Mi és hogyan működik

[PSoft]

 
Nos...megnéztem!
 
Sőt, pár fotó kedvéért, ki is építettem.
Nálad a pont![#worship]
 
Pitot cső lesz az, csak kicsit más kialakításban, mint ahogy Te mutatod a #3678-ban.
 
A beépített "bizbasz", egy 38mm hosszú, 14mm átmérőjű, sárgarézből, kúpos belsővel esztergált csőszakasz.
A nyomó oldalon, 16mm hosszon szűkül le a furata 7mm átmérőre.
Utána, egy kb. 6mm hosszú egyenes szakasz, a 7mm-es átmérővel, majd a maradék hosszon, visszabővül az induló 14mm-es átmérőre.
 
A nyomó oldalon beforrasztott csőcsonkon, egy 3,5mm-es furat,a csőcsonk, a "bizbasz"-ba beforrasztott végén, piros szilikonnal lezárva.
A másik csőcsonk, a "bizbasz" közepén, van beültetve, ahol a belső furat 7mm-re szűkül.
 
De...nem dumálok többet, a képek sokkal beszédesebbek.
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/PSoft/Elad%C3%B3/2016.07.02/Radialventilator/Pitot_cso/20160704_164630.jpg" border=0>
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/PSoft/Elad%C3%B3/2016.07.02/Radialventilator/Pitot_cso/20160704_164913.jpg" border=0>
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/PSoft/Elad%C3%B3/2016.07.02/Radialventilator/Pitot_cso/20160704_164951.jpg" border=0>
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/PSoft/Elad%C3%B3/2016.07.02/Radialventilator/Pitot_cso/20160704_164957.jpg" border=0>
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/PSoft/Elad%C3%B3/2016.07.02/Radialventilator/Pitot_cso/20160704_165012.jpg" border=0>
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/PSoft/Elad%C3%B3/2016.07.02/Radialventilator/Pitot_cso/20160704_165020.jpg" border=0>
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/PSoft/Elad%C3%B3/2016.07.02/Radialventilator/Pitot_cso/20160704_165035.jpg" border=0>
 

[Szalai György]

Aha. . .
Tehát így ellenőrizték a légáramlást, a MEMS flow érzékelő elterjedése előtti időkben.

[RJancsi]

Bocsi, hogy belevau, de véletlenül van némi közöm a repüléshez. Kialakításánál fogva valóban létezik "Pitot", "Prandtl" és "Pitot-Prandtl" cső is. Mindegyikkel a sebességet (a torlónyomással)és a magasságot (a statikus nyomással) mérik.  
Psoft kütyüje a változó keresztmetszeteken áthaladó nyomáskülönbséget méri, ezt a műszert https://hu.wikipedia.org/wiki/Venturi-cs%C5%91" TARGET=_fnew>Venturi csőnek hívják.
Csak a közeg sebességének meghatározására alkalmas, barometrikus magasságot nem mér. Ilyen is van a repülésben, de ott külön műszer méri a magasságot.
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/B%C3%A9n%C3%A1z%C3%B3k%20k%C3%A9pei/SAM_0108.JPG" border=0>
 

[RJancsi]

Bocsi, nagy lett a kép. Csak átmásoltam a linkjét, a monitoromon még kicsinek látszott. [#nemtudom]

[PSoft]

 
Most meg már...nem is olyan nagy az a kép!:)
[#wave]
 

[RJancsi]

Köszi! Tényleg nem is olyan nagy. Nem is értem miért tűnt annak fél órája...

[svejk]

No én ezeket mindig kavarom.
 
Végül is miért is a Venturi bácsiról nevezték el, ha alapjában a Bernoulli bácsi írta meg a fizikáját?

[ANTAL GÁBOR]

 Jancsi ! szerintem egy kis hiba csúszott az okfejtésedbe. A Prandtl csővel a dinamikus és a statikus nyomások különbségének ismeretében meghatározható az áramló közeg sebessége ( és természetesen a repülő  gép sebessége is a környezeti levegőhöz ( szembeszél , hátszél ) viszonyítva.  A Pitot cső is így működik .A Prandtl cső ez egy célszerűen koaxiálisan kialakított eszköz ( Az áramlással szembeni furat látja a dinamikus nyomást és az arra merőlegesen elhelyezett furatok a statikust . A kiértékelő eszközre a különbségi nyomás hat . a sebesség  
 v= négyzetgyök ( 2*delta p/ró )  
 Szerintem a Prandtl csővel nem mérnek magasságot ....
 A barometrikus nyomás ismeretéből viszont valóban  kiszámítható a repülő magassága  . A barometrikus nyomást finom barométerekkel  ( altiméterek )  lehet megmérni .  Ezek is elvileg differenciál mérők mert az abszolut légüres tér és a környezet közötti légnyomáskülönbséget mérik  de kivezetve csak egy csonk van ( ami a légnyomást méri ) A pontos magasságmérés előfeltétele az induláskori talajszint légnyomás ismerete  valamint  a légkör meteorologiai stabilitása

[ANTAL GÁBOR]

Egy dolog szöget ütött  a fejemben.  Lehet hogy a Prandtl cső statikus pontját elágaztatják egy Y csatlakozóval,és annak az egyik szárát vezetik az altiméterre ?

[Szalai György]

Akkor ezzel Kelepeisz Lajos már repülhet is, ha ahhoz támad kedve. [#vigyor2]

[RJancsi]

Szerintem ugyanarról beszélünk. A sebességet a torlónyomásból származtatják a Prandtl és a Pitot csőnél is. A statikus nyomás mindkettőnél alkalmas a magasságmérésre.  
A Venturi csőben viszont nincs statikus nyomás, a két szonda a különböző sebesség de azonos tömegáram miatti nyomáskülönbséget méri (Bernoulli törvény). Tehát a Venturival nem lehet magasságot mérni. A repülésben legfeljebb a reptér környéki iskolakörözésnél használják a QFE szerinti (reptér küszöb magassága) magasságmérést. Útvonalnál már az irányítás (INFO) által megadott (QNH) számított légnyomást használja mindenki, mert nem a tényleges magasság a fontos, hanem a gépek (egymás feletti) elkülönítése.

[PSoft]

 
Hát, ha a hátára drótozza...
Elég jó légáramot csinál az a kis 82w-os motor.(hajtotta ventilátor)
[#vigyor2]
 

[Szalai György]

És mégis gyantafüstös marad a helyiség, ha nem fújatja ki a szabadba, hanem csak jól megkeringteti.
Vagy, rakhat elé aktívszenes szűrő lapot, mint az ipari forrszívókban.

[PSoft]

 
Én, (csak)a gyantafüstöt el nem szívatnám, hetvenhét vénasszony kedvéért se!
Kevés olyan jó illat van manapság, mint a fenyőgyanta illata.
(persze, én így...más, úgy)
De ugye...nem is a gyantaillattal van a baj!:((  
 

[Szalai György]

Persze, hogy nem a finom, alpesi fenyvesekre emlékeztető, vagy fűrészüzemi látogatás során deszkalevet kortyoló kalandok emlékét idéző illatával van gond.
Hanem a leégett asztalosműhelyt sirató égett gyantafüsttel, ami könnyet csal az ember szemébe, tüsszentésre ingerel és asztmát okoz.