Ezt készítettem a CNC gépemmel...

[000000000]

Ez akkor olyan mint a ideális antenna, végtelen magasságban végtelen vékonyságú anyagból.

[000000000]

Egészen jól elvagytok itt P-vel, csak az a szomorú, hogy a műszaki gyakorlati valósághoz vajmi kevés köze van a beírásaitoknak.
Jó lenne már, ha belátnátok, átgondolnátok (és mindenki más is, akit picit is ez a szerintem nagyon fontos téma érdekel), hogy micsoda minőségi különbség van két olyan mozgásvezérlő között, ahol az egyik mindig csak nulla sebességről végig lineárisan növekedve indítja a hajtást (pl. Mach és társai), míg a másik (pl. Robsy és társai) használja az egységugrást is, és a lineáris sebesség változású szakaszt is. Ráadásul a csak lineáris rámpájú rendszerek katasztrófális arányú vereséget szenvednek, ha egyre kisebb távolságú cikk-cakk dinamikus mozgásokat kíván meg a G kód. Szíves figyelmetekbe ajánlom azt az alap mozgás kinematikai összefüggést, miszerint s(t)=integrál v(t)dt.

[ANTAL GÁBOR]

 Tibor  Ha nagyon bugyuta a kérdésem akkor ne szégyeníts meg a kollégák előtt : Hipotézis : van egy Robsy vezérlőm ami tud egységugrás jelet generálni .  Remélem jól fogalmazok .Van egy előírt cél sebességem ( Az ordinátával párhuzamos vonal ) kiadom az egységugrás jelet .A  valóságban kapok egy v=f( t) görbét mert vannak gyorsítandó tömegek és villamos időállandók . Te előre meg tudod ( analitikusan ) határozni a kialakuló görbét vagy csak kísérletileg ? Tudom hogy van az a csillag teszt . De ott szubjektíven ítéljük meg a dolgot vagy pl egy encoderrel felszerelt motor szögelfordulását monitorozzuk az idő függvényében ? A teszt után valójában meghatározható( grafikusan felrajzolható ) a v= f( t) függvény?

[ANTAL GÁBOR]

 az abszcisszával párhuzamos vonal ami egy pontban metszi az ordinátát

[korbendallas]

Ne haragudjatok, hogy beleszólok. Józan paraszti ésszel átgondolva a dolgokat: Hiába adsz te egységugrást a rendszered bemenetére, a rendszerednek időbe kerül választ adni rá. Ha rámpázva változtatod meg a bemenetet, lehet lassabb lesz a rendszer válasza, de legalább nem tud túllendülni.

[000000000]

Tibor,
 
Szerintem a topikodban már említettem, hogy biztosan gyorsan betudja járni a gép a pályát, ha a gyorsítás végtelen, szóval, azt, hogy az út a sebesség idő szerint vett integrálja már akkor sem kerülte el a figyelmemet amikor először szóbahoztad a rámpa nélküli gyorsítást. De még mindig ajánlanám figyelmedbe az F=m * a. képletet, ahol ha az a végtelen, akkor F-is.  
Erre válaszoltad végülis, hogy a szervo képes rá a hibatárolója miatt, nade végtelen gyorsításra nem képes sem a motor, de főleg nem egy gép tengelye, ezért átmeneti pozicióhiba fog keletkezni. És akkor olyan lesz a rendszer mint az orosz mikrochip, hogy beadják neki, hogy mondja meg mennyi 1 + 1, és rögtön rávágja, hogy 3. És amikor felvetik neki, hogy az eredmény nem pontos, arra az a válasz, hogy OK, hogy nem pontos, de ugye milyen gyors voltam.
 
Ezért megintcsak azt tudom neked mondani, hogy határgyorsításrt kell számolni és arra beállítani a tengelyeket.

[000000000]

Senkit nem szokásom megszégyeníteni CSAK műszaki érvek, tények medrében tartott vitában.
Te is jól tudod, hogy még a 1980-as években gyártott régi stepmotoroknak is (pl. Gamma Művek ML330/200K, Istenem de sokat teszteltem, használtam ezeket is már anno, mint siheder zöldfülű fejlesztőmérnök) van úgynevezett start-stop frekvenciája. Azóta eltelt 30 év, a korszerű hibrid stepmotorok kapcsán bődületes S/S frekvencia növekedés jellemzi ezeket a motorokat. Érdemes, de mondhatnám kötelező kihasználni. A szervóhajtásnál pedig eleve nincs gond, mert egy jól beállított PID körű, hajtástechnikailag optimumra méretezett, áttételezett szervomotor aperiódikusan válaszol az egységugrásra széles tartományok között.
De szerintem rajzoljd le magadnak a két féle rámpát, és csökkentsed a jelenségek vizsgálati időtartamát, azaz a T=0 időponthoz minél közelebbi szakszon végezzél analízist. Nagy meglepetés ér, itt a csak lineáris sebesség növekedésű vezérlők hatalmas arányú vereséget szenvednek el dinamikában. Természetesen ennek részletes elméleti bizonyítási alapjai is vannak a már említett integrál képelet levezetése, megoldása kapcsán, de ha nem haragszol, ebbe most itt nem mennék bele, időm sincs sok, meg így is sokaknak ez csak egy "hókuszpókusz", én meg nem vagyok hit eltérítő. Nekem ugyanis tök mindegy ki mit használ, attól még sajnos-vagy szerencsére a motorok nagyon megtanulták, tudják a fizikát, a matekot, és minden elfedés, duma ellenére teszik a dolgukat az objektív műszaki törvények mentén.

[000000000]

Sajnos kevered, félreérted az eléleti egységugrás jelet a gyakorlatban kialakulóval. A step-dir jel eleve alkalmatlan (tudod, buta digitális világ ez, és nem analóg, ahol ez lehetséges) elméleti, azaz végtelen egységugrás realizálásra, ha pedig még a gépészeti elektronikai rendszer időállandóit, rugómerevségeit, impulzusnyomaték, energiaváltozási képleteit is figyelembe veszed, tudhatod, hogy a végtelentől minden távol van ebben az esetben.
Azért is furcsa ez az egész, mert úgy néz ki, hogy tagadod, vagy nem ismered még a "primitív" léptető motor start-stop freki gyári adatát sem, holott ezek egyre magasabbak, és minden komolyabb gyári motor jellegörbén, adatlapon ott vannak.
Szerintem tipikusan a Mach-ból indulsz (ahol játékosan húzogathatod az egérrel a primitív trapéz diagramot a motor tuningban), mert az ezt tudja csak, és erre építve fel se vetődtek benned ilyen kérdések. Na de bocsi, ez ettől még másképpen van.
Egyébként én azért vagyok könnyű helyzetben, mert nagyon sok energiát, időt, mérést, fejlesztést végeztem már sport dinamikia mozgások kapcsán. Na az ott előforduló csúcs dinamika (pl. egy tenisz szerva, golf labda ütés, ...) az igen, ott néhány tized ms-ig  1000 - 100000 m/s2 gyorsulások vannak (és ugye még ez is messze van a végtelentől).
A CNC világ játék, primitív kategória ezen jelenségekhez képest. No én ezt a tudámsomat, tapasztalatomat is kőkeményen visszacsatolom, alkalmazom a Robsy CNC mozgás vezérlőimnél, és soha nem csak szoftverben gondolkozom, hanem a teljes mechatronikai rendszer optimum kiszolgálásának vetek alá mindent a programozáskor is.

[svejk]

Nem is értem miért vitáztok, főleg úgy, hogy többen már öreg rókák itt.
Valamikor 8-9 éve Varsányi Péter már bemutatta itt nekünk a start-stop frekvencia előnyeit a WinPC-NC (vagy mi a szösz) német cnc vezérlője kapcsán.
Az ideig én sem ismertem létezését.
Ezzel majdnem párhuzamosan talán Psychobilly egy hajtásméretező szoftvert is bemutatott ami tudott ezzel számolni.
 
De ott úgy emlékszem, hogy csak ha 0-ról kellett gyorsítani vagy kis sebességről megállni akkor működött.
 
Ha jól veszem ki Tibor45 szavait akkor az a nagy dobás a Ő szoftverében hogy ezt bármely sebességnél képes megcsinálni, hogy ha csak egy kis sebesség változást kell végrehajtani.
 
 

[s7manbs8]

A 3d nyomtató szoftverben is van ilyen tudás.

[svejk]

Egyébként is Te meg jobban tennéd, ha az itteni viták helyett az UCCNC-t faragnád, mert már nagyon tűkön ülünk. [#crazya]
Csak akkor lesz megbocsájtva, ha közben beépítitek a start-stop freki megadásának lehetőségét.

[s7manbs8]

Egyébként nem is az a nagy dolog, hogy ezt vagy azt tud, amit a másik nem, hanem hogy egy egységes, rendszerűen felépített összefüggő művet alkot a Tibor szoftvere, és nem csak úgy hasra ütésre lett megcsinálva, beletéve az igazi tudást.

[s7manbs8]

Lehet majd én is meglepek itt, ha lesz kedvem folytatni az én szoftveremet is valamikor.

[000000000]

És mik ezek az egyszerű ámde nagyszerű tudások? Kíváncsi lennék a tapasztalataidra, amiről írsz, hátha mi is jobbá tehetjük eztáltal a szoftverünket.

[000000000]

Anélkül, hogy az elképzelésemet matekkal tudnám alátámasztani, megkockáztatnék egy feltevést.
Mivel a léptetőmotor már ha arról van szó), szakaszos mozgást végez. Mozgásában a legkisebb egység a lépés. A lépésen belül pedig semmit nem lehet változtatni. Tehát.
A rámpa, stb, csak illúzió.
Amikor lép egyet egy léptetőmotor, azonnal meg is áll.
Minden lépéskor nulláról kell megmozdítani a szánokat.
Ha folyamatos mozgásról beszélnénk, akkor lehetne gyorsító szakaszról beszélni.
 
Ha tévednék, nyugodtan lehet anyázni.