Encoder használata

[wcsxp0uxa]

1db szinusz és
1db cosinus érték mutat a kör kerületének egyik pontjára ,tehát nincs mit számolni , ha növeled a mérés pontosságát akkor nő a felbontás is. Persze lehet interpolálni ,mint egy 2Mpixeles képet 12-re csak nem fog több információt hordozni.

[pbalazs]

Nem tudtam, hogy létezik szinuszos kimenetű encoder is, eddig még csak digitálissal találkoztam. De a megfelelő kulcsszavakra keresve tényleg mindent meg lehet tudni, köszi.

[svejk]

a világ kezdetén voltak az analóg vezérlők és analóg "számítógépek" és a resolver.
Aztán jött a tisztán digitális világ.
Később ezeket ötvözték, lettek sin-cos kimenetű encoderek(mint a resolver), interpolátorok, DSP-k, stb.
 

[svejk]

Először is nincs probléma, másodszor meg mit is akarsz kérdezni? [#circling]

[svejk]

Mind a sinus mind a cosinus analóg jelből egy egy négyszögjel lesz, tehát mondjuk a sinusból A a cosinusból B jel.

[D.Laci]

Pont erre voltam kíváncsi. [#eljen]
Talán nekem is van ilyen mérőlécem és így egyszerűen ki tudnám próbálni, hogy müxik e.

[svejk]

A komparálást a legegyszerűbben úgy tudod megvalósítani, hogy egy RS485-ös vevő két bemenetét a sin és sin negált kimenetre rakod.
Persze ugyanilyet kell rakni a cos és cos negált kimenetre is.  
Én 26C32-vel szoktam megoldani, egy tokban 4 egység van.

[ANTAL GÁBOR]

Palotaforradalmat csináltam ezért kötelességemnek érzem néhány mondattal megmagyarázni. Minden optikai és mágneses útmérő alapból szinuszos kimenetű. A cosinus azért jön be a képbe mert két csatorna van azért hogy az irány információ is meg legyen.  Az optikai lécek alapból  azért áramkimenetűek mert az érzékelők fotódiódák és azok fényelem üzemmódban  a megvilágítással arányos lineáris  áramjelet szolgáltatnak. ( A fotódiódát tőbb módon lehet érzékelőként használni de a az arányos jel a fontos akkor ez a legcélszerűbb) A mágneses jeladók szinuszos feszültség kimenetűek . Namármost a régebbi lécek kimenetei a fentiek és a feldolgozó elektronika végezte a digitalizálást. A modern lécek belső felépítése is sin/ cos csak tartalmazzák a  feldolgozó elektronikát és a felhasználó már kétfázisú digitális  ( TTL vagy nagyobb feszültségű )  jelet kap amit egy  egyszerű számlálóval display- el kijelezhet ( Svejk- Magi DRO vagy MACH 3)  
 Az interpoláció: Ha ismerem a sinusz amplitúdóját akkor abból a szög visszaszámolható A szögből pedig az út . Pl ha az amplitúdó pl 0.5* U akkor az 30 fok vagy ha .707*U akkor a szög 45 fok vagy ha 0.866*U akkor 60 fok .  Az interpolátor IC kvantálja az amplitúdót és hozzárendeli  az utat ( az elmozdulást ) Az az érdekes hogy a legmodernebb optikai lécek mind interpolálnak mert nagyságrendekkel lehet a felbontást növelni. A mágneses útmérők meg meg sem tudnak lenni interpolátor nélkül mert a szokásos pólusosztás 2 ( kettő ) mm ( persze vannak 1 ill 0.5 mm pólusosztású lécek is ) Az interpolátorokkal a 2 mm es periódusu sin ből akár 5 mikronos felbontást is tudnak már csinálni .  
Konklúzió. Ha van interpolátor ic akkor a régi sin/ cos  áram kimenetű léc hadra fogható. Az Ic alapból le  tudja kezelni az áram és fesz kimenetet és interpolál is Az olcsók interpolációs faktorai 1,2,5,10  

[pbalazs]

Köszönöm az összefoglalót, így már világos.

[Szedlay Pál]

Ehhez a témához egy érdekesség, hol tart már a lineáris útmérés.
BS78 min. felbontás 0.034nm, ez 34 pikométer. Milyen eszközön lehet egy ilyet használni úgy, hogy a környezeti tényezők ne legyenek nagyságrenddel nagyobbak ennél.
 
http://www.waycon.de/fileadmin/magnescale/Laserscale-General_ENG_Feb_09.pdf" TARGET=_fnew>Link

[Szedlay Pál]

És ha a DB96-os interpolátor bírja szuflával, 400mm/s sebességnél 34pm felbontással a 11GHz-et a kimeneten mi tudja lekezelni?

[Szalai György]

Szerintem: A lineáris útmérés lényege éppen az, hogy az egyéb környezeti tényezők hatását kikerülje, kompenzálja. A gép hőtágulhat, vagy deformálódhat, az nem befolyásolja a munkadarab pontosságát, mert a méretek a lineáris útmérő stabil hosszán alapulnak. Ezért, szerintem bármilyen eszközön használható, másik kérdés, hogy hol érdemes használni.

[csg67]

Beszéljünk inkább közvetett és közvetlen mérésről. A mérőléc (lineáris útmérés) közvetlen mérés. A körasztal tengelyére épített szögadó is közvetlen mérés (pedig nem lineáris). A motor végén figyelő forgóadó viszont közvetett.
A mérőléc sem mindenható. Például hiába van egy marógépen minden tengelyen mérőléc, ha mondjuk a függőleges golyósorsó vagy a főorsó melegedése miatt az orsóház -tipikusan- keresztirányban megnyúlik, hiszen nem azt méri a mérőléc, hanem a szán elmozdulását. Nem véletlenül hűtik a főorsó (jobb gépeken a golyósorsókat is) egy külön hűtőrendszerrel. Minden melegedés káros hatással van a gép pontosságára!

[svejk]

Többek közt Laslie Komának, hogy tudjon a mérőlécével játszani
Ha jól emlékszem LS403-as van neki, ez egy 11uA-es áram kimenetű, 20um-es osztású.
 
Az alábbi elektronikával ki lehet próbálni.
Az első műveleti erősítő az áram-feszültség konverziót végzi, a második csak fázis fordít, így meg van a +- sinus jelünk.  
Ezt követi egy vonali vevő, mely komparálja a sinust, és szabályos TTL jelet kapunk a kimeneten, melynek periódusa megegyezik az eredeti 20um-es osztással.
Ha ezt a TTL jelet x4 módban olvassuk, akkor máris 5um-es lesz a mérőlécünk leolvasási pontossága.
A műveleti erősítő és a visszacsatolásban levő 100pF-os kondik határozzák meg a sávszélességet, szerintem hobby gyakorlatban ez elég.
A műveleti erősítő természetesen lehet LM324, vagy más modernebb rail-to-rail típus is.
A vonali vevő lehet pl. 75175 is.
A B vagy Index csatornához is kell egy-egy ilyen műveleti erősítős egység, a vonali vevőnél feltüntettem a többi csatorna lábszámozását is. (egy IC-ben 4 fogadó egység lakozik)
 
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Svejk/11uA_TTL.jpg" border=0>
 
 
 
És egy bizonyíték, hogy a kapcsolás nem légből kapott, hanem inkább légszereléssil készült.
Lehet csámcsogni
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Svejk/11uA_TTL_1.jpg" border=0>

[pbalazs]

Mit jelent az, hogy "x4 módban" olvassuk a négyszögjelet? Hogy is lehet így megnövelni a felbontást?