Fémöntés házilag

[000000000]

Kedves Gábor!
 
Többször is kerestelek Skype-on, érdeklődi szerettem volna mi újság Felétek Miskolcon, mert ami a híradásokból lejön, az nem enged semmi jóra sejtetni...
 
Nem akartam én szóvá tenni, hogy miről folyik itt a csevej, pedig gondoltam már rá. Elkomolytalanodik a téma ezzel a coil gun-nal, meg az oldalhosszú undorító gépfordítással, felendőbe merülnek Bódi értékes mérései, képei, beszámolói, és a hozzászólások a sok hülyeség közepedte.
 
 
Elemzem a kapcsolást, és dolgozom egy másik kivitelen. Ahogy megjön minden alkatrész, én is el tudok kezdeni kísérletezni.
Továbbá szimulálok:
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/deguss/pgt1.jpg" width=800 height=580 border=0>
 
 
Svejk féle 68/44/13.5 gyűrűmag. Al értékét 20000-re saccolom, nem tudom érdekes mód pontosan megmérni. Kevés (<4) menettel 5000 nH/n^2 körüli értéket mérek, 5-6-7 menettel 20000 körül, e felett megint 15000-ret. Mint ha nem lenne állandó az induktivitása?! Bár lehet hogy a műszer trükköl csak meg, mivel a magas a toroid kezdeti permeabilitása. Igazából üzemi árammal kéne mérni induktivitást, úgy gondolom.
Minden esetre légréssel fojtónak jó lenne, majd meglátjuk mire jutok vele...

[Szalai György]

Azért hoztam példának annak idején, az indukciós melegítéstől kissé elkanyarodva, a Tesla tekercs meghajtó kapcsolást, mert az is  nagy energiájú impulzus üzemű félhidas, vagy teljes hidas kapcsolás. Működésében szinte nem is más, mint ami a fémhevítéshez kell. Jól kitalált, megépített, gyakorlatban bevált. Azt próbálom bizonygatni, hogy az önmagukban (meghajtó nélkül) önrezgő kapcsolások nyitás-zárás karakterisztikája nem elég meredek, hatásfokuk ezért alapvetően hitvány. Frekvenciájuk nem hangolható, az önbeállt frekvencia pedig kevéssé valószínű, hogy pont célirányos volna. A hosszúkás tekercs a mágneses energiát nagy területen osztja meg, nem röviden koncentrálja, mint az egyrétegű tekercs.
Azt gondolom Tesla követői jóval közelebb járnak a hatásos vashevítéshez, mint mi, érdemes figyelni rájuk.
Az oldalhosszú gépfordítás nekem sem rokonszenves. Tesla-s hozzászólásaim is nyugodtan törölhetők.

[000000000]

Sziasztok! Hirtelen felindulásból kérdezném. Tegyük fel bojler fűtőszálból készítenék „kohót”, 1-2 kg alu olvasztásához hány kW fűttőszálra lenne szükség?
Köszi a válaszokat

[msas]

Ha nem akarod kidobni a fűtőbetéteket ne nagyon próbáld! Tudniillik a bojler betét (Bármilyen hülyén hangzik is : )Hűtést igényel.! A melegítendő víz hűti. szárazon negyededóra alatt tönkremegy!.Tehát valami légfűtő betréttel kéne próbálkoznod. Hogy hány KW azt nem tudom , de szerintem sok.

[Rabb Ferenc]

Alapvetően rossz az ötlet. A bojler fűtőbetétjének kicsi a felülete. Ezért simán elégne, ha nem hűti teljes felületén a víz

[robroy007]

szerintem elektromosan elég költséged olvasztgatni házi körülmények között  
viszont aki nekem öntött alut azt mondta hogy egy tégelyhez 5-6000 Ft a villany és kb 70kiló alu ipari olvasztóban tehát jó szigeteléssel kb 1,5 óra mutatvány ebből már lehet számolgatni
 
15-20 kW teljesítmény ha jól saccolom és emlékeim nem csalnak

[000000000]

És ráadásul nem hangos, mint a gázégő!

[Szalai György]

A háztartásban, az iparral ellentétben, az igénybe vehető elektromos teljesítmény többnyire erősen korlátozott. Elektromos munka viszont bőven rendelkezésre áll, hiszen ráérünk órákig olvasztgatni, nem hajt a tatár. Ezért szerintem egyáltalán nem érdemes hobby célra sok kilowattos kemencét építeni, csak amekkorát éppen szükséges és inkább több időt kell szánni az olvasztásra.  
 
Itt jön a hővezetés és a hőszigetelés problémája. Mert az izzószál minden irányban egyformán fűt, az alumínium felé is meg az ellenkező irányba is. De minek fűt arra amerre nincs is alumínium? Csak zabálja a drága villanyt. Kifelé tehát hőszigetelünk.
De mi lesz azzal a meleggel, ami a hőszigetelés irányába próbál terjedni? Visszaverődik az alumínium felé? Dehogy! A szép vörös fűtőszálról sugárzott, jókora infravörös része, jól elnyelődik, kárba vész, felemésztődik a hőszigetelésben. A hővezetéssel terjedő része meg a rossz hővezető levegőt próbálja melegíteni a kemence belsejében, hogy majd a meleg levegő olvassza az alumíniumot. Szánalmas. És a fűtőszál alumínium felé eső oldalán keletkező meleg sem tud mihez kezdeni, Útját állja a levegő.
Aztán persze nagy nehezen, sok munka árán, mégis csak sikerül belepumpálni annyi meleget az alumíniumba, hogy megolvadjon, ha elég türelmes a hobbyista. Ekkor jöhet a homloktörölgetés, (hiszen a levegőt már jól felmelegítettük) és az örömujjongás, a jól megérdemelt siker felett, mert minél több munkába került elérni valamit, annál jobban örülünk neki. Gratulálok.
 
Izzószálas villanykemencében nem az igazi az alumínium olvasztás, mint ahogy a gulyás leves főzés sem. Az izzószáltól az olvasztandó alumíniumig minden féle tré hővezető anyagokon kénytelen valahogy keresztülterjedni az a szegény hő. Nem csoda, hogy mire nagy nehezen eljut odáig, már semmi kedve olvasztani.
Legjobb, ha a meleg magában a levesben keletkezik, ezt a drága mama is tudja, akkor nincs hőátadási veszteség. Tehát a hobbyistának (ha már a csendes és tiszta villany mellett dönt) otthonra csak az örvényáramú olvasztás a jó olvasztás.

[Rabb Ferenc]

Két dolgot ha volnál szíves egy kicsit részletezni. Csakhogy én is megértsem...
 
>>A szép vörös fűtőszálról sugárzott, jókora infravörös része, jól elnyelődik, kárba vész, felemésztődik a hőszigetelésben. << Mi az, hogy felemésztődik a hőszigetelésben? És akkor mi lesz belőle?
 
>>Legjobb, ha a meleg magában a levesben keletkezik ... otthonra csak az örvényáramú olvasztás a jó olvasztás.<< Eddig úgy tudtam, hogy az örvényáram a fazék aljában, és nem a levesben keletkezik.
 
Ja, és még egy apróság: a tégely a sugárzott hő kb 90%-át elnyeli. Azért az nem olyan rossz. Főleg ha nem tud más irányba terjedni. Az viszont kétségtelen igaz, hogy a gázégő zajos, és a hő nagy része a "kéményen" távozik.

[000000000]

Házi litze készítés.
 
 
http://pyronews.org/sjlp/litzmachine.jpg" border=0>

[Rabb Ferenc]

Ne szerénykedj! A gyári is pont így működik, csak ott napi 24 órában.

[000000000]

Nem én csinálom, csak találtam a neten.

[Rabb Ferenc]

Akkor sem rossz. Igaz, rájöhettem volna magamtól is. Nincs a háttérben a relief győjtemény és a szorgalmas "kicsi"

[Szalai György]

Úgy, hogy Te is megértsd, csak akkor tudnám részletezni, ha magam is részletes ismeretekkel rendelkeznék. De ehhez már süti vagyok.
 
Hogy hová lesz az infravörös tartományba eső elektromágneses sugárzás egy olyan hőszigetelő anyagban, amelyik nem veri azt vissza, hiszen nem hőtükör? Jó volna tudnom, de a tudás ilyen mélységeiben már nem szeretnék elveszni.
 
Igen, én is úgy tudom, hogy a konyhai örvényáramú melegítők esetében a meleg az edény aljában keletkezik, nem a levesben. Ettől még igaz, hogy a veszteség akkor a leg kevesebb, ha a meleg a levesben keletkezik. Ennek a feltételnek konyhai viszonyok között a mikrohullámú főzés felel meg. Alumíniumolvasztáshoz pedig az örvényáram ad erre lehetőséget.
 
Örvényáramú alumíniumolvasztáskor más a helyzet, mint a levesben. A grafit, pláne a kerámia tégely, örvényáramú szempontból nem sokat zavar. A indukció java a tégelyben lévő alumíniumban dolgozik. Ott kelt meleget, ahol arra közvetlenül szükség van.
 
Még azt is elhiszem, hogy egy grafit tégely a rásugárzott hő kilencven százalékát elnyeli. De hogyan nyelhetné el azt a hősugárzást, ami nem a tégely irányába sugárzik, hanem ellenkező irányban?
 
Ha olyan kemencét lehetne építeni, ahol a fűtőhuzal (levegő közvetítése nélkül) közvetlen termikus kapcsolatban van legalább a tégellyel, már javulhatna a helyzet. De házi körülmények között még ez is a lehetetlennel határos. Az alumíniumban való közvetlen meleg keltésre alkalmas még az ívkemence, ami megint nem barkács kategória. Marad az indukció, mint jó hatásfokú hobbyista lehetőség. A többi túró. Ez nem szentírás, hanem a saját véleményem, a pillanatnyi ismereteim alapján. Az ismereteim változnak és vele a véleményem is. (Újabban már a szentírás is változik.)

[Szalai György]

Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy sírva röhögöd végig a hétvégét. Tovább olvastam a témát.
Megkövetlek. Nálad van az igazság, nem helytálló, amit a #1737-ben írtam, hogy: „Szerintem a kisebb érme tömege pont annyi, mint az eredetié volt, a térfogata csökken, a sűrűsége nő.”
Valójában az átmérője csökken, a vastagsága nő, tehát a térfogata, a tömege és a sűrűsége marad.
(Megnézném egy zokogós fotódat.)