Épül a gépem ::: Kelepeisz Lajos

[Kelepeisz Lajos]

De nem ám, 16mm2 az ajánlott, én ezt már túl is toltam, ráadásul 500mm hosszú kábel, szóval elég rövid.

[Szalai György]

Lökjetek meg egy kicsit a jó irányba. Lécci.
Keresgetem, de nem találgatom, hogy mi a jósága a dupla impulzusnak.
Minek kell a második, amikor az első már megtette, amit kell.

Az első lökettől a kellő mennyiségű Joule hő ott van az anyagban, megfelelő az olvadék lencse hőmérséklete.
Kellő felületen és erővel össze van nyomva, az olvadt rétegek megfelelő felületen egyesülnek.
A nyomóerő a visszahűlés idejére is fennmarad, nem jön létre repedés, leválás.
És akkor jön még egy löket. Minek kell az elkészült kötést utánmelegíteni?

Feleslegesnek tartanám, de legalább érteném, ha a második impulzussal megmérné, ellenőrizné a létrejött kötés átmeneti ellenállását. De gyanítom, hogy nem ezt teszi.
A második impulzus helyett fontosabbnak gondolom a helyesen beállított és nem a dolgozó érzéseire bízott nyomóerőt.
Vagy nem?

[Csuhás]

A dupla impulzus, a szennyezett, oxidált, vagy épp galván bevonattal ellátott lemezeknél hasznos. Az első impulzus megbontja ezeket a felületi rétegeket és megfelelő kontaktust ad, így a második, az érdemi hegesztést végző pulzust már alig befolyásolják ezek a tényezők. Így pontosabb egységesebb hegesztéseket lehet készíteni.

[Kelepeisz Lajos]

Így van ott a pont, első imp jó kontaktot hoz létre, második meg lehegeszt.[#papakacsint]

[zozo]

Nincsen tapasztalatom a mikro trafóval, valahol olvastam, hogy 0,2-es nikkel szalaghoz jó, szépen csinálják vele a cellákat, de a kínai nikkelezett vas szalagokat nem hegeszti szépen. Az alternatívára nem emlékszem, lehet pont a Lajos féle akkumulátoros egyenáramú hegesztés a nyerő.

Lajos köszi az infót.

[Kelepeisz Lajos]

Nagyon szívesen, ahogy készül ez a kis masina küldöm a képeket.

[s7manbs8]

Gyorsan összetákolok egyet én is, van hozzá mindenem szinte, akksi, réz, Arduino panel, már csak IGBT kéne még hozzá max.

[Szalai György]

Tehát az első impulzus a smirgli. Helyett van. De a hatása itt más.
Így akkor az oxid/kosz/nem oda való dolog, benne marad az olvadékban, gyengítve a kötőerőt. Főleg pedig, növelve az elkészült kötés átmeneti ellenállást.
Tekintve a kötés elektromos felhasználást nem épp előny.
A felület tisztátalanságát kiegészülve a dolgozó érzésein alapuló nyomóerővel egyenesen kártékonynak érzem.
De innen szép nyerni.
Talán egy betonacél háló hegesztésnél hasznos is lehet ez a technológia.

[s7manbs8]

https://www.youtube.com/watch?v=ReY7bz3tsMM

[Szalai György]

Érdekes, hogy a videó lefejtős részén láthatóan a pöttyök fele adott mechanikusan elfogadható kötést.
A másik fele egyszerűen levált.
Nem esik szó a mechanikusan jó kötések felületéről, átmeneti ellenállásáról, ami egy nagy zárlati áramú akkumulátor áramkötéseinek esetében abszolút fontosságú volna.
Mindenek előtt.
De a lényeg, hogy eladható. Még ez is.
A "mikrokontroller" és az "Oled kijelző" az kell ehhez nagyon.

[remrendes]

Hány hegesztést bir ki egy átlag 55Ah-s akku?
2 mikrótrafót nem lehetne párhuzamosítani?

[Motoros]

Mikor az első pontpárt elkészíti akkor még a beállított és valamekkora az átmeneti ellenállások miatt kialakuló áram folyik, de a második pontpárnál már az aktuális helyen kevesebb mert az előző pontpár besöntöl.
Ez a normál...alul megtámasztott ponthegesztéseknél is gond.
1 darab hegesztés legyen de az jó.
A felső lemezre megfelelő dudort nyomnak előzőleg és az összenyomásnál csak itt fog áram folyni...a bizonytalan sönthatás akár nulla is lehet.
Fontos az is, hogy az összenyomás alatt nulla áram folyjon, csak amikor ez a bizonytalan szakasz véget ér akkor durrantson oda.
Ez gondolom itt megoldott valahogy.
Ez az akkumulátorokat összekötő (video) lebegő hegesztés elég gázos terület...szerintem ahhoz képest nem is rossz.
Ha a hegesztendő cucc nem anyagába az ami, hanem pl vas ami nikkelezve van akkor az meg aztán maga bizonytalanság.
Vasat nem nikkeleznek direktbe hanem alárezeznek, ez gyengít. Az ónozott vas ponthegeszthetősége valamivel jobb.

[Motoros]

Nekem volt egy műszeripari ponthegesztőm amit még anno az Izzóban használtak a lámpák wolframjának odahegesztésére.
A fejegység a nyomóerő beállíthatósága miatt elég kacifántos volt. A tápegység viszont egyszerű: a max áramot és az időt lehetett állítani. ja meg volt egy időzítő ami érzékelte azt, hogy a hölgy a pedálra rálépett és azután kapcsolta a tápot.

[fn47xk7ei]

Ponthegesztő elektróda csúcsnak nem lenne jó a PT-31-es plazmavágó elektródája? Van hafniumos és cirkóniumos kivitelben is talán valamint könnyen cserélhető ill. megfordítható (400 Ft/db).[#nemtudom]

  

[Kelepeisz Lajos]

Hogy hány hegesztést bírhat azt nem tudom, de gyanítóm rengeteget, hisz a terhelés a másodperc töredéke idejéig áll fenn, Az hogy 2 mikrótrafó párhuzamosan mit tudhat azt nem tudom, de valahogy nem is szeretném megtudni, mondhatni engem ez az akkumulátoros egység teljesen elvarázsolt, szóval evvel foglalkoztam mostanában jobban.