Ezt készítettem a CNC gépemmel...

[fifp6rjch]

Kérnék egy moderátori segítséget, a #4479 postomban a hibás részek törlésére, mert felesleges és zavaró.
 
Innentől kéne törölni a postból:
 
"Ezen a képen dolgozik a CNC: ..... és az egy darab képet is, mert a másik, utána következő postomban már javítottam.
 
Köszönöm!

[fifp6rjch]

Most látom, hogy nem fogalmaztam korrektül:
 
"...de ez a képen látható darab, CNC megmunkálással készült."
 
Tehát az az alkatrész, amit korábban linkeltem, az is CNC megmunkálással készült, nem pedig öntéssel!

[000000000]

 Azért szerintem néhányat fordult a koptatóban. Legalább is így ránézésre.[#vigyor0]

[fifp6rjch]

Igen, a korábban linkel képemről ezt ki is beszéltük, hogy talán volt még rajta némi utómunka a CNC után.
 
De az utóbb belinkelt képen látható modul, az semmiféle koptatáson vagy homokfúváson nem mehet keresztül, mert a CNC megmunkálás után már azonnal megy rá a precíziós mérő és az már kész munkadarab.
 
Sajnos a képeken nem nagyon látszik (volt erről nagyobb kép, de már nem tudom melyik szaklapban láttam), de ott jónéhány él ugyanilyen bravúros rádiuszt kapott a CNC-vel, pedig ez a kamera belsejében van, tehát nem is látható, vagyis nincs túl nagy jelentősége az esztétikumnak.
 
Például ez egyértelműen koptatós megoldás, ez látszik a többszörös éleknél (élösszefutásoknál):
 
http://keptarolo.com/share.php?id=1C3B_4C79411D" TARGET=_fnew>http://keptarolo.com/image.php?id=1C3B_4C79411D&jpg" border=0>

[000000000]

 Igen ez egyértelmű. Időnként szoktam éllekerekítéseket marni. Ha egyszerű a fazon és van kéznél megfelelő lekerekítőmaró akkor egyszerűen kontúrmarással végig lehet menni rajta. Ha bonyolultabb a kontúr, akkor le kell modellezni és az élszalagot 0.05-0.1 mm-es fogásokkal gömbös maróval bejárni. Csak ez utóbbinak a programozása és megmunkálása macerásabb.

[43pbwjg8s]

[#wave][#wink]
Legyen!
De ez jó! Teccik akkor is!

[43pbwjg8s]

Nekem inkább az ami a szememet szúrja, hogy ennél gazdaságtalanabb dolgot nem nagyon tudok elképzelni, hacsaknem egy darabos dologról van  szó.
Ezek a feladatok inkább a CNC megmunkálás, a lehetőségek megmutatásának szólnak. Aarra viszont gyönyörűek el kell ismerni!! Minden tiszteletem a készítőké mert gyönyörű munka!
 
Csak gondolj bele! Egy protozáshoz mennyi a minimum darabszám amit illik berendelni???
Egy soha nem elég minden tapasztalat szerint.
 
A másik az alak sok esetben, (legalábbis az első bemutatott dolgonál) mert megmunkáló olyan alakot nem tervez be magának mint az elsőként belinkelt darabodnál. Ismerned kellene a megmunkálókat, hogy mit harcolnak néha a funkcionálisan ténylegesen szüséges megmunkálások esetében is!!!
Tudnék mesélni!
 
 
A lényeg:
Ezek amiket mutatsz bizony mindenképpen szép munkák. Az elsőnél (még ha ugy van) akkor sem hiszem el, hogy full CNC darab. De persze lehet.

[43pbwjg8s]

Még valami:
Ha nem a CNC megmunkálás promótálása a cél, akkor egy ilyen darab esetében, ha csak az első beépítési teszt darab készítéséhez inkább 3D nyomtatást (akár lézerszinterezés is) használnak mert még az is olcsóbb manapság.

[fifp6rjch]

Pedig az az igazság, hogy ezen a területen, teljesen normális, és bevett szokás a CNC-vel készült alkatrészgyártás, a legtöbb esetben sok a 100%-ig gépi forgácsolással készült alkatrész.
 
Ezek konkrétan a filmtechnikai eszközök, az elsőként linkelt darab Element Technika (az egyik legnyagyobb ilyen kiegészítőket gyártó cég), a második kettő linkelt kép pedig ARRI gyártmány. A német ARRI-t gondolom nem kell külön bemutatni, a világ vezető filmtechnikai gyártója már 90 éve.
 
http://www.arri.com/" TARGET=_fnew>ARRI
 
Ők ugyan saját öntödével is rendelkeznek:
 
http://www.arri-giesstechnik.de/" TARGET=_fnew>ARRI öntöde üzletág
 
és nagyon sok elemet, pl. kameratest, filmkazetta, ARRI világítástechnika (lámpák, reflektorok búrái, lámpaházai), mind öntéssel készülnek, de megszámlálhatatlan sok kisebb, apróbb alkatrészek CNC megmunkálással, sokszor kézi polírozással (pl. filmkapu felülete, ami szintén 100% CNC megmunkálás) készülnek, és sorolhatnám.
 
Ezek az eszközök, olyanok mint a sportautók közt egy Ferrari, vagy a luxusautók közt egy Rolls-Royce, de aki picit is járatos, vagy érdeklődő a fotózásban, vagy esetleg a filmezésben, az úgyis ismeri az ARRI nevet.
 
Szóval nem akarom szaporítani a szót, de itt bizony nagyon sok a CNC és egyéb forgácsolási vagy kézi munka, sőt több mint a saját öntödéjükben készült öntött darab.
 
Hogy mennyi is a tényleges darabszám?
 
Nem sok, de nem is kevés. Nem "néptermékről" van szó, egy kamera induló ára 30-40ezer dollár (!!!), de ez sokszor felmegy a csillagos árig, hiszen egy komplett rendszer ára is 100-150ezer dollár, és ez csak a kamera.
 
És hogy hogy jön ide éppen a filmtechnika?
 
Úgy, hogy én operatőr vagyok (bár már régen nem ebből élek, nem nehéz kitalálni miért), erős műszaki beállítottsággal, érdekel ezenkívül még nagyon sok dolog, az eszközök gyártása is, és mostanában egy digitális filmkamera fejlesztésén fáradozom, majd előbb utóbb CNC megmunkálásra is lesz szükségem, és most a lehetséges technológiai megvalósításokat mérem fel.
 
Elnézést, ha fárasztottam volna valakit ezzel, de azt hiszem ez a témához tartozik, hogy tiszta legyen a kép.
 
De nagyon elkanyarodtam a témától, szóval a lényeg az az, hogy az említett területen nagyon sok a CNC megmunkálás, és rendkívüli nagy jelentősége van az esztétikumnak is a funkcionalitáson kívül, valamint újabban előszeretettel használják ezeket a szépen kivitelezett rádiuszos éleket.

[Teaway]

"egy komplett rendszer ára is 100-150ezer dollár, és ez csak a kamera"
 
Most akkor melyik?

[fifp6rjch]

A kamera!  
 
Vagyis "kameratest", filmkazetta, egyéb apróbb kiegészítők (kézifogantyú, mattüveg készlet az optikai keresőhöz, stb.). Szóval mindaz, ami ahhoz kell, hogy egyáltalán a kamera használható állapotba kerüljön.
 
Ugyanis ezek a gépek modulrendszerűek, nem olyanok mint egy kis videokamera, hogy megveszed, és már dolgozhatsz is vele.
 
Ezeket a filmkamerákat a feladathoz megfelelően fel kell építeni.
 
Ehhez persze még külön kell tápegység is, valamint kellenek objektívek is, amik már használtan is 5-6000 dollártól indulnak, az újak ára kb. 15.000 dolcsitól indul (darabja!). És ugye ezek fix objektívek, amikből egy komplett sor kell, a zoomok még ettől is többe kerülnek.
 
A filmnyersanyag pedig már csak hab a tortán, annak az ára is csillagászati, mert ugye ez is kell egy filmkamerába, hogy ne üresen menjen. [#nyes]

[000000000]

Szerintem ezekbe az árakba még sok kézi utánmunkálás is belefér. Nem tömegtermék.

[s7manbs8]

Na így már értjük, miért olyan drága egy film, és még akkor is lehet egy rakás hulladék, van rá példa.

[fifp6rjch]

Igen, ez is igaz, de az árakat nem csak a befektetett munka illetve anyag határozza meg a professzionális kategóriában, hanem már a darabszám, na és maga a név is.
 
Na és persze ezenfelül a technológiai precizitás, és az, hogy ezeket a gépeket elsősorban a felhasználók igényei alapján fejlesztik, nemcsak úgy a vakvilágba, hogy ez van, használd ahogy tudod, légy kreatív.
 
Ezek a cégek szoros kapcsolatban állnak a felhasználókkal, és úgy általában a filmiparral, és mindig a kívánságok és a célszerűség szabják meg a fejlesztéseket.

[fifp6rjch]

Az az igazság, hogy nem ettől drága egy film.
 
A technikai eszközöket nem veszik meg minden filmhez, azokat csupán bérlik, ami nem egy hatalmas összeg.
ARRI kamerát kis hazánkban már napi 40-50ezer forintért is lehet bérelni, optikákat pedig párezer forintért.
A filmgyártás folyamatában az eszközbérlet, és a filmnyersanyag csak töredéke a tényleges költségvetésnek, nem is igazán foglalkoznak nagyon ilyen kérdésekkel a filmesek.
 
Az igazán nagy pénzeket a producerek, a színészek gázsija, a sok statiszta, az utazási és szállási költségek, a stáb mozgatása és még jónéhány "apróság" befolyásolja leginkább.
 
Csak gondoljunk egy Cobra11-re, ami az elmúlt 15 évben többszáz összetört gépjárművet, rengeteg pirotechnikai elemet, egy két kilométeres komplett autópályát (kifejezetten a film kedvéért épült!), tudhat maga mögött, aminek költségéhez képest a kamera/eszközbérlet vagy akár a filmnyersanyag eléggé elenyésző összeget képvisel.