Mi és hogyan működik

[sunraw]

köszi!
a fék fogaskerekes vagy "pofás"?
Nem látni az ív hátsó felét, csak azért kérdezem.

[mxjj54gxi]

Én olyan röntgencsövet szedtem szét legutóbb, amiben az antikatód forog, és kúpos.
Ezzel elérték, hogy egyrészt a keletkező sugárzás a csőre merőlegesen lép ki, másrészt impulzusüzemben jobban terhelhető, mert a forgó felületen egy időpillanatban ugyan kicsi felületen sugároz, de a forgás miatt a használódó felület sokkal nagyobb. Így a cső élettartama is megnőtt.
A forgatás igen érdekesen van megoldva, mert a kalickás aszinkron motor forgórészét beintegrálták a cső vákumterébe, ott forog, az állórész pedig körülveszi a csövet.
 
De a legrégebbi csövemet nagyapámtól örököltem, a hozzá való báriumos papírernyővel együtt.
Valamikor 1898 és 1905 között készült, és még a totális dózist szétszórta a tér minden irányába, a vizsgálat pedig a kézben fogott papírernyő nézésével történt, mindenféle sugárzásvédelem (páciens és orvos ) nélkül!
A nagyfeszgenerátora egy csengőelven működő szolenoidtekercses-szaggatós trafó.

[sunraw]

ha izotóppal (K(er)8öt) ellátott mechanikát bontasz szét, a mechanikai elemek lehetnek veszélyesek?

[sasi]

 
Forgóanódos csöveket az orvos diagnosztikában használták, mert ott rövid idő alatt kellett nagy teljesítményt produkálni, azaz volt ideje a wolfram bevonat hűlésére, míg körbeért. A képerősítő kiszorította.
 
Nem azért ferde a wolfram bevonat, mert akkor arra merőleges a kilépő sugárzás! A sugárzás minden irányba jelen van.
 
 Az ok nagyon prózai, az elektronsugár irányából minél nagyobb felületűnek kell lennie a gerjesztett testnek, viszont a sugár felhasználásának irányából – fókuszpont – minél kissebnek. Ezért minden röntgencsőben a gerjesztett wolfram lapka szögben helyezkedik el, kivéve a körsugárzókat, mert ott körben azonos fókuszfoltot kell látni.
 
A gerjesztett lapka a tér minden irányában sugároz, ha ez zavar bennünket árnyékolásokkal védekezünk ellene.
 
Örömmel látnék képeket arról a régi csőről, megy a hozzávaló ernyőről! Ilyet még nem láttam.
 

[sasi]

Nem tudom, milyen izotópra gondolsz, de ha zárt izotópról van szó, akkor biztosan nem sugároz a tokozása, környezete. A vasnak a felezési ideje kb.0,1 sec, az aranyé 4 perc.
Zárt azaz izotóp, mely szilárd, pl. fém, nem tud szétszóródni, szétfolyni a környezetében.
A rögzítő súrlódásos a röntgenen.  

[Csuhás]

Köszi! Nekem nagyon tanulságos volt.

[sasi]

 
Örülök, hogy a magam szórakozatásán túl neked is hasznos a „boncolásom”. [#smile]
 
http://sasovits.hu/cnc/boncol/rtg-op/sk-7-3-xray.htm" TARGET=_fnew>Kissé bővítettem az anyagot a röntgencsövekről, azok működéséről.
   

[sasi]

Most látom, hogy figyelmetlen voltam és félrevezettelek, mert a vas felezési ideje (kölcsönhatás következtében) nem egytized, hanem 0,01 másodperc.
[#smile]

[PSoft]

 
Köszi!,...a sok kitűnő képet,és a magyarázó kommenteket a röntgenről.
 
Szívesen megnézném az ígért "folytatást" is.

[Kristály Árpád]

Halihóóóó Mindenkinek!
 
Ezt nézzétek meg!
http://www.catwig.com/google-glass-teardown/" TARGET=_fnew>Google GLASS.........

[Kristály Árpád]

A képek nagyíthatók!!!!

[VighLajos]

Pontosítva: zárt az a sugárforrás, amelynek a tokozása megakadályozza a sugárzó anyag (izotóp) szabadba jutását, sérülését. A tokozás pl. rozsdamentes acél lehet. A sugárzás áthatol rajta, nem az árnyékolás, hanem a mechanikai védelem a cél.
A tokozás nem aktiválódik fel, a felületi szennyezettségét meghatározott időszakonként ellenőriztetni kell (ÁNTSZ).
Ez dörzsmintavétellel történik, aminek az a célja, hogy megállapítsák, hogy a tokozatban lévő izotóp (mi 20 évig használtunk PuBe forrásokat) a tokozat felületére nem jutott-e ki.
A felezési ideje ennek -ha jól emlékszem- 93ezer év.

[sasi]

No igen, meglehetősen pongyolán fogalmaztam, ami megbocsájthatatlan bűn bővített sugárvédelmi vizsgával...
[#wave]
 

[sasi]

Úgy tűnik, csak ősszel lesz időm folytatni a boncolást, addig a türelmedet kérem [#smile].
   

[VighLajos]

Az bizony!
Nekem is az van.  
[#wave]