Fémöntés házilag

[000000000]

Amikor már felfűtöttem elzárom a kéményt, hogy a hő ne szökjön el .

[000000000]

Ötletes!

[HJózsi]

Talán bodagnak hívták ... Gratulálok a kemencéhez!

[000000000]

Bodagnak szerintem a házilag készített rétestészta már ki nem nyújtható, köménymaggal, stb. megszórt sózott és külön megsütött maradékát hívják. Szó mint szó jól lehet (számomra már csak lehetett) rá inni...

[Szalai György]

Megjött az étvágyam!
Úgy emlékszem ezt nevezik POLYHOS-nak.
Ősi Magyar pizza.
Lehet, hogy régebbi találmány, mint a mostani.
Kenyértészta, kolbászvég, meg ami van otthon, a koronája tejfel.
Fröcsel se rossz.
1817- 1868 között biztosan létezett már, mert Tompa Mihály említi a VÍG SZÜRET című versben.
 

[000000000]

Szerintem is ez a magyaros kenyérlángos leveri az olasz pizzákat amiért a mai fiatalok annyira odavannak. Az igazi jó kenyérlángos még magába is finom- egy csupor aludttejjel pláne.
Most kezdem összeírni a régi recepteket - nagnéném 75 éves és sokat sütöt a régi búbos kemencébe. Az egész faluba ma már nincs egy kemence -nyáron megépítek neki újból egy magyaros búbos kemencét- mivel a 60-as években mindenki elbontotta- (majd mindent meg lehet venni a népboltba ideológizálták)- csak épen ma már rájöttek mekkora baromság volt.
Most ismertette - szintén gyerekkorom kedvence volt- a kemencébe sült halat.  
Szivesztere  egy malac sül meg benne.
Úgyhogy minden hétvégén "műszak", pláne, hogy tegnap megvettem a spéci dagasztó gépet, mert azért állandóan én sem akarok a kis dagasztó teknő mellett tanyázni. A mai nők meg ezt nem bírják fizikailag.

[000000000]

Kezd csorogni a nyálam! Itt-ott betehetnél egy két jó receptet...
Esetleg nyitunk egy "Mit kajáljunk, ha már tele a tok.nk a CNC építésével, de a gyomrunk még nem", vagy pedig "Mit egyunk, ha már elcsesztuk az egész pénzunket a CNC-re" topicot.[#finom]

[Motoros]

Ez nem semmi, én is gratulálok.  
A Skanzenben néha lehet kapni igazi parasztlángost ami egy mobil kis kemencébe sűl.
A kemence vaslapon van drótváz erősítés kitapasztva sárral, erősítve cserépdarabokkal. Kéménye nincsen de működik. Két tepsinek van benne sín.  
Jó... ez nem igazi kemence, de megteszi.
A lángos is finom.  
Valamelyik vállalkozó lenyúlta az ötletet , és egy vásáron próbálkozott hasonlóval, de a szivét elfelejtetet beletenni. A termék az első falat után a kukába végezte.
Sosem felejtem el a vekni kenyeret, meg a kapros túróst, meg a lekváros buktát amit a nagyanyám az igazi búbos kemencébe sütött.
Annak volt egy elő pitvara is..érdekes egy szerkezet volt. Aztán jött a sparhelt meg a villany meg a gagyi világ, aztán le lett bontva.

[000000000]

Igen a búbos előtere a hamuzó nyílással együtt egy második ajtóval "tévő" levan választva a kemence sütő terétől, hogy a meleg ne húzzon ki.
Ezen a helyen nem akartam nagyobbat építeni, mert erre volt elég a hely. Lehet, hogy megépítek egy igazit még hátul a kertbe, de azt is több funkciósra ( a kis kerti medence vizét akarom benne a sütés után melegíteni -rozsdamentes csőspirált teszek akkor a sütőtérbe kis szivattyúval a vizet keringetve-. Egy búbos 10-20 óráig tartja a meleget. Komolyan tüzelve 50 kW hőt lehet csinálni vele (4 gázbojler teljesítménye).
Csak idö és egészség legyen.  
Ez a mobilos sütési mód: nem fűtöm fel a kemencét csak parazsat csinálok és beteszem a spéci kerámia lapot fölé.
Azért nem ez az igazi, csak rendkívül gyors.
http://magiist.fpn.hu/Kepek/kemence%20008-2.JPG" border=0>

[Szalai György]

Tavaly decemberben, Pesten, (Talán a Liszt Ferenc téren.) csavarogtam ajándékok után. Ezer árus kitelepülve, nyomták a bóvlit, mikor megakadt a szemem egy ilyen mobil kemencén. Nem hittem el, amit láttam, pedig ott volt előttem.  
 
Fehér, öntöttvas, zománcos fürdőkád, középen keresztbe kettécsapva.
Az egyik darab, a másik tetejére csavarozva fejjel lefelé és a két fél között egy 5mm-es kazánlemez. Az egyszerű nagyszerűség maga.
Az eleje szintén kazánlemez, alul fölül külön ajtóval. (Lent tűztér, felül sütő.)
Oldalt egy-egy jókora, öreg, vas kocsikerék. No gumiabroncs.
És elöl még két rosszva neki, hogy lehessen tolni, pont úgy, mint a régi szemetes talicskát.
A hátulján füstkivezető nyílás, rádugva egy kanyar kályhacső, meg két egyenes, felül meg sapka, vígan pöfékelt.
Az egész teteje pedig, a néhai fürdőkád peremének széléig, vastagon tapasztva szalmás agyaggal.
Csülköt, meg tésztákat sütöttek benne, de már nem maradt. Forraltbor szerencsére igen.
Kortyolás közben gondoltam végig: Ha még ég benne a tűz, a kaja meg már elfogyott, akkor kapós lehetett.
Azóta is bánom, hogy nem születtem beépített fényképezőgéppel.
 

[Szalai György]

http://www.janosekweb.com/magyarkozosseg/node/264" TARGET=_fnew>Pompos! Szakirodalom.

[000000000]

Két probléma van fürdőkád kemencével:
 
- ha a hőtöl a zománc belepattan az ételbe nagyon veszélyes a gyomor és belek számára
 
- belül az öntöttvas kívül agyag ugyan elég jó hőtároló de a sütés olyan vele mint a konyhai sütőkkel. A drótvázas agyagos sokkal jobb.
A tészták sütése nagyon bonyolult kémiai-biológiai folyamat (a tudomány nem is tárt még fel minden átalakukást).
A lisztből milyen gyors folyamat (robbanás szerű) kezdődik el az élesztő baktériumok hatására. Namár most ez a folyamat nem fejeződik be a kelesztéssel, hanem további átalakukás megy végbe a sütés alatt.
Ehhez optimális hő és páratartalom kell.
A fém burkolat nem képes azt biztosítani amit az agyag-tégla, hogy képes  lélegezni a tésztából felszabaduló gőzzel ( a sütés elején beszívja a vége felé visszaadja), ezért semmilyem ipari fémbevonatú kemence nem képes olyan íz és illatanyagokat produkálni, mint a fatüzalésű, agyag alapanyagú (tégla, vályog) kemence.

[Motoros]

Így van.
A kemence építése az egy rendkívűl komoly dolog. Cnc-t bárki összerakhat ha van ideje, meg a közelben egy MÉH telep, de kemencét csak egyfélét lehet építeni: JÓT..az összes többi megoldás nem fog működni. Főleg ha 3kg-os kenyeret is akarunk benne sütni.
Számít a belső térfogata, a falvastagsága, az hogy jól ki van e égetve, a huzat meg még sok minden.
Az üzemeltetése sem egyszerű, pl jól átfűteni, tudni azt hogy mikor érte el a kellő hőfokot..ezt a nagyanyám valami szikráztatós trükkel csinálta ..már nem tudom pontosan.
Mikor kell betennia kenyeret, és meddig.
Az is fontos hogy az alja valami jó vastag hőszigetelő ..hőtartó legyen, sárba cserepek vagy tégla így mindenhonnan egyenletesen fűtsön.
Semmi elektronikával tökéletesen be tudták lőni a hőprofilt az adott tésztához vagy kenyérhez.
Az alföldön nem annyira fával, inkább kukorica szárral (ízikkel) fűtöttek, esetleg szalmával.
Mikor felfűtött a kemence akkor egy szerszámmal kihúzták a hamut, berakták lapáttal a sütnivalót és lezárták a kemence bejáratát..így a sütés füstmentesen történt.

[000000000]

Az aljat kepezo teglan a piszkvasat vegig huzva keletkezik az a bizonyos szikra, ami jelzi, ha lehet berakni a tesztat...
 
A feluletrol felkavart apro egheto anyag darabkak izzanak fel ilyenkor a levegoben oxigenhez jutva.
 
Nagyanyam a 60-as evek legvegen még hetente 2x sutott kemenceben, kenyeret....ami a kamraban
tarolva siman eheto volt meg 3-4 napos koraban!
Szinte teljesen frissnek tunt.
 
Nomeg keszult, langos, pogacsa, pite, kappansult, sonka egeszben, paprikas hal, kelt-toltott sutik, retesek, kiflik, stb, stb....

[crgs7u9wg]

es azt is tegyuk hozza, hogy 3-4 nap utan sem volt rossz ize a kenyernek csak kicsit kirosszadt