelektróda?

[Vetesi75]

A műhelyben csak CO-drót.

[3kvyw653f]

A SAROKCSISZOLÓNAK NEM AZÉRT SAROK A NEVE MERT A SAROKBA BEFÉRSZ VELE!!!!!!!!!
HANEM MERT SZÖGBEN(90FOKOS)VAN A HAJTÁSA!!!!
ÉS VAN SAROKCSISZOLÓ,ÉS VAN EGYENES CSISZOLÓ!!!(AMIT A HOBBY CNCÉS MARÓMOTORNAK HÍV!!!)

[000000000]

Mint írtam is, egyetértek Veled!

[000000000]

"a sima pálcán salakképző bevonat van,ettől lett a neve elektróda"
 
Látom még mindig nem bírod felfogni. Az elektróda attól elektróda, hogy áramot vezet nem fémes anyaghoz: plazma állapotú gázok, félvezetők stb.
 
Teljesen mindegy, hogy bevonatos-e vagy sem, ha a fenti feltételnek megfelel, akkor elektróda.  
 

[000000000]

Az is részt vesz az áramvezetésben és azért elektróda. Még ha 10kg drótnak is néz ki.

[000000000]

A salakképző anyagnak semmi köze az elektróda elnevezéshez!
Azért elektróda, mert részt vesz az áram vezetésben.

[jani300]

Legalább valamiben egyetérthetünk

[000000000]

Akinek ez sem elég, ott valószínűleg nyelvi és értelmi gondok vannak:
 
http://bolthely.hu/hegesztogep/id/00104_Huzalelektroda_AlSi5__Oslash_1_2mm_7kg_" TARGET=_fnew>Homogén, bevonat nélküli huzalelektróda.
 
http://bolthely.hu/hegesztogep/id/00087_Huzalelektroda__SG2_0_6mm_5kg" TARGET=_fnew>Bevonatos elektróda.