Marószerszámok és karbantartásuk

[ukcge40u]

Én csak csinálom a dolgokat.
Ahogy ÉRZEM.
És eddig úgy tűnik, nem csinálom rosszul majd 15 éve.
Engem nem érdekelnek az egyenletek.
Ránézek a szerszámra, és megbeszéljük közösen a szerszámmal...
Ez a való életben így műxik.
Nagyon becsüllek, ha esetleg eddig nem jött volna le...

[HJózsi]

Szia Sanzistift!  
Örülök, hogy Tibor kihozta belőled ezt a klassz irományt! Nagyon élveztem!  Már két cnc-s szakembertől kaptam dettó ugyanezt az elbeszélést a forgácsolási paraméterek beállítására !... Valamiért a katalógus adatok stb. nem szoktak bejönni, a valóság többnyire eltér ... Erre gondoltam ki  amit végül szintén leírtál : "majd visszaszámoljátok, hogy az miért volt úgy jó" ...
Na ezzel érdemes lenne foglalkozni, akár gyakorlati példával is! ...  
A hobbista úgy is csak okoskodik, de ha van itt praktizáló elméleti és gyakorlati szakember abból kijöhetne egy jó szeánsz ...  
Hmm?

[ukcge40u]

Meglátjuk Apó, mit ehetünk visszamérésileg.
 
A katalógusadatokról annyit, hogy amíg tökúj a szerszám, addig megyfainul minden, de amikor egy picit is megkopik... onnantól a kopás felemeli magát hatványra, és mire észbekapsz... nem lesz mit újraélezni.
 
Mondok egy érdekes példát:
Jött a szerszámos mandró, hozott lapkát rozsdamenteshez, síkmaró fejhez.
Ajánlotta a 600-as fordulatot 500-as tolással maximum 1 mm-es fogással.
Hűtés nélkül.
Műxik.
Még úgy is, ha el van kopva a lapka annyira, hogy már tizedes árkok vannak az élében.
 
Ez az egyetlen, amibejött a manustól, az össze többiben erősen módosítanom kellett, hogy ne kerüljön többe a szerszám, mint a darab.
Egyébként a manus korrekt volt, mert poénból bevert a Heidenbe egy komplett programot egy sörért. Egy szerszámügynök egy Heidenhain 150-be komplett progit.
Ez jó volt, nem hülye a mandró.
 
 

[ukcge40u]

Ja, a lényeg.
A fej 63-as , nyolclapkás szerkezet.
lehet számolni a forgácskeresztmetszetet, mert nekem fogalmam sincs.

[ukcge40u]

Tehát, jöjjön a nevezetes "háromélű", akinek a bűne az, hogy ily sokat írok nektek.
http://cnctar.hobbycnc.hu/Sanzistift/h%E1rom%E9l%FB1.JPG" border=0>
http://cnctar.hobbycnc.hu/Sanzistift/h%E1rom%E9l%FB2.JPG" border=0>
Ő lenne az.
A képek olyanok, amilyenek, most ez van.
Remélem így nyilvánvaló lett, hogy mit emlegetek a keresztélen, ami átmegy a maró középpontján.
Ezért tud fúrni nagyon jól, amit tud az előzőekben felvázolt nagyolómaró is, viszont ez fúrásban sokkal jobb.
Miért is?
Ha megfigyeljük akkor ennek nincs több éle, mint 3. A nagyolónak is lehet 3 éle, de az ritka.
Ezt a marót egyébként ékpályamarásra szeretem használni, de nem azért, mert olyan okos vagyok, hanem mert ez a legcélszerűbb.
Négyélű maróval is lehet nagyolni  ékpályát, de méretre marni egy fogásból csak ez képes.
Nézzük az okokat.
A sima nagyolónak 4 éle van, ezért, ha beleképzeljük a saját maga által rajzolt nútba, látható, hogy mindig forgácsol legalább két éle.
Az egyik él épp befelé megy az anyagba, így a pálya középpontjáig ellenirányú marással megy, utána törvényszerűleg átmegy egyenirányúba.
Viszont van egy pont, ahol csak egy él dolgozik, ez pedig épp a kontúrpálya közepe, ahol átvált ellenből egyenbe. A forgácsolási erő ilyenkor a legnagyobb (mint minden más szerszámnál is), de mikor épp egyenbe forogna, jön a másik él hátul akinek abban a pozícióban az ellen marad.
Mondhatjuk azt, tök jó, az egyik egyenben van a másik meg ellenben, így majd jól kisimítják egymást. Tény, hogy négyélű csavart marónak vasba (bármibe) a legcsöndesebb üzemmódja a telibemarás. Kussol is, mert az erők ki vannak egyenlítve, de ha megnézzük az ébredő erők eredőjét akármelyik pozícióban az élekre vetítve, akkor azt látjuk, hogy az ellenvektorok egy irányba mutatnak, és erősítik egymást.
Magyarán az anyag el akarja görbíteni a szerencsétlen marót, amit meg is tesz, és ennek néha jó pár tized látja a kárát.
Az ékpálya ezennel bukott, mert tudjuk (ugye?) hogy az ékpályának a tengelyen a lehető legjobban a tengely középvonalán kell elhelyezkednie. Egyébként rosszt sem ér az ékpálya, mert ékkel nem fog rámenni a nút, ami az ellendarabban van. Ez belátható.
 
Miért használunk háromélűt pl ékpályához?
Egyrészt sokkal jobban bírja a Z irányú erőket, mert ott van rajta a böszme keresztél. Majd az fúr.
Másrészt páratlan éle van, ami azt jelenti, hogy kevésbé rezonál, mint egy négyélű.
Erre még visszatérek, de most menjünk tovább.
Rajzoljuk fel a nútot, és benne a háromélű marót.
Egyből látszik, hogy akárhogyan forgatjuk a marót, ha megdöglünk bele, akkor sem fog egy élnél több dolgozni egyszerre.
Ezzel mi nyerünk:
A másik él rezonanciájának a kiküszöbölését.
Mivel csak egy élünk dolgozik adott pillanatban, így az "ellenvektor" is csak egy darab lesz, ami egy élnél elhanyagolható még, mert csak 1-2 századot jelent.
A szerszámunk nem fog elgörbülni forgácsolás közben, ami azt jelenti, hogy tűrésen belül az ékpályát a tengely középvonala felett tudjuk tartani.
Nyert ügyünk van.
 
Folyt köv.
 

[ukcge40u]

Most jön a függelék, vagy folytatás, kinek mi tetszik.
 
Fúrás háromélű VS négyélű, avagy miért jobb páratlan élszámmal dolgozni egyes esetekben (nem mindig)
Alappélda, csigafúró.
Állványos fúrógépen is jelentkezik, hogy ha előfúrt lyukat fúrunk fel nagyobbra, akkor, ha nem vigyázunk, akkor bizony a fúró berázza a darabot.
Két éle van, és ha nem tájoltunk pontosan, akkor nem egyszerre kapnak bele az élek az anyagba. Ekkor jön a berázás, vagyis amikor az egyik él pofozza a másiknak az anyagot (mert rugalmasság itt is van), és amikor rányomunk határozottan, akkor döntik el egyszerre, hogy melózni kell.
A jó felfúró fúró háromélű, megkeresem, és leképeljük, mert nagyon jól néz ki.
Miért pont a három?
Lehetne 5 éle is, de egyrészt nincs olyan barom aki ilyent legyártson, másrészt esetünkben az 5 nem lesz több, mint a három.
Ahogy a háromlábú kisszéken, úgy a három élen is hamarabb eldől az erősorrend, és hamarabb kezdenek dolgozni egyszerre. Önközpontosítás megy végbe a három élen (mellékes kérdés, de miért is szeretjük, drehások, a hárompofás tokmányt hengeres anyagnál?).
A három pont stabil, ezt tudja  a fizika, a Tibor is, de még a Varsa is vágja.
 
Kanyarodjunk vissza a háromélű maróhoz.
Az előbb leírtak miatt nyilvánvaló lehet, hogy miért fúrunk a háromélűvel.
 
Nem , nem, rosszul gondolod. Nem a központ miatt.
 
Itt van az átverés.
Azt tudni kell, hogy még a legfrankóbb szerszámszár is mozog, elég tisztességesen.
Feltéve, ha mozgás a kigörbülés, de ezt majd nálam okosabb megmondja. Ez az első eset, hogy ilyen mélyen bele megyek a szerszámok lelkivilágába a leírás kedvéért.
Egyébként nem számolok vele, hanem marok, megmérem, és korrekciózok.
Ez inkább a hab a tortán.
 
Tehát, görbül a szerszámunk meló közben. A keményfém is, de az jelentéktelen, bőven fél századon belül, így ezzel nem foglalkozunk hobby szinten. A HSS szerszámmal sem, pedig az képes akár 5 századot is görbülni a befogástól a szerszám végéig mérve, de ez megint extrém, mert nálunk vagy nem számít 5 század, vagy nem zavarjuk bele annyira, hogy előjöjjön.
 
A háromélűt viszont szeressük nagyon, mert a fent említett görbülés nekünk pont az előnyünk.
Mi is történik, ha háromélűvel telibe fúrunk?
Nézzük meg azt a böszme keresztélt.
Viszonyítsuk arányaiban a másik kettőhöz.
nyilvánvaló, hogy fúráskor a nagy böszme él harapja a legtöbbet.
Jutalma az, hogy a vágóél kialakítása miatt (hegyesszög) belehúzza magát egy pirinyót az anyagba. Nem sokat, csak azt az 1-2 századot, ami ahhoz kell, hogy a többi ott maximum csak simítson. Ugyebár állandó előtolás van Z-re, vagyis fúrásirányra, így mindhárom él mozgáspályáját felrajzolva nyilvánvaló, hogy dolgoznak ők is becsülettel.
Viszont, mivel az egy él az über, és a többi a nyomába sem ér, így a többi él nem forgácsol ott, ahol ő, mert nincs ellenirányú kitámasztás.
Írtam a nagyolónál, hogy nem szeretek vele fúrni, pedig lehet.
Az a morgás, meg hangok, az azért van, mert a keresztéles éllel szemben ott van a másik, aki szintén dolgozik ráadásul ugyanabban a frekiben, így ha nem klappol a fordulat, vagy a tolás, akkor berezonálnak. Egymással szemben betámasztanak, és elindul a játék, amit a kétélű csigafúrónál felfúráskor már láttunk.
Ráadásul itt kétszer két él van szemben, azonos frekivel, és tolással. A végeredmény megjósolható, tiszta vibrátorfúró lesz a maróból. Nem jó, mert kicseszi az élét a szerszámnak.
 
A háromélűnél nincs kitámasztóka, így ő azt csinál gyakorlatilag, amit tud, és akar.
 
Ezt a részt lezárván megemlíteném a dörzsárakat.
 
Ugyebár, páros élük van jobbára, de voltam olyan pofátlan, hogy éljenek a páratlan élűek.
De a dörzsár mégis működik, mert nem érdekli a véleményem, de neki is igaza van, meg nekem is.
Bármilyen komolyabb szerszámkatalógust megnézünk, az összes dörzsár páros élű, de vannak kivételek.
A cucc úgy működik, hogy mivel a dörzsárat nem tekerjük bele nagy fordulattal a lyukba (vannak kivételek, van egy 20-as dörzsáram ami 3000-es fordulattal és 1200-as tolással hozza a 20H7 méretet, de ez már nagyon nem hobbi kategória), hanem általában 300 körül hajtjuk őket, így sok rezonanciára nem kell odafigyelni, de egyre mégis. Amit a fogak keltenek egymással szemben.
Ha teljesen  szemben lennének a fogak/élek, akkor abból az életben nem lesz H7.
 
Ezért csinálták azt, hogy a fogakat ne pontosan szemen helyezték el egymással. A csavart élűeknél általában mindegy, de az megint spec. szerszám, hanyagoljuk.
A fogak osztásában akár 3 fokos eltérés is lehet. Ez arra jó, hogy az élek már ne legyenek egymással szemben, így  a rezonanciák majdnem elvesznek, viszont annyira még szemben van, hogy ellent tudjon tartani a másik élnek, és együtt hozzák a méretet.
 
Erről nem tudok többet írni hirtelen, csak ha kérdeztek.

[ukcge40u]

http://cnctar.hobbycnc.hu/Sanzistift/let%F6r%F5.jpg" border=0>
A mai napra/estére/éjszakára levezetésképpen bemutatom nektek a 45 fokos letörőt.
Jellemzően négy éle van.
Azért négy, mert így nagy fogankénti előtolást lehet elérni, másrészt sok helye van a forgácsnak távozni.
Több élnek nincs értelme több okból:
Egyrészt ennél a szerszámnál úgy a fordulat, mint a tolás relatíve magas.
Másrészt a szerszám nem képes többet vinni, mint a hasznos élhossza.
Ez ugyanúgy igaz a 60 fokosra is természetesen,de vannak 30 fokos verziók is, sőt megrendelésre akárhányfokosak is.
Látszik a kiképzésből, hogy a megmunkálási mélység erősen függ az átmérőtől, ennek ellenére 12-es átmérőnél nem gyártanak nagyobbat, csak megrendelésre, ha elvállalják.
Lássuk be, az ennél nagyobb letörés már nem letörés, hanem fokmarás, és azt máshogyan oldjuk meg, ha tudjuk...
 
Több élnek megint nincs létjogosultsága. Egyrészt azért, mert a szerszámköszörűs leszopná magát tőle (már bocsánat, de ez így van), másrészt pedig a plusz egy éllel nem nyerünk annyit vágósebességben, hogy érdemes legyen.
A hat él összefutását meg köszörülje meg egy csúcsra, akinek 2-3 anyja van...
 
Tehát négyélű kütyü, az élletöréshez, sorjázáshoz nagyon megfelelő.
Az iparban ezek jellemzően keményfém anyagúak, mivel előfordulhat bármilyen anyag, de aki csak aluzik, annak tökéletesen megfelel a HSS verzió, olcsóbb is. Mivel láttam már olyan embert, aki a fára is ráküld élletörőt élletörni..., nos az ilyen manusoknak nem ajánlum a keményfémet.
A HSS két okból jobb ide, fához, vagy akár műanyaghoz is.
Olcsóbb, és könnyeb élezni is.
Sokkal élesebb, mint a vele megegyező keményfémmmarók. Az is éles, szó se róla, de aki műanyagozik, annak nem sok keményfém marója van. Egyszerűen a HSS élesebb,és ezt a puha anyagokon nagyon jól meg is tudja mutatni.
 
Az ilyen szerszámoknak a fent említett magas fordulat az 6000, vagy több, a tolás pedig anyagtól függően 600-2000-ig is mehet. Rozsdamentesre a keményfém a 6000/600-800 tartományt preferálja, akkor ritkán kell cserélni.
 
Felmerülhet a kérdés, hogy mivel ez egy hegyes kütyü, de jellemzően az oldalával/fokával dolgozik, akkor hogyan tudom a legegyszerűbben hozzárendelni a kontúromhoz?
 
Az én módszerem az, hogy a hosszát bemérem rendesen, de átmérőnek 2mm-t adok meg.
Amikor megvan a kontúrom, és hozzárendelem (mindig balos) szerszámkorrekcióval, akkor tudom azt, hogy ha 1mm mínuszba küldöm, akkor pont érinti az anyagom eltörésre váró sarkát.
Innentől logikus, hogy a Z-1.2 parancsa kontúrhoz rendelve 0.2 mm-es letörést farag.
 
Kérdés?
 
Hétfő után belemegyünk a keményfém nagyolósimítóba, meg a rádiuszmarókba.
 De csak ha érdekel valakit.
Sok mindent nem írtam még le a tapasztalatokról, ezért kérdezzetek, ha gondoljátok.

[ukcge40u]

Miért is emlegetem a fogankénti előtolást?
Marásnál fontos sejteni legalább hogy arányaiban a fordulat-tolás viszonyban mennyire is szakítjuk meg épp a szerszámot.
Egyenlet nincs, aki akar, keres, én nem foglalkozom ilyenekkel.
 
Ugyebár, ha adott egy fordulatunk, és van egy hozzárendelt előtolásunk, akkor mondjuk azt, hogy van X nagyságú forgácsunk.
Ha ugyanezzel az adatokkal berakunk egy más fogszámú szerszámot, akkor logikusan csökken, vagy nő a fogakra eső forgács nagysága, pongyola fogalmazással.
Mivel a forgácskeresztmetszet ebben az estben szinte ugyanaz marad, így ezt az eltérést nullának véve, csak a forgácsvastagságunk marad meg, illetve hát az változik.
Az, hogy a felületi minőség ezzel nem egyenes arányban változik, az nyilvánvaló. de változik, és sokat.
Példaképpen aluhoz 4000-es fordulat, és 1000 tolás egy 16-os maróval a négyélű verzió rosszabb felületet hoz, mint egy 8 élű.
Van, ahol számít, szerintem a hobby kategóriában sokat nem oszt/szoroz. Azért írtam le, hogy van ilyen is, meg a rálátás kedvéért.
Egyenleteket viszont tőlem biztos nem kaptok.

[Szalai György]

„rálátás kedvéért. „ Az nélküled nekem erre nem sok lenne. Így csak maradna az elmélet, meg a képletek.
Nyomjad még, osszad az igazat, hadd tanuljon a nép zsigerből faragni!

[000000000]

Jól bele húztál az éjszakába, de megérte. Tetszik a gyakorlatias írásod, szeretem a stílusodat és nem utlsósorban nagyon sokat tanulok Tőlled. Köszönöm,folytasd, ha van időd!

[D.Laci]

"Azért négy, mert így nagy fogankénti előtolást lehet elérni,"???

[ukcge40u]

Nagy előtolást.
Valaki javítsa ki, úgy látszik, már nagyon hajnal volt...

[000000000]

 Nincs is szebb annál mint amikor egy keményfém nagyoló, katalógus paraméterekkel beszáguld egy sarokba. [#wow1]

[svejk]

Most olvasom csak, hogy itt meg milyen okos dolgokról megy a szó...
De hol az a saccolt eredmény???
Valaki segítsen már!

[hostya]

Egy kérdés:
A 2; 3; 4; ill. 6 élü szerszámok közül, melyiknél jön elő legkevésbé az un 'kulcslyuk'-effektus?
 
pl. lemezszerű mdb ablakmarás.