Hírek:

Fontos tudnivalók a migrációval kapcsolatban, kérlek olvasd el:

A régi fórumról áthozott hozzászólásoknál a felhasználó neve adatvédelmi megfontolásokból véletlenszerűen generált értékekre lett  lecserélve. Ez akkor tud a valódi értékre visszaállni, ha az adott felhasználó a régi fórumon nyilatkozik, hogy beleegyezik az adatainak az új fórumra továbbításához, majd ezután itt a régi felhasználónevével és email címével regisztrál.
8~20 óra között, 1~30 percen belül megtörténik a jóváhagyás, 30 percenként ellenőrizd email fiókodat (SPAM-ot is) mindenképp kapsz mail-t, a sikeres regisztrácioról, vagy a hibáról és, hogy mi a teendőd.
Nézd meg  "A régi fórumról, az új fórumra költözés útmutatót."
A régi fórumon használt email címmel de más felhasználói azonosítóval érkező regisztrációs kérelmek törlésre kerűlnek.

Main Menu

3D nyomtatás

Indította gaben, 2024 április 09, 15:30

Előző téma - Következő téma

s9ezus8r6

az az 5letem támadt most, csinálok egy csővázat, rá pedig hőálló textil szerű üvegszálas anyagból egy huzatot.
ÜDV JG

000000000

Viccből mondtam...[#nyes]

Mi voltunk a világon elsők megtiltani, nem csak használatát, de gyártását is... [#kacsint]

RJancsi

Nem is tudtam, hogy "ti" gyártottátok az azbesztet. Eddig úgy tudtam, hogy természetes ásványi anyag amit bányásztak. [#fejvakaras]

000000000

Már megint félreértettél? Ez véletlen vagy csak vitatkozni akarsz? [#nyes] Tudom hogy bányászták, de ami a bányából jön azzal mit csinálsz...? A vasat is bányásszák, de az is használhatatlan amikor onnan jön. Kicsi emlékek Kirunából, 800 m mélységből.



A vasgyártás is így kezdődik: próbafúrás, vasérc, pellet. Ez után megy a pellet az olvasztóba, és csak utána használhatod. Bár azbesztbányába soha nem voltam, de arany, szén és vasbányába igen. Azt ugye úgy hívják magyarul is, vagy nem? Annak ellenére hogy vasat "bányászni" nem lehet, csak vasércet. Vagy te mindig pedánsan kimondtad a teljes nevét és vasércbányának hívtad? Te már láttál tiszta azbesztet? Az is hasonló a vasércre, de csak ránézésre. Az is teljesen használhatatlan ahogy ki lesz bányászva, mint a vasérc.

Azt is írtad hogy a "világ fejlettebb részén be van tiltva". Igen, de annak ellenére Oroszország nagy termelője, India, Kína, Vietnám és Indonézia pedig nagy használója.

Lehet hogy butának tartasz, de nekem mindegy, az a te problémád, nem az enyém. Biztos ebben is találsz hibát, de hát jó, legalább van valamiről vitázni. [#taps] Bár én most befejezem.

RJancsi

OFF. Valóban félreértettelek. Miután valaki segítséget kért egy szekrény hőszigetelésére és te az azbesztet ajánlottad neki (smile nélkül!), ugyan miből kellett volna tudnom, hogy viccnek szántad?
És azt is tudom, hogy Ázsiában továbbra is nagy tételben bányásszák és használják, ezért írtam, hogy a "világ fejlettebb részén" van betiltva. Bár kicsit(?) túl van lihegve az EU-ban ez a kérdés. Budapest (és a nagyvárosok) ivóvíz hálózatának nagy része több évtizedes azbesztcement csövekből áll és az égvilágon senkit sem veszélyeztet. De ha lecserélik korszerűbb csőre attól kezdve már veszélyes hulladék. A cement megköti a kiporzást éppúgy mint a tetőfedésnél használt hullám- vagy síkpalában. Amíg a tetőn van addig senkit sem zavar, de ha lecserélik, akkor megint csak megy a hiszti az ártalmatlanítással.
És igen, nem csak láttam, de volt már a kezemben természetes azbeszt. Ami majdnem úgy néz ki mint a hőszigetelő anyag. Mert nem csak szennyezett állapotban fordul elő, hanem tiszta kristályosban is. 9 évig tanítottam mérnökgeológiát, talán hihető, hogy elég jól ismerem a természetes ásványokat és kőzeteket is. ON.

keri

A gépészeti szigeteléseknél alumíniummal van borítva.

keri

Azt. Megint túlkomplikálunk elméletben, egy olyan dolgot amit a gyakorlatban magasról letojunk [#nyes]

RJancsi

Mint hobby kategória írtam a habarcsolást, mert a legolcsóbb megoldás. Persze határ a csillagos ég, akár saválló lemezzel is be lehet burkolni. Kérdés, hogy állandó megoldás kell, vagy csak egy projekthez kell valami ideiglenes megoldás.
Egyébként még a heratekta szigetelőlap is szóba jöhet, gyakorlatilag tűzálló és egyben hő és hangszigetelő is.
Legalább annyira gépészeti megoldás, mint a zártszelvény kibetonozása. [#nyes]

3vv2btrhv

Kerámia nyomtatása .
A videót 1 óránál látható megoldást szeretném betonra (habarcsra)megvalósítani .Nem a nyomtató része az izgalmas , hanem az anyag amit nyomtat , RJancsi !Nagyon nagy dobás lenne .

RJancsi

A kerámia (agyag vagy kaolin pép) nyomtatása nem nagy kunszt. A filamentes nyomigákhoz lehet kerámia nyomtató kittet venni.
A pép konzisztenciája nem kritikus, legfeljebb ha nagyon magas tárgyat (pl. vázát) nyomtatsz akkor kell jól belőni, hogy elbírja a felette levő rétegek súlyát. Kiégetésnél az egyes rétegek összediffundálnak "egybesülnek". Utána lehet mázazni és újraégetni. A máz aztán végképp egybetartja az egészet, mert amikor megolvad és üvegesedik beszivárog a legkisebb résbe is.

RJancsi

A szilikáthabarcs (cement bázisú) sokkal neccesebb dolog. Nagyon el kell találni a konzisztenciát, mert ha lágy akkor szétnyomódik a felette levő rétegek súlya alatt ha kemény akkor meg nem fognak összekötni az egymásra kerülő rétegek.
Nem árt, ha tixotropizáló adalékszer van benne, ami ameddig mozgatod (pumpálod) addig folyósan tartja, de ha megáll akkor gyorsan megdermed. Ez nem tévesztendő össze a kémiai kötéssel, ez csak egy fizikai tulajdonság. A legtöbb habarcs (beton) nyomtató receptben emellett műanyag száladagolás is van ("fiberek") amik nagyobb stabilitást adnak a kivérzés (víz feladás) ellen, és valamilyen polimer (PVA), hogy az egyes rétegek között ne csak cement hanem műgyanta kötés is létrejöjjön. A "nagy" formátummú nyomtatók egészen híg - folyós - betonnal vagy habarccsal dolgoznak, és közvetlenül a fúvóka előtt körben levő injektorokkal porlasztanak be brutál erős kötésgyorsítót. Ezzel akár 20-30 mp alatt megmerevedik a keverék. Így lehet több tonnás és több méter magas falakat nyomtani. Mire egy réteggel körbeér a nyomtatófej, az adott réteg gyakorlatilag megszilárdul. Ezeknél különösen fontos a műgyanta adalék a rétegek összeragasztásához.

000000000

Ezt nyomtattam tegnap az új 3D tapintómra.



Átlátszó PLA, de inkább tejes, nem üveges. Először használtam ezt a PLA-t, de jól megy a nyomtatás minden probléma nélkül. Jól tapad, semmi probléma nincs vele. Verbatim, Japán gyártmányú a PLA, már régen vettem de tegnap bontottam ki, mert erre ki akartam próbálni. Ha a szálat nézem, az üvegesen átlátszó, de nyomtatás után így néz ki.



Ma csináltam egy videót is a 3D tapintóról, a végén van ez mutatva. Ha valakit érdekli, a FreeCAD modellt, vagy az stl fájlt odaadom.

0rkjhrcj8

Sziasztok, érdeklődnék hogy lehet-e 3d nyomtatással olyan alkatrészt készíteni, ami UV álló (kültéri felhasználás lenne) és infravörösen átlátszó, és lehetőleg sötét színű. Ezek ugye külön-külön teljesíthető feltételek, de nekem együtt kellene mind :)

RJancsi

Ha átlátszót szeretnél (gondolom vmi infrasorompó ablaka lenne), a filamentes nyomigák nemigen jöhetnek szóba. A gyantásak szinte biztos tudnak ilyet, tuti UV álló hiszen azzal szilárdítják a gyantát, a sötétség csak pigment kérdése és ha elég vékony akkor átlátszó is.

0rkjhrcj8

Köszi, utánanézek :)