3D nyomtatás

[rf63unrk7]

A 3D nyomtatás már most szintet lépett, de  valószínűleg ilyet nem fogunk építeni otthon:
 
http://freedee.blog.hu/2016/03/04/uj_technologia_forradalmasithatja_a_3d_nyomtatast
 
Sokkal valószínűbb, hogy településenként (mondjuk iskolák), lesznek nagy tudású megosztott nyomtatók, amire feladjuk a nyomtatást,és mire odabattyogunk, már kész is a tárgy.

[rf63unrk7]

Eredetileg hasonlónak indult az enyém is, és még nem mondtam le róla, hogy fémet "nyomtatok".

[keri]

Ez nem fogja forradalmasítani Láttad már mennyibe kerül a fényérzékeny gyanta?
 
Ahhoz hogy forradalom legyen ezen a téren sokkal olcsóbbnak kell lennie. Az sem baj ha nem építhető házilag, hiszen tintasugaras nyomtatót sem csinált senki, sőt még mátrixot sem nagyon, mégis akkor terjedt el az otthoni nyomtatás amikor töredék áron megjelentek a tintasugarasok.
 
Egyébként ezt a tintasugaras technikát itt is be lehetne vetni. Meg kell oldani, hogy kellően kicsi és szabályozott olvadt műanyag cseppeket tudjon köpködni, ez lehetővé tenné testszőleges számú fúvókát, és raszteres rajzolást, és drasztikusan javulna a minőség és sebesség.

[vjanos]

Már be is vetették http://www.stratasys.com/3d-printers/technologies/polyjet-technology" TARGET=_fnew>PolyJet néven

[ezsolt74]

Igen az a gond hogy nagyon drága a fényérzékeny gyanta, és nem hinném hogy mechanikailag megfelelően erős strapabíró alkatrészeket lehetne nyomtatni vele.
Nincs az a sokféle anyagválasztási lehetőség sem mint az FMD nyomtatóknál.

[rf63unrk7]

Amit írtok, az a harminc éve létező technológia, amit itt említenek ránézésre hasonló, de mégis más, mert forradalmi matériákról és ezerszeres sebességről beszélnek, vízhűtéses nyomtatásról, elasztomerekről és rétegmentes nyomatról.
 
 
https://www.ted.com/talks/joe_desimone_what_if_3d_printing_was_25x_faster/transcript?language=en

[rf63unrk7]

Ez nem polyjet. Ez nagyon más. Ha ránézel a honlapjukra, akkor rögtön látszik a különbség. Ez sokkal gyorsabb a polynál, rétegmentes, és széles anyagválaszték.  
 
http://carbon3d.com

[wt8g4i4]

aki meg többet akar tudni róla menjen Németrszágba a lézeres és 3d nyomtatásos fórumon ahol már ipari kerámiát nyomtatnak , itt nem a szigetelő porcelánra gondolok és nem a tányérokra hanem a 99,8% aluoxidra. Elvileg lesz több uv-s és lézeres folyékony nyomtatással foglakozó cég

[rf63unrk7]

Nem azt használ, ebben is más. Széles anyagválasztékról ír. Árat mondjuk nem láttam, de már a készüléket árulják.

[keri]

UV lámpa akkor dísznek van?
 
Én úgy vettem ki hogy ez egy hagyományos por rétegzős technológia, UV ragasztóval köti meg a port, amit a teljes szélességében terít tintasugaras technikával.
 
Nem rágtam át magam rajta, mert túl sok a marketing bullsith, szóval cáfolj meg ha te többet tudsz róla.
 
Ez valóban gyors, meg változatos anyaghasználatot tesz lehetővé, meg színes szagos, de picivel drágább, mint a többi poros.
Ha megnézed nincs is asztali verzió belőle, csak nagy ipari kivitelek. Árat meg nem is látok mellette.
 
A másik, pedig a hagyományos UVresist levilágítós technika. Amitől gyors, hogy megoldották, hogy gyorsabban kössön a gyanta egy oxigén áteresztő membrán és a hozzá tartozó gyanta kifejlesztésével. A gyanta ráadásul csak a membrán-gyanta határfelületén köt így, nem rétegenként kell levilágítani hanem folyamatosan lehet kihúzni egyenletes sebességgel, folyamatosan növesztve a munkadarab alját.
 
Csodálatos fejlesztés a vegyész úrtól, de nem olcsóbb, így nem ez fogja hozni a széles körű terjedést.
 
Szóval barátaim úgy látom jól bedőltetek a marketing gépezetnek
 
Amiről én beszélek az a hagyományos tintasugaras vagy lézer nyomtató technológia újra gondolása lenne, annyiban, hogy nem festéket, hanem a kiválasztott műanyag porral vagy olvadékkel nyomtatna.
 
A lézernyomtató ugye úgy működik, hogy elektrosztatikusan feltölti a fényhengert, lézerrel vagy bármilyen fókuszált fénnyel levilágítja a kép negatívját, amitől a megvilágított helyeken elveszíti a töltését a henger. Ez után festékport szórnak a hengerre (ami maga is műanyag por), és megtapad a feltöltött részeken, ezt átnyomják a felületre és hővel rá is olvasztják.
Igazából ezen csak azt kell megoldani hogy vastagabbak legyenek a rétegek, mert ez gyárilag túl vékony lenne.
 
A tintasugaras megoldás esetén az olvadt műanyagot kellene cseppenként ráköpni  a felületre. Vagy ha ehhez túl viszkózus az anyag, akkor nem is kellene elhagynia a nyomtató fejet, csak megoldani, hogy elég határozottan le lehessen zárni az anyag áramlását. Ez lényegében sokfúvókás FDM lenne, amivel nem rajzolnak, hanem raszteresen nyomják ki az anyagot.
 
Aztán ez már létező technológia, a laser szinterezés.
Levegővel folyamatosan fújni a felületre az anyag port, és a felületen lézerrel megolvasztani. Ahol világít a lézer csak ott ragadna meg az anyag. A port vissza lehet szívni és újra hasznosítani.
 
Kicsit egyszerűbb mint a por terítéses szinterezés, de persze megvan az a hátránya, ami az FDM-nek, hogy figyelembe kell venni, a levegőbe nem tudunk nyomtatni, ráadásul a zárt cellák nyomtatásakor a por problémát okozhat.
Előnye, hogy akár a mostani nyomtatóinkra is elég feltenni egy olcsó kínai lézert meg por adagoló fúvókát.
 
Szóval a fentiek alapján én a lézer nyomtatós eljárást gondolom olyannak ami berobbanhat a mindennapokba, mint olcsó 3D nyomtató eljárás, csak ezt házilag elég nehéz megoldani, mert megfelelő fényhengert nem tudok otthon esztergálni, meg a lézer optika sem tartozik az erősségeim közé.
 
Egyébként a hagyományos porterítés és lézerrel megolvasztás is jó. Kellő lézer teljesítmény esetén a fém és kerámia nyomtatás is működik, de műanyagot egészen biztos tud kezelni már egy olcsóbb kínai lézer is, csak ugye az üreges nyomtatás, amit az FDM előnyének tekintek, itt sem működik.

[rf63unrk7]

Mit írsz a polyjetre igaz, ez pedig a CLIP ( Continuous Liquid Interface Production) nevű gyártás. Pár lényegesebb infót kiszedtem az oldalukról:
 
"3D printing has struggled to deliver on its promise to transform manufacturing. Prints take forever, parts are mechanically weak, and material choices are far too limited. CLIP is a breakthrough technology that grows parts instead of printing them layer by layer. CLIP allows businesses to produce commercial quality parts at game-changing speeds, creating a clear path to 3D manufacturing.
 
UV light triggers photopolymerization and oxygen inhibits it. By carefully balancing the interaction of light and oxygen, CLIP continuously grows objects from a pool of resin.
 
Our process makes it possible to exploit a huge range of materials desired for production-quality parts.
 
We’re able to draw from the whole polymer family to meet highly specific application requirements. Elastomers, for example, cover a range of needs, from the high elasticity needed for athletic shoes to the strength and temperature resistance needed for automotive parts.
 
Parts printed with CLIP are much more like injection-molded parts. CLIP produces consistent and predictable mechanical properties, creating parts that are smooth on the outside and solid on the inside
 
CLIP is a chemical process that carefully balances light and oxygen to eliminate the mechanical steps and the layers."
 
Tehát az eddigi gyakorlattal szemben, itt magukat a polimerláncokat növesztik a folyamatban, mintegy megmondva a polimerláncnak merre épüljön fel, így nincsenek a hagyományos értelemben vett rétegek, és sokkal nagyobb az anyagválaszték. A mechanikai tulajdonságok így az elméleti maximumon vannak, tehát a szilárdság felülmúlja a fröccsöntéses technológiából kihozhatót.
Jelenleg hétféle anyagot kínálnak, de a Google megdobta őket 100 millió dollárral, még több anyag kikísérletezésére.  
 
És nem mellékes a folyamat sebessége, ami úgy néz ki rá tud verni a fröccsöntéses technológiára.
 
Teszt nyomtatás - 51 mm átmérőjű bonyolult alakzat:
CLIP : 6 perc
POLYJET : 3 óra  
SLS : 3 és fél
SLA 11 és fél
 
És itt még csak a 25-100-szoros sebesség-különbséget említi, de a TED-es bemutatóban 1000-szeres nyomtatási sebességről beszél  
amin most dolgoznak, a jelenlegi technológiájukat kombinálnák valami vízhűtéses rendszerrel.
de magában a hagyományos gyártástechnológiában is, mivel ez már odaver minőségben, sebességben a hagyományosnak.
 
Már csak az ár kérdéses, arra nem találtam infót (mert annyira új még).

[rf63unrk7]

Nem, itt minden eddigitől eltérő technológiáról van szó, bár első ránézésre a polyijetre hasonlít, mert folyadék (műgyanta szerűség), és UV fény van. Viszont nincsenek rétegek!
 
A fejlesztő az nyilatkozza, hogy amit eddig 3D technológiának hívtunk (marketing) azt ezentúl 2D-nak tessenek hívni. Vagy ha az 3D marad, akkor az ővét hívják anyagnövesztéses technológiának.
 
Előző megjegyzésemben Zsoltnak nagyjából megadtam a választ, ha ennél több infó kell, ott vannak a linkek, nekem is új ez az egész, csak annyit tudok róla, amit a linkekben végigolvastam.  
 

[keri]

Mondom én. Ne a margetinget figyeld, hanem a lényeget:
"A másik, pedig a hagyományos UVresist levilágítós technika. Amitől gyors, hogy megoldották, hogy gyorsabban kössön a gyanta egy oxigén áteresztő membrán és a hozzá tartozó gyanta kifejlesztésével. A gyanta ráadásul csak a membrán-gyanta határfelületén köt így, nem rétegenként kell levilágítani hanem folyamatosan lehet kihúzni egyenletes sebességgel, folyamatosan növesztve a munkadarab alját. "

[keri]

Na ez a marketing része megint.
Technikailag ugyan úgy rétegekben van levilágítva, csak sokkal gyorsabban, sokkal vékonyabb rétegekkel. Az eljárás ugyan az, csak jobb anyagokkal, jobban összehangolva, jóval gyorsabban.
Polimerlánc növesztés igaz minden megkötő műgyantára.

[rf63unrk7]

Nekem az a marketing, ha egy átlagos terméket próbálnak eladni, úgy mintha csakis arra lenne szükségem.
 
Próbáld meg az százszorosára- ezerszeresére felgyorsítani a nyomtatód, eltüntetni a rétegződést, és fejlessz még hozzá 5 különböző tulajdonságú anyagot is.