Felületkövetés

[bwm784wiu]

Na ez sem szégyenlős. 30.000 Ft.nála a gravírtű.

[kgw0eik66]

Hogyan működik ez a megoldás? Szimplán egy rugó tolja előre a tűbefogót? Mi tartja vissza? Ha nem homogén ( pl fa ) a megmunkált anyag akkor is egyenletes lesz a mélység?

[4im2adcie]

Ha az anyag inhomogén, és az előtolás nem állandó akkor a mélység is változni fog amennyiben nincsen felszerelve az a bizonyos mélységhatároló orr rész.
Viszont a mélységhatároló orrész nem foroghat csak a gravírtű---értelemszerűen-- ezért azt külön kell csapágyazni és forgás ellen biztosítani. Ez ennél az elrendezésnél elég problémásan kivitelezhető, ha csak azt nézzük, hogy a csapágynak milyen poros környezetben kell teljesíteni. Szóval ez szerintem csak bizonyos megkötésekkel használható, a klasszikus felületkövetőhöz képest.
A gravírtű futáspontosságát sem egyszerű tartani egy ilyen konstrukcióval.
De egy próbát megérhet[#confused]

[mutz8958e]

A készlet annyi szerintem. / 6 db

Nem mintha így ráugranék az ára miatt ...

[a86ifm7g5]

Sziasztok!

Létezik úgymond Alumínium tape szalag. Az gyakorlatilag egy közönséges ragasztószalag, ami alumínium bevonatú. Kérdés, hogy vajon használható e vezető felületként? A munkadarab felületét leragasztani vele, majd a gravírtűvel több ponton megérinteni (probe). Az autoleveller nevű programhoz kellene. Eddig alufóliát használtam, ami vezeti az áramot, ezzel vettem fel a felület egyenetlenségeinek a pontjait.

Használtál e már ilyet?

Köszönöm.

[xg2w6ib9x]

Szia !
Szoktam ilyet használni, igaz más feladatra.
Kétféle van itthon - kipróbáltam -, elektromosan mindkettőnek jó vezető a felülete.

[a86ifm7g5]

Tisztelt fórum!

Olyan kérdésem lenne, hogy létezik e olyan önmagában használható digitalizáló program, aminek a segítségével egy négyzet hálós rendszerben fel tudom venni a felület egyenetlenségeit, kvázi le tudom tapogatni a Z magasságot a nyersanyagon. (Korábban az Autoleveller programot használtam, de az nem készít önálló fájlt, hanem egy meglévő G kódot "alakít át") Eddig úgy csináltam, hogy maga a szerszám volt a PROBE érintkező egyik ága, a munkadarabot bevontam egy réteg alufóliával, és ez volt a PROBE érintkező másik ága. Ha végzett a letapogatással, akkor várt, hogy indítsam el a programot. LinuxCNC-t használok.

Viszont most olyan megoldást keresek, ami önálló fájlt készít, és ezt az önálló fájlt valahogy a meglévő vektoros ábrára/mintára az Aspirében rá lehetne tenni, össze lehetne házasítani a mért felületet, és a vektoros ábrát.

Viszont ebben az esetben azt nem tudom elképzelni, hogy ilyenkor hol van a szerszám bázispontja? hol veszem fel a nulla pontot a szerszámmal a felületen, miután letapogattam a probe érintkezővel a felületet? Mert ugye a probe letapogatót ki kell venni a főorsóból, és be kell tenni a használatos szerszámot. De ugyan annyira kellene kilógni a szerszám végének, mint a probe érintkezőnek.

Szóval ez nekem új terület, ha van nektek gyakorlati tapasztalat, kérlek segítsetek nekem elindulni. A nem vezető anyagoknál a bontó érintkezős letapogatót tervezem használni.

Köszönöm.

[000000000]

A Robsy digitalizáló rendszer pont az tudja, amit keresel. Keress bátran, remélhetőleg tudok segíteni a felület bemérési problémád kapcsán.

[a86ifm7g5]

Írtam emailt a témával kapcsolatban!

[x5izpkum]

A felületkövetés (mechanikus) a Gravograph/Roland/Vision/Xenetech rendszereknél így néz ki:
http://www.directindustry.com/prod/gravograph/product-8044-1852306.html
A gravírtű meg a meghajtó motor az 2 külön egység, áttétellel van összekötve. (egyben csak a KaVo csinál ilyet, hogy rugós felületkövető és benne van egy csúcstechnikás max. 60-100ezer rpm-es motor, csak kicsit drága)


Itt egy részletes ábra, hogy miből áll össze a Gravograph felületkövetője: (egymásban van a két része, a külső van megfogva, a belső pedig tud le-föl mozogni, rugóval állítható a "leszorító" erő.

[x5izpkum]

Az IS-900 tud még valami jobbat, de azt nem ismerem.
(automatkus Z, felületkövetés, de nem mechanikusnak tűnik, lehet, hogy lézeres)

[x5izpkum]

Itt egy videó a működésről. (ha valaki tudja, hogy működik, írja már meg)

[4im2adcie]

Ha lézeres lenne akkor nem rakta volna rá a felületkövető orrészt, ami csak gondot okozhat, pl összekarcolhatja az alászoruló forgács a felületet.
Úgy látom golyós orr van rá felrakva és ehhez képest áll ki a gravírtű.
Az egész Z tengely meg fölfelé szabadon elmozdúlhat....azaz a golyós orsó egyszerűen kiiktatható.
Ilyet valamikor a saját kis gépemre is kreáltam, a Z anya csavarja kivülről bontható volt.
A Z orsónak azért van annyi szerepe hogy a legalacsonyabb ponton ütközést ad....lejjebb nem tud menni, viszont felfelé igen.
Még az jót tesz az ügynek, ha valamiképpen a túl nagy súlyerőt ki lehet kompenzálni (rugóval)
Ha a Z súlya nem nagy akkor ez elhagyható, mert a rugós kompenzáció csak bonyolít, mert nem ad konstans nyomóerőt ilyen nagy Z különbség esetén.
 De mivel nem ismerem a 900-as ezért ez csak egy elképzelhető spekuláció.

[x5izpkum]

Tévedés, a felületkövető orr csak a gravírozási mélységet állítja be, (kb. +1-2 mm szokott lenni, amivel a Z több, mint ami ahhoz kell, hogy az orr elérje az anyagot) a Z tengely attól függetlenül mozog, itt KÖVETI az alatta levő tárgy felületét. Nem lehet ilyen egyszerű, hogy a saját súlyánál fogva ránehezedik, ennél valami kifinomultabb megoldásra gondolok. Biztos van valami, ami működik műanyagnál, réznél, alunál és egyéb anyagoknál is. (szerintem a lézeres ma már nem akkora nagy szám, hogy egy 7-8milliós gépbe ne tudnák beépíteni.
A forgácselszívó nagyon ajánlott, ha felületkövetés van, pont azért, hogy ne tudjon a forgács alászorulni az anyagnak, mert akkor megkarcolja. (van többféle felületkövető orr, kisebb, nagyobb, fém, teflon, golyós, stb... mindegyik másféle feladathoz jó, fémhez szerintem egyiksem az igazi, főleg, ha hűtőfolyadék is van rajta)

[x5izpkum]

Talán itt látszik, hogy a Z meg a főorsó mozgása 2 külön valami, az anyagra rá kell tolni a Z-t,(+1-2mm) és a főorsóban levő rugós egység elvégzi a felületkövetést.