3D nyomtatás

[sufnituning]

Hehe!
Jó válasz, egyet előreléphetsz!

[PSoft]

Nézd meg közelebbről pld. a kutyás nyomatom képeit.
[#t9p27463#]
Nem annyira tagolt a felülete, mint a sakkirálynak.(kb. ugyanazokkal a sebesség paraméterekkel készült mindkettő)
Jól látszik -főleg a sík felületeken/élek közelében- amit az előbb írtam.
Látszik a mechanika, az akril váz "gyengesége", a "nehéz" extruderhez.

A bovdenes fej, előbb-utóbb...felkerül a gépre.(én is kíváncsi leszek rá)

[PSoft]

Köszönöm! [#kacsint]

[B.Zoltán]

Ebben reménykedem, hogy a kis súly több hasznot hoz majd neked is, mint esetleg a visszahúzás hátránya a bovden miatt.
Te már jó össze tudod hasonlítani a két extrudert.

[PSoft]

Én meg a direkt extruderest akartam kipróbálni egyszer, de így nem kéne.

Azért csak...próbáld ki!
Csináld meg az elképzelésed szerinti legkisebb súllyal/tömeggel.
Jó elképzelésekkel, -amiből Nálad, nem hiszem hogy hiány lenne- sokat lehet ott spórolni a tömegen és szépek lesznek a nyomatok is.

[B.Zoltán]

Igen, kinéztem egy kicsi léptetőt, aminek a súlya elég kedvező lenne.
Áttételezve szépen elvinné, ha nem tudom a kíváncsiságom leküzdeni, akkor lehet hogy megcsinálom egyszer.

[vjanos]

Ez betonnyomtatás?

[Rabb Ferenc]

Érdekes megoldás...

Lerakják az útszéli porba kilométereken át alap, rögzítés, belső vasalat és dilatációs hézag nélkül [#nemtudom]

[svejk]

1:25-nél láthatóak a dilatációs hézagok.

[2vkx6unz]

Ez inkább egy kúszó zsalu. Én '96-ban láttam Máltán hasonlót. Ott az út szegélykövét csinálták így. Ahol bejárót kellett kialakítani ahhoz is volt sablon és azzal alakították ki. Pofásan nézett ki. Amikor megkötött akkor adott távolságonként bevágták. Nem kifejezetten dilatáció miatt inkább irányított törések miatt.

[PSoft]

Én, mintha láttam volna nagyon hasonlót pár évvel ezelőtt az M0-s valamelyik szakaszán. Talán, ott is a szegély készült hasonló technológiával.
Vagy...nem? [#nemtudom]

[B.Zoltán]

1:35-nél a kanyarban, mintha két dilatációs hézag lenne víz kifolyóval.

[RJancsi]

A filmben nem igazán látszik, de nem egészen... Alapként ott az út, aminek a szélére építik. A rögzítés lehet az önsúlyánál fogva (mint a hazai utaknál az előregyártott elemeknél is), de ha nagyon akarják, az útba fúrt lyukakba dugott és abból kiálló betonacél "horgonyokat" is el lehet helyezni. Ennél a technológiánál valóban nincs hagyományos vasalat, helyette szálerősítésű betont alkalmaznak. A szál lehet acél, de az a felszínen megrozsdásodhat, ezért inkább műanyag, üveg, bazalt vagy szénszál erősítést használnak. A szálak hossza kb. 40-50 mm, vastagságuk kb. 0

[RJancsi]

... Sikerült mondat közben valahogy elküldenem a hozzászólást...
Szóval: A szálak hossza kb. 40-50 mm, vastagságuk kb. 0.8-1.0 mm. Egyszerűen belekeverik a betonba és ezzel növelik a húzószilárdságát.

A dilatációt általában a beton pár órás korában történő befűrészelésével oldják meg, irányított repedés formájában.

Ami végképp nincs a filmen, ma már nem "szokás" locsolással utókezelni a betont, helyette a gép mögött bepermetezik vagy növényi viasz vagy mesterséges polimer alapú párazáróval. Ez egy vízhatlan filmet képez a beton felületén és meggátolja a kiszáradást még tűző napon is. A

[RJancsi]

Igen, ott is dolgozott ilyen gép. A formasínek cseerélhetők így nem csak "new jersey" terelőfalakat de pl. árokburkolást is lehet készíteni vele. "Természetesen" lézervezérlésű szintezőrendszere van, ezért a gépkezelőnek "csak" kormányoznia kell, a beton magasságát a gép magától állítja be.