Mi és hogyan működik

[PSoft]

Jaj,de hüle vagyok,....
 
Hát itt van-e.
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/PSoft/szm%e1jlik/4463.gif" border=0>

[PSoft]

Lehet.
 
Azzal szabályoztam egy ideig a gravírgépen a Makita felsőmarót,de csodát ne várj tőle.

[s7manbs8]

3 a magyar igazság, jól mondta Lenin (lehet ő is magyar ?), bár szerintem még ifjú korából eredhet ez tőle, mikor még úgy érezte nem elég okos, hogy megváltsa a világot.

[svejk]

http://de.wikipedia.org/wiki/Polychlorierte_Biphenyle" TARGET=_fnew>Ezek szerint
a Chlordiphenyl gyakorlatilag a PCB és egyről beszéltetek?
 

[PSoft]

Nicsak,nicsak!
 
A Wiki-nél is az "én" kondenzátorom az elrettentő példa.
 
Milyen kicsi is a világ.

[Szalai György]

Egyenlőre tagadom, de utána keresek. Csak ahhoz meg kell találnom, hogy melyik típus is volt az.
(Addig is ne nyalogasd.)
 
http://www.mol.hu/repository/501025.pdf" TARGET=_fnew>A trafó olaj nem veszélyesebb mint bármilyen más gépolaj, csak szárazabb. De régen volt veszélyes fajta is. Vagy hat-nyolc éve ki kellett vonni a használatból.

[ebalint]

A poliklórozott bifenilek (a továbbiakban PCB-k) olyan kémiai vegyületek, amelyekben klóratomok részben vagy teljesen átveszik a hidrogénatomok helyét a bifenil molekulán amely egyszeres kötéssel összekapcsolt két benzolmolekulából áll [1]. Szerkezetük részben hasonlít a poliklórozott dibenzo-p-dioxinokhoz (PCDDs) és  poliklórozott dibenzofuránokhoz, emiatt  biológiai hatásukban is megfigyelhető hasonlóság.
 
A PCB-k csoportjába 209 különböző vegyület, ún. kongener tartozik, melyek nevüket arról kapták, hogy az adott vegyületben hány klóratom és ezek milyen pozícióban találhatók. Az átlagos PCB-kben jellemzően 130 módosulat található. A kongenereket ezen belül alkategóriákba, ún. homológokba sorolhatjuk, ahol a homológ vegyületek ugyanannyi számú klóratomot tartalmaznak, azonban azok elhelyezkedésükben különbözőek, ezek egymás izomerjei [2].
 
A PCB-k vízben rosszul, szerves oldószerekben, szénhidrogénekben és biológiai lipidekben (zsírszövetben) azonban nagyon jól oldódó vegyületek, utóbbi tulajdonságuknak köszönhetően képesek a bioakkumulációra és biomagnifikációra [3]. Ezért lettek a Stockholmi Egyezmény keretében, mint POP anyagok (perzisztens szerves szennyezők) korlátozva, tiltva.
 
A PCB kongenerek szagtalan, ízetlen, a színtelentől a sárgás színig terjedő viszkózus folyadékok. A magasabb klórtartalmú PCB-k erősebben viszkózusak és sötétebb sárga a színük. Gőzük nehezebb a levegőnél, és nem alakítanak vele robbanókeveréket.
 
A PCB-k kémialiag inert anyagok, ellenállnak savaknak, lúgoknak, kémiailag változatlanok maradnak, még oxigén és fémek jelenlétében is, a gyakorlatban tűzállóak, gyúláspontjuk magas (170-380°C). Nagyon magas hőmérsékleten azonban éghetőek, égéstermékük pedig akár a kiindulási vegyületnél is veszélyesebb lehet, égési melléktermékei többek között a hidrogén-klorid és a poliklórozott dibenzofuránok.
 
 
bMire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben
A PCB-k kémiailag inert természetűek, nagy a hőellenálló képességük, kicsi a gőznyomásuk, kicsi a gyúlékonyságuk és nagy a dielektromos álladójuk, azaz az elektromos szigetelő képességük. Ezért széles körben alkalmazták őket dielektromos folyadékként transzformátorokban és kondenzátorokban, hőátadó folyadékként, hidraulikus rendszerekben, kenőanyagokként ill. festékekben, ragasztókban, tömítő- és szigetelőanyagokban, valamint lágyító anyagként műanyagokban, azok képlékenységének javítására [4, 5]. Használták még vízálló anyagként, portalanító szerként és NCR (nem szén tartalmú) másoló papírhoz is.
 
 
 

[mxjj54gxi]

Nincs róla képem, de ilyenel, amivel én dolgoztam, szerintem nem talákozol.
Ezek ipari fázisjavító kondenzátorok voltak, darabja több mint tíz kiló, magassága kb 35 centi, szélessége kb 25cm, és 10 cm vastag.
Ez magyar, mechanikai művek kondi volt, valahol van talán gyári adatlapom róla, de jellemzően erre sem volt felírva, hogy PCB-s.
De ezzel a remek anyaggal voltak töltve a régi trafók is, sajnos.
Fulladásról csak annyit, minden ilyen vegyszertől én azonnal reakciót adok, itt is csak én akartam megfulladni, mindenki más nulla reakciót mutatott.
A franc se tudja mi van velem?

[mxjj54gxi]

Na pont ilyenek voltak!

[mxjj54gxi]

Fingom sincs, akár lehet is!

[mxjj54gxi]

Mostmár mi is ezt használtuk.
Nagyon érdekes egy anyag ez is azért.
Először is nem igazán olaj ez, mert éppen hogy nem ken, viszont szárít!
Ami a kezedhez ér, az viszonylag gyorsan leszárad, elillan onnan, viszont a bőröd olyan cserepes lesz tőle, mintha egy napig vizes kézzel lettél volna kint a jeges szélben. Edényből is fogy, illan.
Az elmúlt években több mint egy köbméterrel használtunk belőle, de ettől nem fuldoklok - hál istenek!

[svejk]

Trafóolajjal én is nap mint nap találkozok a munkahelyemen, valóban szárítja a bőrt, de van kenő hatása is, hiszen nálunk sok mozgó alkatrész van belemerítve.
Fulladni én sem fulladok tőle, de majdnem annyira utálom a szagát mint a hajtóműolajoknak.

[svejk]

Kenő és egyéb hatását a gázolajéhoz lehet hasonlítani, nem véletlen lopják.
Egy az egyben az igénytelenebb munkagépek elmennek vele, kisebb adalékokkal meg szinte tuti gázolajat varázsolnak belőle, épp úgy mint a hidraulika olajból.

[Teaway]

Nálam ennek a 18V-os változata adta meg magát...mármint az akkuk tönkrementek, de a gép hibátlan volt. Rákötöttem egy PC-s tápra, a 12V-os ágra, hibátlanul működik. Persze a fordulatszám kisebb lett.

[000000000]

Szia!
 
 
Tudnál adni egy linket ahol erről az  ólommentes szabályozásról szó van?  
Engem főleg a kivételek érdekelnek.