3D nyomtatás

[000000000]

Igen Sanyi, ez a beszéd. [#eljen]

Már a lézernél és egyéb tesztjeimnél is sajnos megkaptam egyesektől, hogy mit akarok én ilyen extrém ábrával, alkalmzással, amikor a gyakorlatban nincs is ilyen feladat.

Pedig az értelmes, hatékony tesztnek pont az a lényege, értelme ( ha nem teszik ez a hobbystának, akkor is), hogy olyan jellegű legyen, ami a vizsgálandó jelenséget, hibát a legjobban előhozza. Nem véletlenül találták ki már 100 évvel ezelőtt is pl. az egységugrás teszteket, ezért is mit kapok ugyebár egyesektől még most is a fórumon.

Na de a lényeg a lényeg: az egy vonalas, minél vékonyabb falú (~0.4 - 0.5 mm) falú, sík lapokkal határolt váza tesztnek van értelme, mert a síktől való eltérés itt a legegyértelműbb, itt mérhető, látható a legjobban. Majd ráértek szép idomokat nyomtatgatni akkor, ha már egy váza négyzetes oszloppal elégedettek vagytok.

A sebességnek nagy szerepe van a motorhajtásoknál, hiszen pl. a mozgásban betárolt energiák ettől négyzetesen függnek, és a rezonancia pontokra is nagy a hatása. Minden gép hűtési viszonya is más, így emiatt is javasolnék több féle nyomtatási sebességet is (pl. 20, 30, 40 mm/s teszteket), de az fontos, hogy ezt mindig közölje, tegye a teszt fotója mellé is az illető. Érdemes olyan fotót is mutatni ami felülnézetben mutatja a nyomatot, mert itt látható a fal belső felületén, és az utolsó felső él rétegénél is a hibajelenség, és ezekből is következtetések szűrhetők le a javulás érdekében.

[000000000]

Igen Zoltán, érdemes tesztelgetni [#eljen], és igen is már szemmel is sok minden megállapítható.
Az így kapott tapasztalatok alapján pedig a legjobbat ki lehet hozni majd az adott konfigurációból, gépből. Egyik fő haszna, tanulsága pont az ezeknek a teszteknek, hogy sajnos két digitális step lépés között is valami fog történni, hiszen a mozgás, a világ folytonos és analóg a CNC világában is.
Ebbe mindenkinek bele kellene nyugodni, mert ez tőlünk független tény, a vezérlők kijelzőinek állandó értéket mutagató mesevilágát pedig mindig érdemes összevetni a valósággal. Hiszen ha a képünkbe tolt adatok igazak lennének, nem lennének már szabad szemmel is jól detektálható, látható hibák. A komolyabb műszeres mérések pedig az emberi érzékelésnél jóval nagyobb felbontással képesek a CNC hajtások minden apró eltérését, hibáját kimutatni.

[PSoft]

Lehet azt a "vázát" a "klaszikus" módon is egy vonal falvastagsággal nyomtatni, ahol nem folyamatos a "Z" emelés, hanem rétegről rétegre "egységugrással" [#kacsint] emel a "Z".
Ha már akkor sem látszik a nyomat falán a "Z" lépése, szerintem akkor lesz tényleg jó a rendszer beállítása.

De egyenlőre, -mint ahogy javaslod- maradjunk a folyamatos emelésű "váza" módnál.

[2vkx6unz]

Sziasztok,

A tévedés jogát fenntartva egy kicsit számolgattam. Sajnos nem ismerem a vezérlők belső szoftveres kialakítását, de azt feltételezve, hogy 10mm/s beállított sebesség (X,Y) felett 0-ról rémpával gyorsít akkor 500mm/s2 gyorsítás mellett, 1,6mm kell a 40 mm/s sebességhez. Innentől állandósult sebességgel kellene haladnia az utolsó 1,6mm-ig.
Ez egy hosszú síklapokkal határolt tárgy esetében jó eredményt hoz, de olyan esetekben ahol a sok rövid szakaszból áll a kód ott (jelen esetben 3,2mm-nél rövidebbekből) sosem érné el a 40mm/s-ot a fej sebessége, drasztikusan megnőne nyomtatási idő.

Ha 3000mm/s2 a gyorsulás akkor már kevesebb mint 0,27mm kell ugyanehhez a sebességhez és itt már 0,6mm hossznál eléri a maximális sebességet.
Persze ha úgy gyorsít, hogy 20mm/s-ig amit a motor bír és csak utána rámpával akkor más a helyzet, de ebben az esetben sokkal több minden múlik a motoron, a motor meghajtón és a léptetési jeleken. Ehhez viszont ismerini kellene a megvalósított kódot vagy meg kellene mérni. Az a tippem, hogy nem rámpával gyorsít mert az nagyban növelné a nyomtatási időt. Mondjuk ezt lehet tesztelni a jerk 0-ra állításával, mivel ilyenkor végig rámpával kell gyorsítania.

Érdemes lenne egy teszt mintának az egyik oldalát egy oldalhossz/8 sugarú körívekkel egy hullámos felületre cserélni mert akkor mindjárt megtapasztalható lenne milyen nyomtatási sebességcsökkenéssel járna általános esetben az adott nyomtatóbeállítás.

Bár ezzel lehet, hogy egy kicsit előreszaladtam...

  

[2vkx6unz]

Az előző hozzászólásomban a számításokat felejtsétek el, leginkább törölni kellene....

[PSoft]

Akkor...fuss neki mégegyszer, számítások nélkül.[#kacsint]
(én, jelöltem)

[guliver83]

Nálam ilyen lett a második teszt.
Anyagot kell cserélni mert ez nagyon csillog stb egyébként a felülete nagyon jó a rétegek egyformák.

  

[keri]

Olyan jó nézni, ahogy az "ifjak" feltalálják mindig újra a spanyolviaszt [#nyes]

Rámpával gyorsít, a Jerk értékével indítva amit vezérlés szintjén, persze a mechanika csak próbálja követni, és ez okozza a tranzienseket a sarkoknál.
Ehhez képest a gyorsítás már sokkal lágyabb átmenet akármilyen magas az érték.
És igen, ha olyan a pálya ami nagyobb gyorsulást követelne meg a mozgásvektoron, az visszafogja a nyomtatás sebességét.
Slic3R-ben van a hilbertcurve, próbáld ki. Gyakorlatilag a Jerk sebességével fog nyomtatni.

A hullámos vonal semmit nem fog neked tesztelni, mivel ezek a vezérlők nem szakaszokban gondolkodnak hanem poligonokban, azaz előre beolvas több szakaszt és nem fog lassítani a szakasz végén ha be tudja venni a kanyart.

Én pontosan ezért tervezek mindent amit lehet iszonyat sok lekerekítéssel. Egyrészt jól néz ki másrészt javítja a nyomtatási időt, és a minőséget is, a sarkok mellőzésével.

[keri]

Nos, neked azért vannak más gondok is.

Elég egyenetlenül járnak az XY motorok.

[cy3rt06r]

Na végre felébredtem.
Igen én is pont erre gondoltam , de aztán nem akartam tovább
ragozni. A szakember azért megértette.

[2vkx6unz]

Azt meg tudod mondani, ha a Jerk értéke 20mm/s akkor erre a sebességere 0-ról mennyi idő alatt gyorsul fel? Mert ugye olyan nincs hogy T=0 időpillanatban 0m/s a sebesség és T>0 esetben ahol Dt>>0 meg már 20mm/s.

Ha egy nyomtató egy sarokhoz közeledve 40mm/s sebességről mennyire lassít le? A Jerk sebességig vagy marad 40mm/s?Esetleg jobban lelassít?

Mi történik ha egy egyenest jár be oda vissza? Akkor mondjuk X irányú sebessége 40mm/s-ról hirtelen az ellenkező irányúra kellene váltania így az abszolút sebesség különbségnek 80mm/s-nek kellene lennie a végponotokon. Ilyenkor mennyire lassít? Jerk/2-re?

[keri]

1. Step egy darabig nincs, aztán hirtelen 20mm/s nek megfelelő frekvencia. Ez Tibor egységugrásának lényege.
Kivezérel egy elvben végtelen gyorsulást, aztán megméri hogy a gyakorlatban a mechanika mennyire követi és hogy követi, és következtetéseket von le a mérés alapján a gép szerkezeti képességeire, minőségére.

2. Sarokhoz közelítve Jerk értékre lassít. Ahogy növeled az értéket úgy lesz egyre "kopogósabb" a sarkoknál az irányváltás, egészen addig amíg szinkront nem veszt a léptetőmotor.

3. Nem tudom pontosan, mert lehetséges több eljárás, de logikusan ha Jerk értéket 20-ra állítom akkor nem lehet deltaV két órajel között ennél nagyobb, tehát irányváltáskor vagy 10-re lassít, vagy előbb megáll 20-ról 1 óra jel alatt, és utána a következőre 20-al indul az ellenkező irányba.

Próbált ki. Állíts nagyon alacsony gyorsulási értéket, 20-as Jerk-et, és vált irányt 20mm/s sebességgről. A gyorsítási rámpát meg fogod hallani ha azzal vált irányt. Ha azonnal irányt vált, rámpa nélkül, akkor a második metódus működik.

[000000000]

Ezt a jerk-et sokat emlegeted, de igazából szerintem nem vagy tisztába a fogalmával, még a mértékegységét is rosszul haználjátok.

A jerk magyarul a gyorsulás deriváltja. Így a mértékegysége pl. mm/s3.

Egyelőre felejtsétek el a kezdeti gyorsulást is, a jerket végképp. Vigyázó szemeinket, gondolatainkat most még csak az állandósult szakaszon jelentkező hibákra koncentráljuk, épp elég bajunk van már itt is.
Ugyebár azt itt mindenki tudja álmából felriasztva is [#nyes], hogy az állandó (constans) függvény deriváltja nulla. Azaz az állandósult sebesség szakaszon a gyorsulás nulla. A probléma az, hogy amit állandónak hisztek (sebesség, fordulatszám), az nem az a CNC valóságban. Így sajnos a műszaki törvények miatt mégis csak van gyorsulás ezen a szakaszon is, de ennek a gyorsulásnak semmi köze a szép csicsa motor tuning, meg motor axis setup ablakokhoz, mert ezekben az ablakokban azt hazudják nektek, hogy itt nulla a gyorsulás. A lónak a f...át! Elég már a hazugságokból!
A legnagyobb baj pont az, hogy ha a sebesség nem állandó a VALÓSÁGBAN, akkor ahhoz bizony gyorsulás is társul. Ahol pedig gyorsulás van, ott a mozgatott tömegek kapcsán erők lépnek fel, és a "tragédia" az, hogy ezek az erők sokkal nagyobbak is lehetnek, mint maga a nulla sebességről való felgyorsulási erő. Ezek eredőjeként meg minden mechanikai elem csak torzul, rugózik, mászkál össze-vissza a hajtás lánc végén, aminek láthatóak az eredményei szemmel is az elkészült munkadarabon.

Egyébként pedig a Robsy motor dinamikia mérések lényege pont az, hogy az állandósult szakaszon kimérjük a gyorsulást is, lásd kék színű függvény görbe. [#t9p25166#]

[svejk]

Bár én különösebben nem foglalkoztam ezekkel a beállításokkal, de én is azt hittem hogy az a jerk a start-stop frekihez tartozó sebesség,
Hmmm,,,

[svejk]

Lehet itt olvastam a fórumon?