Hagyományos forgácsológépek

[Csuhás]

Nem osztom a véleményed, a retesz gyakorlatilag csak nyíró igénybevételnek van kitéve. Rendeltetésszerű használat esetén a csavarral összehúzott felület nem mozdul el egymáson, túlterhelés hatására pedig elcsúszik és nyírni igyekszik a reteszt. Extrém esetben viselkedhet emelőként amikor már a csavar nyúlik vagy szakad De ilyen esetben a szögletes retesz lerepeszti az öntvényt míg a hengeres hagyja elfordulni.

[Robika37]

OK[#worship]
De gondolom abban egyetértesz, hogy a csavarokat a pofához közelebbi felületbe kell fúrni és abban is , hogy a csavarok szakadása vagy lazulása okozta a szóban forgó problémát..[#integet2]

[TROMF22]

Nem hagytam ki a számításból a felvetésed, de itt nyilvánvalóan a reteszhorony elhelyezése lett a gyenge pont.
A pofa felső tartományába eső terhelés felvételére tekintettel írtam, az utolsó sort:
-szélesebb retesz
-középen rögzítő csavar
-ami értelemszerűen közelebb kerülve a pofa szorítósíkhoz a billentőnyomatékot is hatásosabban ellensúlyozná

[ywathzay]

Én meg nem osztom a te véleményed, a csavarral rögzített felület igenis elmozdul(hat), ezért kell a retesz, én mondjuk nem így keresztben raknék, hanem függőlegesen egy D6mm H7furat két oldalt, illesztőszeg, csavarral lehúzat és sosem mozdul el. A vízszintes retesz helyett, az öntvény kímélése céljából jobb a hengeres, de nem célravezető ebben az esetben. Szerintem.

[Robika37]

A fényképet jobban megnézve Csuhás által említett extrám esetbe került a satu. Valószínű a felfogó csavarok fölött kezdődött a törés utána már a retesz sem tudta megtartani a pofát sőt ártalmára vállt mivel nem tudott tőle megcsúszni ezáltal eltört az egész. Még egyszer végiggondolva az oldalról befúrt hengeres "retesz" lenne a legjobb megoldás. Ha törik a csavar akkor egyszerűen szétesik és új csavarral működőképes nem károsodik tovább. Eredeti megoldással újból így járhat, függőleges befúrt tájolócsap vagy kitörik az anyagból vagy beletörik ha kemény az anyaga mindegyik eshetőség probléma..

[ywathzay]

Viszont ha a forgácsolás közben keletkező erők, elkezdik "mocorogtatni" az anyagot, mert mondjuk a satu pofája engedni képes, akkor ami sérülhet (mdb, szerszám) sérül is.  

[PSoft]

 
Olvasom itt a gépész urakat, tegnap reggel kilenc óta satu javítás ügyben.
 
Alaposan/tudományosan, minden oldalról körbe jártátok ezt a témát!
(és, még nincs vége)
Persze, ez nem baj, sőt...
Így tanul az ember!
 
Igaz,hogy nem precíziós gépsatu, de...
Van nekem egy magyar, asztali 120-as satum.
Évekkel ezelőtt került hozzám, leszakadt fejjel.
Tudományosan, csak úgy villanyász módjára:) átgondoltam a javítását,és akkor, a következőkre jutottam.
A törés mentén "kigyököltem" az öntvényt.
A helyére illesztettem a törött fejet,és trafóval, saválló elektródával körbe-körbe, több lépésben kitöltöttem a gyökölést.
Utána, 5mm-es acéllemezből vágtam két foltot, a foltokat az előzőleg síkba flexelt hegesztésre illesztettem,és szintén saválló elektródával, szintén több rétegben, alaposan körbevarrtam őket.
 
Ennek már közel tíz éve.
A satu "udvari satuként" funkcionál azóta is, elég mostoha körülmények között.
Ha úgy alakul, szorítok is vele rendesen.
 
Ha enyém lenne az a gépsatu, tegnap dél körül/ebéd után, már biztos,hogy dolgoztam volna vele, mintha mi sem történt volna.
 
 http://cnctar.hobbycnc.hu/PSoft/kep/Satu_jav%EDt%E1s/" TARGET=_fnew>Pár kép az én javított 120-as asztali satumról.
 

[Csuhás]

A függőleges hatos szeg ide nem jó mert ez szinte ideális nyírási helyzet ha a lehúzó csavarok csak egy picit is lazulnak vagy akár csak féloldalasan befogva valamit jobban meghúzzák a satut az a pilincka retesz már el is van vágva. A fektetett retesz jóval nagyobb keresztmetszetére van itt szükség.

[hostya]

Nagyon jó lett!
 
Nekem még soha nem sikerült trafóval(AC)+ saválló elektródával hegeszteni.
Biztos az elektróda választásban van a megoldás, de nem tudom milyen elektróda lenne alkalmas...
Esetleg valaki tudna mondani valami használható típust amit lehet használni trafóval(AC)?
 
Gondolom jó nagy áram kell hozzá, de az nem lenne gond, mert van olyan trafóm is amivel 4-es pálcával folyamatosan hegesztettem anno a lemez kazánokat.
Ritkán lenne rá szükség, de akkor nagyon..
 

[ywathzay]

A Hetra 160-as trafó úgy tudom AC. Én azzal 63.30 esab elektródával tudtam nagyon szépen is hegeszteni. Ha sarokvarratnál az elején az a nyomorult bevonat nem szorult be a varratba, ott is gyönyörű varratot lehetett vele csinálni.

[hostya]

Húú basszus...
 
Nézegettem az http://www.argep.hu/trend/6330/63-30.html" TARGET=_fnew>árait a 63.30 esab elektródának.
Hát nem olcsó, mindenesetre köszi a segítséget.[#wave]

[ywathzay]

Én mindig azt a 10-20db-ot vettem amire éppen szükség volt.

[hostya]

Lehet darabra is venni?
Nem csak "dobozos" kiszerelésben..?

[KoLa]

Nekem is van még a 20.század-ból, két satum ami totálkárosként került hozzám az egyik egy kicsi 40-es ezt én simán co-val több sorral körbehegesztettem a gyök után, megnövelve a tömeget és a felületet.
Az udvari satum is egy javított méhtelepi, 140-es.
Az egyik prizmát felszakították félig,tettem bele egy M10 bkny-t és ennek már vagy 20éve!még bírja!A két satu nagyjából egyszerre került javítás alá de ez látszik is rajtuk!
http://cnctar.hobbycnc.hu/KoLa/2016/" TARGET=_fnew>képek

[PSoft]

 
Pedig, a régi hegesztő szakik azt mondták...
 
Savállóval, mindenki tud hegeszteni.
Savállóval savállót meg...depláne.
 
Én, könnyű helyzetben voltam 'anno.
Fűzfő, a vegyipar egyik fellegvára...
Tele "minőségi" savállóval,és a hozzá való minőségi bevonatos elektródával.
Sokat láttam, tapasztaltam akkoriban, e téren is.
 
A 63.30-as esab, tényleg jó választás, de akkoriban még...nem így hívták.
(talán KO-xxx valami lehetett 'anno)
 
Épp hogy ellenkezőleg, nem kell nagy áram a saválló bevonatos elektródás hegesztéshez.
A szerkezeti acéloknál szokásos áramokkal, hamar felizzik a saválló elektróda, kisebb áramokkal is beéri.
 
Ritkán hegesztek savállót, vagy savállóval, de mindig szép, egyenletes a varrat, mint ahogy Kopirnyák kolléga is írja.
Még salakolni sem kell, ahogy hűl a varrat, pattogva dobja le magáról a salakot.